A számok: 66–25 helyett 53–39

A 2026-os választás után készült közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Tisza Párt nem csupán győzött, hanem a szavazóáramlások terén is történelmi mértékű átrendeződés zajlott le. A Medián felmérése szerint ha most újabb választást tartanának, a Tisza Párt 66 százalékot kapna a választani tudók között, míg a Fidesz csak 25 százalékot — ez 40 százalékpontos előny. A tényleges választási eredmény 53–39 volt.

De a kutatás egy még érdekesebb jelenséget is feltárt: a szavazók 59 százaléka úgy emlékezett, hogy a Tiszára szavazott, másfél héttel később pedig csak 26 százalék azt mondta, hogy a Fideszre. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz szavazóinak harmada már nem is emlékszik saját választásáról, vagy letagadja azt. A valós arány 53–39 volt, de a retrospektív emlékezet 59–26-ra módosult — a Tisza javára.

A jelenség még az egyéb adatokra is kiterjed: a valós választási részvétel 79 százalék volt, de a megkérdezetteknek 95 százaléka azt mondta, hogy elment szavazni. Ez is a "győzteshez húzás" jelensége — az emberek utólag úgy módosítják az emlékezetüket, hogy összhangban legyen a nyerteshez való csatlakozásukkal.

Szavazóáramlások minden táborból

A 21 Kutatóközpont adatai szerint a szavazóáramlások minden korábbi szavazótáborból történtek. A Fidesz a 2022-es szavazóinak háromnegyedét megtartotta, de 12 százalékuk már a Tiszára szavazott. Az ellenzéki szavazók 87 százaléka a Tiszára ment át, míg a korábbi nem szavazók 30 százalékát a Tisza tudta meggyőzni — a Fidesz csak 9 százalékát.

A magas részvételi arány (79 százalék) éppen azért alakult ki, mert a Tisza rengeteg korábbi nem szavazót meg tudott szólítani. Ez azt mutatja, hogy a Tisza Párt nem csupán a meglévő ellenzéki szavazókat aktivizálta, hanem új szavazókat is mozgósított — ami a szavazóáramlások intenzitásának egyik magyarázata.

A "győzteshez húzás" jelenség: történelmi mérték

A jelenség neve: "győzteshez húzás" vagy "bandwagon effect" — a szociálpszichológiában ismert effektus, amikor az emberek a többség véleményét követik, még ha korábban eltérő álláspontjuk volt is. László Róbert, a Political Capital elemzője szerint ez minden választás után megfigyelhető, de a mértéke összefügg a győzelem nagyságával és az ellenfél megsemmisülésének mértékével.

A 2010-es választás után hasonló jelenséget láthattunk: az Fidesz–MSZP 53–19 százalék arányú eredménye után egy hónappal már 68–13-at mért a Medián. Ez volt a Fidesz addig mért legmagasabb támogatottsága. De a mostani választás után még intenzívebb a hatás — a Fidesz szavazóinak harmada párolgott el a táborból másfél hét alatt.

A Political Capital szerint ha a Fideszre leadott 2,17 millió belföldi szavazatból kivesszük azokat, akik a párt iránti kényszerű lojalitásból voksoltak, vagy más ösztönzőkkel mozgósították őket, akkor bőven 2 millió alatt lehet a ténylegesen elkötelezett szavazóik száma. Ez a szám pedig tovább kophat a "győzteshez húzás" mellett a Fidesz propagandagépezetének összeomlása és az elmúlt 16 évről várhatóan sorra kiderülő ügyek romboló hatása miatt.

A párhuzamos valóság omlása

László Róbert szerint mivel az ellenzéki kihívó ezúttal földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, érthető a fideszes szavazótábor sokkja. "Közülük sokan ezután egyszerűen elkezdtek tájékozódni, magyarázatot keresve arra, hogy mi történt. Ez nem könnyű egy olyan párhuzamos valóság leomlása után, amiben eddig mesterségesen tartották őket. Valószínűleg nagyon sokakban alakult ki emiatt frusztráció, akár düh is. Az, hogy tömegesen lemorzsolódtak azóta a pártról, teljesen érthető."

A fideszes szavazók egy része — különösen az idősebb generáció — évekig egy olyan információs buborékban élt, amelyet a Fidesz propagandagépezetének segítségével tartottak fenn. A választási vereség ezt a buborékot egy pillanat alatt összeomlasztotta. Az emberek hirtelen szembesültek azzal, hogy a valóság eltérhet attól, amit eddig hallottak.

Mi mozgatott a szavazók mögött?

A 21 Kutatóközpont azt találta, hogy a kormányváltást akarók fő indokai között a korrupció, lopás, a NER-rendszer (20 százalék), a kormánnyal való elégedetlenség (13 százalék), az ország általános állapota (11 százalék) szerepeltek. A válaszok között megjelent az is, hogy túl sok ideje kormányoz a Fidesz, illetve a morális válság (6–6 százalék említette).

A Fidesz-szavazók pedig a biztonság (20 százalék) és a kormány munkájával való elégedettség (21 százalék) miatt maradtak. A Fidesz fő üzenete a béke volt, de ezt a válaszadók csak 9 százaléka jelölte meg a preferencia okaként. Ez azt mutatja, hogy a Fidesz saját szavazóinál betalált a biztonsággal kapcsolatos üzenetével, azonban a bizonytalanokat ezzel nem sikerült meggyőzni.

A 21 Kutatóközpont szerint az rajzolódik ki, hogy a kormányellenes szavazóknak két fő fájdalma volt: az ország általános állapota és a rendszerszintű korrupció. Miközben az állampolgárok azt tapasztalhatták saját bőrükön, hogy az állami rendszerek, közszolgáltatások a forráshiány miatt elégtelenül működnek.

A közhangulat megváltozása

A választás után azonban a közhangulat jelentősen megváltozott. A szavazók 54 százaléka azt mondta, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban, szemben az előzetes 60 százalék feletti rossz irányba-véleménnyel. Ez a változás nemcsak a szavazók véleményében, hanem az egész társadalom hangulatában is megmutatkozott.

A kétharmados mandátumtöbbséget jelentő választási eredmény az emberek egyharmadát nagyon, másik harmadát egy kicsit meglepte, míg a harmadik harmad azt állítja, hogy erre számított. Ez azt mutatja, hogy a választási eredmény intenzitása még azokat is meglepte, akik a Tisza győzelmét várták.

Kérdések a Fidesz jövőjéről

László Róbert szerint a Fidesz számára a következő kérdések válnak kritikussá: "Képes lesz-e Orbán Viktor a Fidesz maradék táborát egyben tartani? Keresztül tudja-e vinni a frakción az akaratját, vagy a jól látható repedések hamar törésekhez vezetnek? Lesznek-e további kibeszélések? Ha sikerül is új lendületet venni, irányt vált-e a Fidesz politikája, retorikája?"

A Fidesz szavazóinak egy része — különösen a fiatalabbak — már nyitottabbak az új kormányzatra. Mások azonban ragaszkodnak a Fidesz-szavazatukhoz, függetlenül a külső nyomástól. Az idősebb szavazók között pedig nagyobb az ellenállás a "győzteshez húzás" ellen, és több közülük ragaszkodik az eredeti szavazatához.

A Tisza Párt szavazóinak csak a 6 százalékát veszítette el, akiknek nagy része bizonytalan abban, hogy ki mellett döntene egy újabb választáson. Ez azt mutatja, hogy a Tisza-szavazók sokkal stabilabbak, mint a Fidesz-szavazók, akik között a "győzteshez húzás" intenzívebben működik.