„Rendszerváltást kísérelünk meg” – Tarr Zoltán a nemzetiségi bizottság előtt
Hétfő délelőtt az Országgyűlés egyik tárgyalójában a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előtt állt Tarr Zoltán, a Tisza Párt társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje. A terembe lépve minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte a szószólókat – ez a gesztus rögtön jelezte: a leendő miniszter másképp akar beszélni a kisebbségekről, mint elődei.
„Izgalmas időszakban vagyunk. Rendszerváltást kísérelünk meg, ennek az útnak az első lépéseit tesszük” – kezdte Tarr, aki szerint nagy megtiszteltetés számára, hogy a miniszteri kinevezés útján először a nemzetiségi szószólókkal találkozik. A bizottság tagjai, a parlament nemzetiségi szószólói figyelmesen hallgatták, ahogy a miniszterjelölt kijelentette: „Nem lehet a kisebbség szitokszó.”
Lázár János mondata és a Fidesz öröksége
Tarr élesen bírálta a Fidesz 2014–2015-től folytatott xenofób politikáját, és felidézte Lázár János volt építési és közlekedési miniszter romákra vonatkozó, vécépucolós kijelentését. „Ez jól leírja, hogyan állt a Fidesz a nemzetiségekhez” – mondta Tarr, hozzátéve, hogy szeretne véget vetni annak a gyűlöletkeltésnek, amit az előző 16 évben felépített a Fidesz. Szerinte a fő kérdés, hogy hogyan lehet elkerülni azt, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson” – majd kiemelte, hogy ez érintette bőven a nemzetiségeket is, főként az ukránokat.
A miniszterjelölt azt is megemlítette, hogy nem akar belemenni a nemzetiségi listák körüli „cirkuszok” témájába, a választási csalások és a nemzetiségeket érintő választási problémák helyzetét azonban megemlítette. Kiemelte, hogy a Fidesz a szószólókat is fel akarta használni a politikájához, s azt mondta, hogy ezeket az ügyeket is kivizsgálják.
Öt évre visszamenő vizsgálat és autonómia
Tarr konkrét ígéreteket is tett. Bejelentette: öt évre visszamenő vizsgálatot indítanak a Bethlen Gábor Alapkezelőnél, és felszámolják a Fidesz okozta törvénytelenségeket, amelyeknek a nemzetiségek látták kárát. Párbeszédet ígért a nemzetiségi szószólókkal és önkormányzatokkal, valamint az intézményeik autonómiájának visszaállítását és azok finanszírozását. Úgy akarják támogatni a nemzetiségi kultúrát, hogy legyen jövőképe és a szószólók országaival való kapcsolatépítés módját is meg akarják találni – mondta.
„Úgy jöttem önökhöz, hogy ennek a lebontási kísérletnek nem a kalapácszaját hozom, hanem a békességét” – fogalmazott Tarr, aki szerint együtt kell kitalálniuk, hogy tudják az „egymást elválasztó falakat lebontani”.
A roma szószóló: ezer sebből vérzik a képviselet
A meghallgatáson Aba-Horváth István roma szószóló is megszólalt, aki szerint a roma nemzetiség képviselete ezer sebből vérzik. „Megszenvedtem, hogy gyámság alatt tartanak minket, ami elvette tőlünk a szakmaiságot és eredményességet” – mondta. Felvetette azt is, hogy szörnyen érezte magát, amikor az Országgyűlés alakulóülésén a Mi Hazánk képviselői kivonultak a sükösdi tamburás gyerekek előadásáról.
Grexa Liliána, az ukrán nemzetiségi szószóló is felszólalt, aki a háború miatt nehéz helyzetben lévő ukrán kisebbség helyzetéről beszélt. „Egy ilyen helyzetben, ahol nap mint nap halnak meg a rokonaink” – mondta, utalva az ukrajnai háborúra.
Új irány: autonómia és integritás
Tarr válaszában kijelentette: vége annak, hogy a kormány beleszól mások életébe. „Felnőttek vagyunk, autonómok vagyunk, integritásunk van, ezt mindenkiben tisztelni fogjuk” – zárta gondolatait. A miniszterjelölt azt is elárulta, hogy a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár nevét pénteken jelentik be.
A meghallgatás egyértelművé tette: a Tisza-kormány a nemzetiségi politikában is új irányt akar venni. A kérdés most az, hogy a szavakat tettek követik-e, és sikerül-e helyreállítani a bizalmat a kisebbségi közösségekben, amelyek az elmúlt 16 évben – Tarr szavaival élve – „sokan elszenvedői, néhányan elkövetői voltak” a gyűlöletkeltésnek.