A gazdasági háború eszközei: drónok és infrastruktúra
Az ukrán támadások nem véletlenszerűek, hanem egy jól megtervezett stratégia részei. A Szamarai régióban található Novokujbisevszk és Szizrany finomítók, valamint a fekete-tengeri Seszhariszban és Tuapszéban lévő terminálok között több csapás történt az elmúlt hónapok alatt. A támadások hatótávja figyelemreméltó: az Ukrajna határaitól több ezer kilométerre végrehajtott csapások jól mutatják, mennyit fejlődött az ukrán drónok csapásmérő képessége.
A számok beszédesek. Az ukrán fegyveres erők szerint a közelmúltban végrehajtott támadások következtében az orosz olajszállítások napi mintegy 880 ezer hordóval csökkentek. Ez az orosz export körülbelül 13 százalékát jelenti egy olyan ország esetében, amely naponta mintegy 6,6 millió hordó olajat exportál. A Reuters arról számolt be, hogy Oroszország a potenciális profit 40 százalékát bukta az ukrán csapások miatt.
A gazdasági kontextus fontos. Az orosz olajcégek, köztük a Gazprom, márciusban 23 milliárd dolláros profithoz jutottak az iráni háború miatt kialakuló globális kőolajellátási válság következtében. Ez a válság az olajárak emelkedésével járt, amely Oroszország számára rendkívüli bevételi lehetőséget teremtett. Ám az ukrán támadások ezt a bevételt jelentősen csökkentik. Brovdi szarkazmussal fogalmazott a Telegramon: "Tegyük újra naggyá az orosz olajat", utalva az Egyesült Államok döntésére, amely továbbra is lehetővé teszi, hogy a világ egyes országai tengeri szállítású orosz kőolajat vásároljon.
A támadások nem csak az olajipari infrastruktúrára irányulnak. Az ukrán erők logisztikai központokat, szállítóvezetékeket, és egyéb kritikus infrastruktúrát is célba vesznek. Robert Brovdi szerint: "Lépésről lépésről az ellenség olaj- és logisztikai rendszere elveszíti képességét a zavartalan export biztosítására. Ennek a munkának az eredménye már a fronton is kézzelfogható – az ellenségnek kevesebb erőforrása van, és több lehetőség nyílik egységeink számára."
Moszkva visszavág: fenyegetések és európai célpontok
Oroszország nem maradt passzív. Az orosz védelmi minisztérium közzétette azoknak az európai vállalatoknak a neveit és címeit, amelyek az ukrán drónok gyártásában segítik Kijevet. A listán londoni, müncheni, prágai és rigai helyszínek, valamint spanyol és olasz alkatrészgyártó üzemek szerepelnek. Dmitrij Medvegyev (orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője) ezt az "orosz hadsereg potenciális célpontjainak listáját" nevezte.
A fenyegetés súlyát jelzi, hogy a cseh külügyminisztérium azonnal bekérette az orosz nagykövetet, magyarázatot követelve a cseh cégeket célkeresztbe állító kijelentések miatt. Dmitrij Peszkov (Kreml szóvivője) szerint az európai országok egyre inkább közvetlen részeseivé válnak az Oroszország elleni ukrajnai háborúnak. "Ezeknek az országoknak a közvetlen részvétele a konfliktusban, az Ukrajnát körülvevő háborúban egyre növekszik" – fogalmazott.
A nyugati támogatás azonban nem csökkent. Németország 300 millió eurót fektet be Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességébe, valamint ötezer közepes hatótávolságú támadó drón gyártásába. Norvégia hasonló szerződést írt alá drónok közös gyártásáról, illetve 560 millió eurót adott a frontvonalak drónokkal történő támogatására. Hollandia 248, Belgium pedig 85 millió eurót ígért az orosz hadsereg rámadásai ellen 2022. február 24. óta védekező Ukrajna támogatására.
