Füst Szentpétervár felett
Június 3-án hajnalban 60 ukrán drón érte el Szentpétervárt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint a csapás többek között egy olajterminált is elért. Az orosz hatóságok szerint többen megsebesültek, de senki sem halt meg. Három nappal később, a szentpétervári gazdasági fórum zárónapján már 140 drón zúdult a városra. Mindkét alkalommal találtak el olajlétesítményt, sűrű fekete füst terjengett a város felett.
A Szentpétervár előtti szigeten fekvő Kronstadt egy szárazdokkjában a Bojkij korvettet rongálták meg az ukránok. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető kutatója a Telexnek úgy értékelte: a támadás pontosan időzített, szimbolikus és stratégiai szempontból is jelentős volt. Vlagyimir Putyin orosz elnök szülővárosa elleni csapás elhomályosította a gazdasági fórumot, amelynek házigazdája az orosz elnök volt.
„Szentpétervár városa ellen ez volt a legnagyobb támadás a háború alatt” – mondta Rácz. A kutató szerint Szentpétervár, Oroszország második legnagyobb városa, teljesen felkészületlen volt a kiterjedt légicsapásokra. A városvezetést éles kritikák érték, mert az óvóhelyek nem voltak időben nyitva. Az égen egy napon át ott maradt a sűrű fekete füst, ami PR-szempontból sem előnyös az orosz vezetésnek.
A drónok új korszaka
A támadások rávilágítottak az orosz nagyvárosok védtelenségére. A nagy hatótávolságú drónok néhány 10 kilogramm robbanótöltetet hordoznak, nem tudnak olyan pusztítást végezni, mint az orosz robotrepülők Ukrajnában. Az olajlétesítmények viszont nagyon érzékeny célpontok. A drónokat hatalmas rajokban lehet indítani – a május 17-i Moszkva elleni nagy támadás az orosz történelemben a legnagyobb volt a város ellen. Akkor több drón volt a Moszkva feletti égen, mint náci repülő a legnagyobb világháborús légitámadásokkor.
Rácz szerint az ukránok elérhetnék a tatárföldi és a csecsenföldi olajkitermelő létesítményeket is, de egy olajtároló könnyebb célpont, mert egyszerűen több olaj van egy helyen. „Ukrajna képes fenntartani a nyomást az orosz olajipar ellen” – mondta a kutató. A javítások ellenére 20-22 százalékkal csökkent egy év alatt az orosz finomítókapacitás. Közép- és hosszú távon ennek hatása összeadódik majd.
A Népszava elemzése szerint a háború új szakaszába lépett. A 10-30 millió dolláros orosz tankokat ma már rutinfeladat megsemmisíteni egy-két 500-2000 dolláros drónnal. Az ukrán hadviselésben a mennyiség és a precizitás kombinációja hozza az eredményeket.
Fordulat a fronton
Miközben a drónok Szentpétervár felett jártak, a fronton is jelentős változás következett be. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegramon közölte: májusban a felszabadított és az elveszített területek aránya csaknem 100 négyzetkilométerrel Ukrajna javára billent. A Militarnyi ukrán védelmi portál katonai forrásokra hivatkozva ennél is nagyobb, 120 négyzetkilométeres nettó ukrán területi nyereségről írt.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) ennél is kedvezőbb képet rajzolt. Az intézet nyílt forrású, geolokációval ellenőrzött adatok alapján úgy becsülte, hogy Oroszország májusban 40 négyzetkilométert foglalt el, miközben mintegy 280 négyzetkilométert veszített – ez nettó 240 négyzetkilométeres ukrán nyereség. Szirszkij szerint Ukrajna 2026 első öt hónapjában összesen 600 négyzetkilométert foglalt vissza.
Az ukrán sikerek ellenére Oroszország a front egyes szakaszain továbbra is előre tudott törni. Kosztyantyin Masovec ukrán katonai elemző június 10-én arról írt, hogy az orosz erők benyomultak Kosztyantyinivka keleti részébe. A Donyeck régióban fekvő város az ukrán „erődvonal” legdélebbi tagja. Az ISW szerint jelenleg a város mintegy 13 százalékát ellenőrzik az oroszok.
A logisztika a kulcs
Ukrajna szerint a harctéri eredmények mögött az a stratégia áll, hogy módszeresen támadják az orosz utánpótlási vonalakat: üzemanyagraktárakat, lőszerraktárakat és szállítmányokat vesznek célba. „A logisztikai lezárás működik” – fogalmazott Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter, aki szerint májusban áprilishoz képest megduplázódott azoknak a találatoknak a száma, amelyeket a frontvonaltól több mint 50 kilométerre lévő orosz célpontokra mértek.
Robert Brovdi, az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka, aki származására tekintettel a „magyar” hívójelent kapta, úgy látja, hogy a drónok használata alapjaiban változtatta meg a hadviselést. „Óriási mennyiségű teherautót és sofőrt vesztettek már” – mondta az orosz logisztikai veszteségekről.
Mit jelent ez Magyarországnak?
A háború eszkalációja közvetlen biztonsági kockázatot jelent a régió számára. A romániai Galacban egy orosz drón csapódott be egy tízemeletes lakóházba, két ember megsérült – ez volt az első eset, hogy orosz drón NATO-területen okozott sérülést. A magyar kormány részéről Orbán Anita határozottan elítélte a Kijev elleni orosz támadásokat.
Rácz András a Telexnek azt mondta: jelenleg nincs olyan komolyan vehető számítás, sem orosz, sem ukrán oldalon, ami azzal számolna, hogy Oroszország ezt a háborút az eredeti céljai mentén meg tudná nyerni – „de nincs ez kőbe vésve”. A kutató szerint az irracionális viselkedés a központosított diktatúrákra inkább jellemző, mint a demokráciákra, ezért egy „kerül-amibe-kerül” eszkaláció sem zárható ki.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a háború kimenetele továbbra is bizonytalan. Az ukrán dróntámadások és a fronton elért területi nyereség azonban azt mutatja, hogy Ukrajna képes volt új szintre emelni a hadviselését – és ezzel nyomás alá helyezni Oroszországot.