<!-- VIDEO_EMBED -->

Hogyan kerültek a parlamentbe: formális gesztus vagy valódi mandátum?

Németh Balázs és Szűcs Gábor útja a parlamentbe szokatlan volt. Németh, aki korábban a közmédia híradójában dolgozott és az atlétikai világbajnokság szervezésében vett részt, a 47. helyről indult a Fidesz-KDNP listáján. Szűcs Gábor, a Patrióta alapítója és a nemzeti ellenállás mozgalom egyik alapítótagja, még távolabbra volt: a 218. helyen állt. Mindketten azt mondták, hogy nem számítottak a mandátumra — Németh szerint formális gesztusnak tekintette a jelölést, Szűcs pedig azt mondta, hogy ha az ideális esetben 93 listás helyet szerzett volna a Fidesz-KDNP, akkor is lemaradtam volna.

Azonban a választások után mindent megváltoztatott. Amikor Orbán Viktor bejelentette a frakció teljes átszervezését és egy harcos, mozgalmi jellegű frakció kialakítását, megkeresték őket. Szűcs szerint Kocsis Máté hívta fel Washingtonban, ahol Donald Trump békétanácsa ülésén volt jelen. Németh azt mondta, hogy egy telefonhívás után egyszer csak kaptam egy felkérést, és onnan már nem volt megállás. Mindketten hangsúlyozták, hogy az új helyzetben, ha úgy érzi a nemzeti oldal vezetése, hogy tudnak segíteni, akkor örömmel vállalják ezt a feladatot.

A kampány gyűlölete: példátlan erőszak és hergelés

A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja a kampány során tapasztalt gyűlölet és erőszak volt. Németh Balázs részletesen beszélt az ellene irányuló támadásokról. Azt mondta, hogy plakátjainak körülbelül 75 százalékát letépték vagy összekarcoltak. De ennél sokkal súlyosabb volt az erőszak: halális fenyegetéseket kapott, és egy reggel a fideszes irodánál egy kötélen lógó fejét találták — egy bábból kivágott fejét, amelyet fölakasztottak. A kampányban piros postaládákat helyeztek el, hogy a választókkal tartsa a kapcsolatot, de ezeket kutyaörülékkel összekenték.

Szűcs Gábor azt mondta, hogy az ilyen mérvű gyűlölet példátlan volt a magyar demokrácia történetében. Hangsúlyozta, hogy ez nem csak a Facebookon volt jelen, hanem a valóságban is. Azt mondta, hogy a józanész alapján, ha valakit fölakasztanak — függetlenül attól, hogy fideszes vagy ellenzéki — azt 8–2 arányban el kellene ítélni a társadalomnak. Ez azonban nem történt meg: majdnem 8–2 arányban megtapsolták az erőszakot.

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a liberális, tiszás, baloldali megmondók és újságírók nem szisszentek fel erre, hanem azt mondták, hogy ki kell nevetni azokat, akik fölakasztanak. Szűcs szerint ennek oka között fontos helyen van a Magyar Péter-féle kampány és az előtte gyűlölködő, hergelő viselkedése. Azonban azt is megjegyezte, hogy a gyűlölet nem csak Magyar Péter gerjeszti — az emberekből magukból is fakad valami, ami ezt az indulat táplál.

Korrupció: függetlenül a párthovatartozástól

A beszélgetés során Rónai Egon a korrupció kérdésére térte ki. Azt mondta, hogy az elmúlt 16 évben mesés vagyonok keletkeztek bizonyos emberek körében, és a közbeszerzéseknek nagyjából 12 százalékát ugyanaz a 10 ember és hozzáköthető cégei nyerték. Ez döbbenetes — olyan nincs a világon. Rónai felsorolt néhány példát: magányrepülők, jachtok, centrálparki tetőteraszos apartmanok, egyedi gyártású sportautók, kastélyok.

Szűcs Gábor világosan kijelentette: aki lopott, aki a vagyonához nem legálisan jutott hozzá, annak bűnhödnie kell. Ez nem függ a politikai oldaltól. Azonban azt is megjegyezte, hogy az ügyészség viselkedése furcsa. Azt mondta, hogy olyan ügyek vannak, amikben vizsgálat sem indult, miközben Hadházi Ákos folyamatosan új dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Az ügyészség pedig hirtelen felébredt, és találtak ügyeket, amikben el tudnak járni. Vagy azt látta, hogy a Magyar Nemzeti Bank 600 milliárdos ügyét csak egy év után, a választás után egy héttel vették magukhoz az ügyészségnél.

Rónai azt kérdezték: ha egy mondatot meg az, hogy az ügyészség nem vonta magához az ügyeket politikai szempontból, akkor kinek segített a kampányban, és kinek ártott? Szűcs azt mondta, hogy nem akar ezzel semmit sugallni, csak hogy ezek fura dolgok. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy aki lopott, annak bűnhödnie kell — függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szereplőről van szó.

A Fidesz megújulása: egy év próbaidő

Mindketten hangsúlyozták, hogy a Fidesz-frakció megújulása szükséges. Szűcs azt mondta, hogy a választás előtti pénteken hosszabb interjút készített a miniszterelnökkel, és ott megállapodtak, hogy a 12-i győzelem után folytatják ezt a beszélgetést. Mert még ha össze is jön a 12-i győzelem, akkor is egy újragondolásra, újraszervezésre van szükség, amely az egész pártstruktúrát érinti.

Lázár János szerint egy év alatt látszania kell, hogy mi történik a Fidesszel. Szűcs szerint az új frakció egy év próbaidőre kapott mandátumot: ha működik az elképzelés, folytatódhat, ha nem, változásokat kell eszközölni. Az egy év az egész frakcióra érvényes — nem csak az adott személyekre. Szűcs azt mondta, hogy először is kell egy új irány, amely az újjászervezés, de innentől még ki kell találni, hogy mi legyen az, amin elindulunk. Ez egyébként folyamatban van a gondolkodás.

A valódi teszt: kormányzás vagy kampány?

Németh Balázs azonban azt mondta, hogy a magyar emberek számára sokkal izgalmasabb kérdés, hogy az új többség képes-e kormányozni. Azt mondta, hogy jelenleg eufória van, és bármit csinál Magyar Péter, akkor ömlenek a lájkok. Eddig is az volt a célja, és ilyen szempontból is kampányüzemmódban maradt, hogy a lájkok rendben legyenek. De vajon kormányozni tud-e? Ez ki fog derülni a következő egy évben.

Rónai azt jegyezte meg, hogy ha az ellenzék olyan lesz, mint amit eddig kapott a kéthados Fidesz-KDNP frakciótól, akkor sok jóra ne számítsanak. Azonban Szűcs azt mondta, hogy most már nem vagyunk kampány. Rónai azonban azt hangsúlyozta, hogy amit Magyar Péter csinál, teljesen mindegy, hogy kampány vagy nem kampány — soha nem láthattuk azt a kétharmados felhatalmazással rendelkező Fidesz-KDNP kormány részéről, hogy mondjuk a Tisza Párt szavazóit ilyen módon tisztelte volna meg.

A beszélgetés végén Rónai azt mondta, hogy a Fidesz-frakció két új tagja, Német Balázs és Szűcs Gábor voltak a vendégeik. A valódi teszt azonban az lesz, hogy a magyar kormányzás képes-e eredményeket elérni — nem a lájkok száma, hanem a tényleges politikai teljesítmény.