A pozícióhalmozók és döntéseik

A legismertebb érintett a párt elnöke, Magyar Péter, aki listavezetőként országgyűlési mandátumot szerzett, és már jelezte, hogy lemond európai parlamenti helyéről. Ez a döntés várható volt, mivel Sulyok Tamás az új parlament megalakulása után várhatóan felkéri kormányalakításra. Rajta kívül azonban több politikus is hasonló döntés előtt áll, és az ő helyzetük jóval bonyolultabb.

Tarr Zoltán, az EP-delegáció vezetője fölényes győzelmet aratott Budapest 16. választókörzetében, a szavazatok 59 százalékát megszerezve. Bujdosó Andrea, a Fővárosi Közgyűlés tagja Pest 3. OEVK-ban szerzett mandátumot, több mint 50 százalékos eredménnyel. Porscher Áron szintén a Fővárosi Közgyűlésből érkezett, és Budapest 15. OEVK-ban szerzett egyéni mandátumot, szintén a szavazatok több mint felét megszerezve. Hajdu Márton, a párt EP-delegációjának kabinetfőnöke, pártlistán, a 36. helyről szerzett mandátumot, de egyelőre kérdéses, hogy él-e vele vagy lemond róla.

Ezek az erős egyéni eredmények azt mutatják, hogy a Tisza Párt képes volt olyan jelölteket állítani, akik személyesen is vonzóak az választók számára. Ugyanakkor ez az erő most visszaütött: a párt legalább négy főt kell pótolnia, közülük kettőt az Európai Parlamentben, kettőt pedig a Fővárosi Közgyűlésben.

A szűk tartalék jelöltlista problémája

A párt helyzete azért is sajátos, mert a választási törvény szigorú szabályokat ír elő a pótlásokra. A megüresedő helyekre csak olyan jelöltek kerülhetnek, akik már szerepeltek a 2024-es listákon. Ez a megkötés önmagában nem szokatlan, de a Tisza Párt esetében különösen problémás, mivel az akkori listák viszonylag rövidek voltak.

Két éve mindkét listát Magyar Péter vezette: az európai parlamentire 12 jelölt, a fővárosira 14 került fel. Ez az időpont kritikus volt a párt fejlődésében – akkor még nem volt olyan erős jelenlét az EP-ben vagy a fővárosi politikában, mint ma. A két lista között bőven van átfedés – heten mindkettőre felkerültek, Magyar mellett Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga, Bujdosó Andrea és Molnár Dániel. Ez az átfedés már 2024-ben is gondokat okozott: akkor Kollár Kinga duplázott, azaz egyszerre volt EP-képviselő és a Fővárosi Közgyűlés tagja.

A párt fővárosi frakciója időközben tovább fogyatkozott. Ordas Eszter frakcióvezető tavaly nyáron családi okok miatt lemondott fővárosi mandátumáról július 15-étől, így nemcsak egy hely, hanem maga a frakcióvezetőség is felszabadult. Ez a lemondás azt mutatja, hogy a párt fővárosi pozícióinak fenntartása már korábban is kihívást jelentett.

A fővárosi listáról a Tisza a közgyűlésbe már csak olyan képviselőt tudott beküldeni, aki szintén EP-képviselő is. Gerzsenyi Gabriella lett a kiválasztott, Bujdosó Andreát pedig frakcióvezetőnek választották. Ez a megoldás azonban csak ideiglenesen működött, mivel most Bujdosó Andrea is elhagyja a Fővárosi Közgyűlést az országgyűlési mandátuma miatt.

Minimális mozgástér az Európai Parlamentben

Az EP-listán mindössze három olyan személy maradt, aki nem szerzett országgyűlési mandátumot: Bogdán Csaba, Weisz Viktor és Molnár Dániel. Ez a szám azonban még ennél is szűkebb, mivel Bogdán Csaba tavaly április óta nyilvánosan kritizálta Magyar Pétert. Egy Facebook-posztban azt írta: "Azok, akik a Tisza Párt listájára szavaztak, nem Magyar Péter EP-képviselőségére szavaztak, hanem azon szakemberekre, akiket ő maga hívott el a Talpra, Magyarok! felhívása keretében." Ez a kritika kérdésessé teheti Bogdán szerepvállalását az EP-ben.

Sopov Ildikó szintén az EP-listán szerepelt, de őt Komárom-Esztergom 1-es választókerületben választották meg képviselőnek, így ő nem jöhet szóba az EP-pozíció betöltésére. Weisz Viktor és Molnár Dániel marad tehát a valódi tartalék, de ez két pozícióra túl kevés, ha Bogdán Csabát nem lehet vagy nem akarják felhasználni.

A fővárosi közgyűlés helyzete

A Fővárosi Közgyűlésben a helyzet hasonlóan szűk. Bujdosó Andrea és Porscher Áron elhagyja a közgyűlést, így két hely szabadul fel. A fővárosi listáról azonban már csak olyan jelöltek maradtak, akik nem szerztek országgyűlési mandátumot. Az átfedések miatt azonban ezek a jelöltek száma is minimális.

A párt gyakorlatilag kimerítette személyi tartalékait. Az elmúlt két év alatt a Tisza Párt gyors növekedésén ment keresztül, de ezt a növekedést nem követte a jelöltlista bővítése. Ez azt jelenti, hogy a párt nem tudott kellő számú tartalék jelöltet felkészíteni az EP-ben és a fővárosi politikában.

Jövőbeli perspektívák

Új mozgástér csak abban az esetben nyílhat a párt számára, ha időközi választásokat írnak ki Budapesten, vagy ha a parlamentben módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat. Az előbbi lehetőség azonban politikailag bonyolult, az utóbbi pedig a jelenlegi parlamentben valószínűtlen.

A Tisza Párt helyzete azt mutatja, hogy a gyors politikai növekedésnek vannak strukturális korlátai. A párt képes volt erős egyéni jelölteket állítani, de nem tudott párhuzamosan több szinten (országgyűlés, EP, fővárosi közgyűlés) erős jelöltlistákat kialakítani. Ez a hiányosság most visszaütött, és a párt brüsszeli és fővárosi pozícióinak fenntartásában jelentős kihívást jelent.

A következőkben figyelni érdemes, hogy a párt hogyan oldja meg ezt a dilemmát, és hogy az összeférhetetlenségi szabályok módosítása napirendre kerül-e a parlamentben. Ez a kérdés a Tisza Párt jövőbeli stratégiájára is hatással lehet.