<!-- VIDEO_EMBED -->
Rekord felhatalmazás — de nem a Fidesz kapta
A szavazatszámlálás végén kiderült: a Tisza Párt 141 mandátumot szerez a parlamentben. Ez nem csak több, mint az első becslések mutattak — ez a rendszerváltás óta egyetlen párt sem kapott ilyen támogatást. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője szerint soha korábban nem volt ekkora felhatalmazás. A Fidesz 2010-ben 2/3-ot szerzett, de szavazatszámban soha nem érte el azt a 3,3 millió embert, amely most a Tiszára szavazott.
A végeredményt az utolsó szavazatok — a külhoni magyarok levélszavazatai és a töredékszavazatok — még kedvezőbbé tették a Tiszának. Olyan körzetekben fordított, amelyeket senki nem várt: Dombóvár, Paks, Nyírbátor. László Róbert, a Political Capital elemzője szerint ez azt mutatja: a szavazók aktivitása még a szoros körzetekben is képes átfordítani az eredményt. Ez a győztes kompenzációs mandátumok rendszere miatt történt — amely korábban mindig a Fidesznek kedvezett, most pedig a Tiszának.
A számok beszélnek: 3,385 millió szavazat a Tiszára, 2,458 millió a Fideszre. Ez nem egy szoros verseny — ez egy kiütéses különbség. László Róbert szerint ez olyan, mintha Márki-Zay Péter 3-2-re kapott volna ki 2022-ben, de most fordítva: a Tisza nyert 4-3-ra, nem pedig 3-2-re, ahogy Kocsis Máté próbálta relativizálni.
A Fidesz történelmi vereségének ára
A Fidesz viszont történelmi vereséget szenvedett. Nem csak mandátumokat veszített — a frakció közel 60 százalékkal csökkent —, hanem olyan veterán képviselőit is, akik kirobbanthatatlannaknak tűntek. Orbán Viktor már az első nyilatkozatában bejelentette: radikális vérfrissítésre van szükség.
De ez nem egyszerű. Orbán Viktornak közjogi eszköze nincs arra, hogy mandátumot szerző képviselőket kényszerítsen lemondásra. Az egyetlen lehetőség: politikai nyomásgyakorlás. Az, hogy ki fog lemondani, az még nyitott kérdés — és az is, hogy Orbán autoritása még érvényes-e a párton belül. Kövér László már aggódik a Tisza kétharmada miatt, Rákai Filip pedig kihallgatásoktól tart. Kocsis Máté szerint Borbás Marcsi áruló.
A párt belülről kezd szétesni. Egyetlen ember vetette fel eddig Orbán Viktor lemondását a párton belülről: Királynóra, a Fidesz csepeli képviselőjelöltje, aki azt mondta, hogy Orbán Viktornak már a választás estéjén le kellett volna mondania. Ez azonban egyedülálló — mások még kivárnak.
Bíró-Nagy András szerint azonban ennél komolyabb a helyzet. Olyan emberek vannak a listán, akik ha a Fidesz nyert volna, természetesen csatasorba állíthatók lettek volna. De így, ebben a helyzetben, könnyen lehet, hogy Orbán Viktornak a kritikusai lennének — és ezeket az embereket nem szeretné a frakción belül látni. Ez nem csak vérfrissítés — ez purga.
Magyar Péter már kormányzik
A Tisza vezetése nem várt. Az első frakcióülés már zajlik, és Magyar Péter hét miniszter nevét jelentette be: a külügy-, pénzügy-, gazdasági és energetikai, egészségügyi, honvédelmi, valamint az élőkörnyezetért felelős és agrárminiszterét. Az oktatási tárcáról még vita folyik — ez az a pozíció, amely már az első héten felháborodást keltett a liberális szavazók körében.
A minisztériumok száma — 16 lesz összesen — azt mutatja: Magyar Péter laposabb, több minisztériumból álló struktúrát akar, nem a csúcsminisztériumok rendszerét. Ez a kampányígéretek megvalósítása: külön egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi tárca. Bíró-Nagy András szerint ez a kontinuitás az ígéretek és a megvalósítás között — a választók ezt várták, és ezt kapják.
De már az első héten látszik: a kormányzás érdeksérelmekkel jár. Az oktatási miniszter kiválasztása felháborodást keltett. Magyar Péternek egy porcelánboltban kell járnia: bármilyen döntést hoz, az egyik szavazói csoportot kockáztatja. A mézes hetek körülbelül egy évig tartanak — utána majd körbenéznek a választók, hogy az elvárások teljesültek-e.
