Drónok Moszkva és Szentpétervár felett

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Guardian című brit lapnak adott interjújában nyíltan beszélt arról, miért indítanak dróncsapásokat Moszkva és Szentpétervár ellen. „A nagy hatótávolságú csapások célja, amikor a drónok Moszkva környéki lakóházak és Szentpétervár felett zúgnak, hogy a városok lakói megérezzék, milyen is a háború” – fogalmazott az államfő.

„A győzelem ebben a háborúban azt jelenti, hogy az orosz társadalom felismeri: a háború szörnyű dolog, a háború nem valaki másnak valahol máshol jelent tragédiát, hanem nekik maguknak. Úgy gondolom, hogy ez éppen egy ilyen pillanat” – tette hozzá.

Az interjúban Zelenszkij arról is beszámolt, hogy a májusban titokban Kijevbe látogató Roman Abramovics orosz oligarchának azt mondta: soha nem fog lemondani a Donyec-medencéről. Az elnök szerint Putyin környezetében is vannak, akik már a háború lezárását támogatnák, mivel az orosz gazdaság „nagyon közel áll az összeomláshoz”.

Eszkalálódó csapások

Június elején több mint 140 ukrán drón csapódott be Szentpétervár térségében, és a támadások a Moszkvai területet is elérték. Az ukrán drónok ezúttal Tatárföldet is célba vették, amely több mint ezer kilométerre fekszik a frontvonaltól. Találat ért egy társasházat is, ahol négy ember megsérült, a lakókat pedig biztonsági okokból kitelepítették.

Az ukrán pilóta nélküli rendszerek ezredének parancsnoka szerint „Oroszországban úgy repülünk, mintha a saját területünk lenne. Szinte nincs ellenállás, nem nehéz eltalálni a célpontot”.

Zelenszkij a Balti államokkal tartott találkozón kijelentette: „Oroszország tudja, hogy ha 600-nál is több drónunk és rakétánk lesz, akkor ők is úgy fogják érezni ezt a háborút, ahogy mi. Otthon is érzik majd”.

Nemzetközi kontextus

Az ukrán elnök kedden Észtországba látogatott, ahol részt vett az Északi-Balti Nyolcak országcsoport kormányfőinek tanácskozásán. Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Európának képviseltetnie kell magát az Oroszországgal folytatandó jövőbeli béketárgyalásokon. „Ahhoz, hogy létrejöjjön a tűzszünet, véleményem szerint jobb lenne, ha vezetői szintű találkozóra kerülne sor. Kik vegyenek részt rajta? Természetesen Ukrajna, Oroszország, és mindenképpen Európa” – mondta.

Zelenszkij arra szólított fel, hogy továbbra is gyakoroljanak nyomást az agresszor országra, és szükség van az Európai Unió 21. szankciós csomagjára. „Minden olyan döntés, amely csökkenti az orosz tartályhajók tevékenységét, nemcsak Ukrajna érdekét szolgálja, hanem egész Európáét is” – tette hozzá.

Az orosz válasz

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy nincs értelme találkozni Zelenszkijjel, miután az ukrán államfő nyílt levélben javasolta a személyes találkozót. Az orosz védelmi minisztérium közben újabb csapásokat helyezett kilátásba. A dél-ukrajnai Mikolajivban több civil is megsérült a támadások során, közülük öt embert kórházba kellett szállítani.

Az ukrán parlament elfogadta a 2026-os költségvetés módosítását, amely további pénzügyi forrásokat biztosít a védelemre. Zelenszkij új intézkedéseket jelentett be a katonák javadalmazásával kapcsolatban: a frontvonalban harcolók átlagos havi juttatása akár a 300 ezer hrivnyát is elérheti.

Következtetés

A drónstratégia nyílt kommunikációja új szintre emeli a konfliktus pszichológiai hadviselését. Az ukrán vezetés célja egyértelmű: az orosz társadalom saját bőrén érezze meg a háború borzalmait, és ezzel nyomást gyakoroljon a Kremlre. A kérdés az, hogy ez a stratégia közelebb viszi-e a feleket a tűzszünethez, vagy tovább eszkalálja a konfliktust.