<!-- VIDEO_EMBED -->

A Rendszerbontó Koncert: félelem és hivatás

Szabó Bence még a választás előtt, két nappal, a Rendszerbontó Koncert színpadára lépett Pálinkás Szilveszterrel. Az interjúban azt mondta, hogy mielőtt felment a színpadra, erős nyolcas volt az izgalma egy tízes skálán, de amint felkerült, annyira befókuszált, hogy már nem izgult. Azt hangsúlyozta, hogy nem szöveget, nem jegyzeteket vitt fel, hanem saját gondolatait szerette volna elmondani, mert azt tartotta hitelesnek. Az interjúban azt mondta, hogy később, amikor a videókat megnézte, csak akkor érte fel igazán, hogy mi történt körülötte — a pillanatban annyira koncentrált volt, hogy az első nyolc sor emberig tudott csak figyelni.

Szabó azt mondta, hogy soha nem érezte magát hősnek, hanem azt gondolja, hogy a normalitás kellene legyen az, hogy valaki kiáll a rendszer ellen, ha nem tetszik neki. Az interjúban azt mondta, hogy az ő ötlete volt, hogy felmenjanak a koncertre — nem meghívásra történt. Azt mondta, hogy ha bármi módon meg lehet erősíteni azt, hogy amit elmondtak, hogy a rendszer nem tökéletes, és ha csak el tudnak vinni öt fiatal szavazni, akkor megéri elmondani az üzeneteiket egy ekkora közönség előtt.

Szabó azt mondta, hogy az interjúban azt kérdezték, hogy mennyire volt érdekes vállalás, hogy nem vitt fel szöveget vagy jegyzeteket. Azt válaszolta, hogy nem kell sokat gondolkozni rajta, mert tényleg azt gondolja, amit elmondott. Azt mondta, hogy Pálinkás Szilveszter szép beszédet mondott, de ő azt gondolta, hogy sokkal hitelesebb az, hogyha elmondja a saját egyszerű gondolatait, hogy mit gondol a jelenlegi helyzetről.

A választás napja: érzelmi hullámvasút és félelem

A választás napja érzelmi hullámvasút volt Szabó Bence számára. Azt mondta, hogy nem akart kimenni a nyilvános eredményváróra, mert nem szerette volna, hogy róla szóljon az este. Egy barátok között gyűlt össze, és az M1-en követte az eredményeket. Amikor az első feldolgozottságnál a kormánypártok vezettek, azt gondolta, hogy börtönbe kerülhet. Az apja 30 százalékos feldolgozottságnál azzal hívta fel, hogy nem fog börtönbe kerülni.

Szabó azt mondta, hogy már a tervezésnél tudta, hogy van egy forgatókönyv, amely szerint börtönbe küldik, még akkor is, ha nem követ el olyan bűncselekményt, amely azt érdemelné. Azt mondta, hogy aznap még Orbán Viktor személyesen fenyegette meg őt és Pálinkás Szilvesztert, hogy retorzió illeti azokat, akik így kiugranak. Azt mondta, hogy érdekes volt hallani, hogy a miniszterelnök, aki az ország vezetője, név szerint burkoltam fenyegette meg őt és Pálinkás urat.

Szabó azt mondta, hogy aznap ültem az eredményváró előtt, és éreztem, hogy azon felül, hogy az ország sorsa egy személyes szál is kapcsolódik a választás eredményéhez, mert ő azt gondolta, hogy ha marad az akkori kormánypárt, akkor egy nem tisztességes büntetőjárásra számíthat, hanem egy erősen politikai befolyásoltra. Azt mondta, hogy biztos, hogy ha elkövetett valamit, ha nem követett valamit, akkor is büntetést fog kapni érte.

A rendőrség működésének alapvető kritikája

Szabó Bence a rendőrség működésében alapvető problémákat azonosított. Azt mondta, hogy a pénz nem jut el oda, ahol szükséges — például a kibervédelmi és gyermekvédelmi osztályoknál régi eszközökkel dolgoznak, miközben más területeken óriási teljesítményű számítógépeket vásárolnak, amelyek nem feltétlenül szükségesek. Azt mondta, hogy a rendőrség költségvetésében nagyon sok tartozása van, és a közbeszerzések nem azt szolgálják, hogy a legolcsóbb módszereket, termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljon a rendőrség.

Szabó azt mondta, hogy a rendőrség működésében az egyik legnagyobb probléma az, hogy úgy működik, mint a kormányzás kicsiben. Azt mondta, hogy felülről kitalálnak valamit, és erőszakosan végigtolatják az egész apparátuson, ahelyett hogy a szakértőkre hallgatnának és visszacsatolást kérnének. Azt javasolta, hogy egy bizottságot kellene felállítani a rendőrség működésének vizsgálatára.