Az orosz szárazföldi offenzíva: Donbász szeptemberig
Eközben Moszkva katonai erőfeszítéseit is fokozza. Vadim Szkibickij (ukrán katonai hírszerzés főnöke) szerint Oroszország új szárazföldi offenzívára készül Délkelet-Ukrajnában, és szeptemberre az egész Donbász régiót szeretné elfoglalni. Az orosz erők havonta körülbelül 60 Iszkander rakétát gyártanak, és bővítették a hordozórakétáik számát.
Szkibickij szerint Oroszország stratégiai tartalékait bevetve további 20 000 katonával kívánja megerősíteni a régióban állomásozó, jelenleg mintegy 680 000 katonás erőket. Az orosz támadások intenzitása ezt mutatja: egyetlen nap alatt 219 drónt indított Ukrajna ellen. A legsúlyosabb csapás Zaporizzsjában történt, ahol többórás drón- és rakétatámadás során lakóépületek semmisültek meg.
A kritikus infrastruktúra is súlyos károkat szenved. Április 18-án egy orosz támadás során megsérült egy kulcsfontosságú energialétesítmény a Csernyihivi régió Nyizsini járásában, aminek következtében mintegy 380 ezer ember maradt áram nélkül. A csapás után több város – köztük Csernyihiv, Priluki, Nyizsin és Szlavutics – is sötétségbe borult.
A diplomácia háttérbe szorult
A konfliktus diplomáciai rendezése egyelőre háttérbe szorult. Szergej Lavrov (orosz külügyminiszter) egy törökországi fórumon kijelentette: "Jelenleg a tárgyalások újraindítása nem tartozik a prioritásaink közé." Ez azt sugallja, hogy Moszkva a katonai megoldásban bízik, és nem hajlandó kompromisszumokra.
Volodimir Zelenszkij (ukrán elnök) viszont arra figyelmeztetett, hogy az amerikai fegyverszállítások bizonytalansága a frontvonalak összeomlásához vezethet. Az ukrán elnök szerint az amerikai támogatás nemcsak Ukrajna számára jelentős, hanem az Egyesült Államoknak is érdeke, mivel hozzájárul az európai kapcsolatok fenntartásához. Zelenszkij kiemelte: "különösen fontos, hogy az Egyesült Államok ne állítsa le a hiánycikknek számító rendszerek szállítását."
Az ukrán elnök szerint az amerikai támogatás bizonytalansága a Donbász teljes megszállásához vezethet. Zelenszkij szerint Putyinnak 300 000 és egymillió közötti életet kellene feláldoznia az egész régió meghódításához, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogja kivonni csapatait a régióból.
A következmények: gazdaság, katonai erőforrások, európai biztonság
A gazdasági nyomás és a katonai offenzíva párhuzamosan zajlik. Az ukrán drónok az orosz háborús gépezat finanszírozási alapjait szivattyúzzák, míg Oroszország új katonai erőfeszítéseket mobilizál. Ez egy olyan helyzetet teremt, ahol mindkét oldal a végső győzelemre játszik, és a diplomácia háttérbe szorult.
Európára nézve a helyzet összetett. Az orosz fenyegetések az európai dróngyártó cégeket célkeresztbe helyezik, de a nyugati támogatás nem csökkent. Németország, Norvégia, Hollandia és Belgium továbbra is jelentős katonai segélyt nyújt Ukrajnának. Ez azt mutatja, hogy az európai vezetők úgy ítélik meg, hogy az Oroszország elleni támogatás hosszú távú érdekük.
A háború kimenetele szeptemberig dőlhet el, ha az orosz offenzíva sikeres lesz, vagy ha az ukrán gazdasági nyomás és a nyugati támogatás elegendő ahhoz, hogy Oroszország erőforrásai kimerüljenek. Egyelőre mindkét oldal azt sugallja, hogy nem hajlandó kompromisszumokra, és a katonai megoldásban bízik.