Három nagy próba: uniós pénzek, oligarchák, közjogi méltóságok
A Tisza azonban három nagy próbára készül. Az első: az uniós pénzek megérkezése. Ez nem csak gazdaságpolitikai kérdés — ez a nemzetközi bizalom próbája. A nemzetközi pénzügyi szektor — az Erste Bank, a multinacionális bankok — explicit támogatást nyújtott az új kormánynak. Ezt a bizalmat meg kell tartani. Az augusztus 31-i határidő előtt eredményt kell felmutatni.
A második próba: az oligarchák vagyon-visszaszerzése. Ez már nem csak a Tisza feladata — a nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatal, az ügyészség, a rendőrség, a NAV is szerepet játszik. Bíró-Nagy András szerint heteken belül látni kell az elszántságot, de a konkrét eredmények hosszabb időt igényelnek.
A harmadik próba: a közjogi méltóságok leváltása. Magyar Péter már nyíltan kiállt az elnök ellen — az első oktalannak nagyon keményen nekiment. Ez teljesen egyértelművé tette, hogy ő távoznia kell. De hogyan? Magyar Péter ugyanabban a helyzetben van, mint Orbán Viktor: közjogi eszköze nincs, csak politikai nyomásgyakorlás. Eddig egy esetben sikerült: az állami televízió kuratóriumának egyik tagja meghallotta a nyomást és lemondott. De Magyar Péternek sokkal ambiciózusabbak a céljai.
Az első hét tanulsága: nincs pihenő
Bíró-Nagy András szerint az elmúlt hét fő tanulsága az, hogy a Tisza részéről nincs pihenő. Az első naptól óriási sebességgel megy a munka. Ez azonban kockázatos: a kormányzás érdeksérelmekkel jár, és a szavazótábor nem homogén.
A Tisza programja ugyanis ötvözi a baloldali és liberális elemeket. Vannak benne olyan elemek, amelyek a liberális szavazóknak kedvesek — a jogállamiság, a demokrácia minősége, a nyugati orientáció. De vannak benne olyan elemek is, amelyek a konzervatív szavazókat vonzották — a migrációellenes politika, a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása.
Ezek a törésvonalak azonban nem feltétlenül azonosak a Tisza identitásával. A párt még nem tisztázta, hogy milyen ideológiai alapokon áll. Ez az első év feladata lesz: megtalálni azt az identitást, amely összetartja ezt a hatalmas szavazótábort.
A nemzetközi kontextus: Trump és az új keretrendszer
De van még egy tényező, amely meghatározza majd a Tisza kormányzásának lehetőségeit: a nemzetközi politika új keretei. Donald Trump visszatérése az amerikai politikába új helyzetet teremtett. Az Orbán-rendszer nemzetközi támogatása — amely Trump első ciklusa alatt erős volt — most eltűnt. Trump egy pillanat alatt ejtette Orbánt.
Ez azt jelenti, hogy a Tisza kormánya más nemzetközi szövetségekre számíthat. Az EU-integráció, az atlantista orientáció — ezek most ismét a magyar politika középpontjában vannak. Bíró-Nagy András szerint az euró bevezetésének stratégiai célja — 2030-ig a csatlakozás feltételeinek megteremtése — ezt az üzenetet nyújtja a gazdasági világnak: itt nem csak kiszámítható keretek vannak, hanem egy egyértelmű vízió is.
Ez a vízió azonban nem csak gazdaságpolitikai. Ez a magyar társadalomnak szóló üzenet is: az Orbán-rendszer után az EU-integráció és a nyugati elköteleződés a normális. Ez az, amit a választók akartak. Ez az, amit a Tisza most meg kell valósítson.
A kérdés: meddig tart a mézes hetek?
Az elmúlt hét azt mutatta: a Tisza gyorsan mozog, és a nemzetközi közösség támogatja. De a valódi próba csak ezután kezdődik. A mézes hetek körülbelül egy évig tartanak — utána majd körbenéznek a választók, hogy az elvárások teljesültek-e. Az uniós pénzek megérkeztek-e? Az oligarchák vagyona visszaszerzésre került-e? A közjogi méltóságok leváltásra kerültek-e?
Addig azonban nagyon sok mindent megtehet Magyar Péter és a Tisza. De már most látszik: hogy hát bármilyen döntést is fog hozni, az a választói jelentős részének, még ha tetszik is, egy másik választói csoportot ezzel kockáztat. Ez a kormányzás valósága — és a Tisza ezt most tanulni kezdi.