Szabó azt mondta, hogy egyes területekre nagyon rá vannak fókuszálva, másutt pedig kevésbé, és ezeket ki kellene egyenlíteni. Azt mondta, hogy a rendőrség helyett egy olyan szervezetre lenne szükség, amely minden szituációban szakértő módon rendelkezésre áll. Azt mondta, hogy a rendőrség működésében az egyik legnagyobb probléma az, hogy nem hallgatnak a szakértőkre, hanem felülről kitalálnak valamit, és erőszakosan végigtolatják az egész apparátuson.

A vagyonvisszaszerzési hivatal és a régi ügyek

Az interjú elején Szabó azt mondta, hogy ha felvennék a nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatalba, nagyon sok régi NAV-aktát újra elővenné. Amikor azt kérdezték, hogy hány ilyen ügy van, azt válaszolta, hogy kapásból fel tudna sorolni tíz olyan ügyet, amelyre emlékszik, és amelyeket szeretne újra megvizsgálni. Azt mondta, hogy ezek az ügyek nehéz köthető személyekhez kapcsolódnak, de meg lehet találni a szálakat.

Szabó azt mondta, hogy az adomány, amelyet az emberek gyűjtöttek neki, csak három nappal az interjú előtt érkezett meg hozzá. Azt mondta, hogy ez egy hosszú jogi procedúra volt, és most következik az a rész, amikor a NAV-ot meg fogják keresni azzal, hogy milyen módon kell ebből adózzak. Azt mondta, hogy még sajnos nem jutott el odáig, hogy az adományokról beszélhessen.

Szabó azt mondta, hogy az osztályával megbeszélte, hogy szeretne sort keríteni erre, de azt az információt kapta, hogy valamilyen szintű sértődöttségből nem most térjenek erre ki, hanem majd akkor, ha esetleg lesz egy átalakítás, mert nem biztos, hogy elfogadhatják.

A nyomozatok és az új kormány

Az interjúban szóba kerültek az elmúlt hetekben történt nyomozati fordulatok. Azt mondták, hogy vádat emeltek a CTIS ellen egy lehetséges pofozkodás miatt, hogy Szabó szavai nyomán hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás indult azzal kapcsolatban, hogy titkosszolgálati nyomásra tarthattak házkutatást a Tiszához köthető informatikusoknál, illetve hogy az MNB ügyben a legfőbb ügyész áthelyezte az ügyet az NN-től a központi nyomozó főügyészséghez.

Szabó azt mondta, hogy szkeptikus ezekkel kapcsolatban, mert régebben is láthattuk, hogy ilyen közérdekű bejelentéseket feljelentésként értékelnek az ügyészség, de utána semmi nem történik. Azt szeretné látni, hogy eredmény legyen belőle — az ő ügyében is az a befolyásolása miatt indult hivatali visszaélés nyomozása, nem az, ami ellene folyik. Azt mondta, hogy még egyetlen nyomozati cselekmény sem jutott vissza hozzá.

Szabó azt mondta, hogy az MNB üggyel kapcsolatban nagyon reméli, hogy nem az a szituáció, hogy a legfőbb ügyész, aki még mindig az előző kormány által kinevezett ügyész, azért vonta saját hatáskörbe, hogy amíg az ő kinevezése tart, addig ugyanúgy állhasson az ügy. Azt mondta, hogy reméli, hogy nem erről van szó, és reméli, hogy tényleg a nyomozás fog lefolyni rendesen.

Az elszámoltatás szükségessége és a vagyonvisszaszerzés

Szabó Bence az interjú végén azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40 évben gyakorlatilag semmi következménye nem volt az ilyen súlyú ügyeknek. Azt mondta, hogy olyan ügyek történtek az országban, amelyek önmagukban elegendőek kellett volna legyenek, hogy a rendszer felpomoljon. A rendszer azonban úgy alakította magát, hogy az embereknek a tűréshatárát annyira letolt, hogy minden átmehetett már az embereken.

Szabó szerint a társadalom érzéketlenné vált az ellopott vagyon iránt, mivel egymástól jöttek a botrányok. Szeretné, ha visszahagytanánk arra, hogy 10 forint ellopásra sem van rendben, 10 ezer vagy 1 millió pedig semennyi. Azt mondta, hogy ezek a költségvetés része, közös vagyon, és az emberek megérdemlik, hogy ebből infrastruktúra, kórház, oktatás fejlődjön.

Szabó azt mondta, hogy bizakodó azzal kapcsolatban, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal nagy részét meg lehet találni és vissza lehet szerezni az ellopott vagyonnak. Azt mondta, hogy sokan szeretnének ott dolgozni, akik lelkiismeretesen szeretnék végezni ezt a feladatot, és akiknek az az érdekük, hogy aki a közből elvett, az adja vissza. Azt mondta, hogy nem tudom elképzelni azt, hogy ezek az emberek átgondolják, hogy mekkora kárt okoznak azzal, hogy milliókat, milliárdokat vesznek ki a közösből.

Szabó azt mondta, hogy vannak sokan olyanok, mint ő, akiknek az az értékrendje, hogy senki ne lopjon, senki ne csaljon. Azt mondta, hogy azok a vagyonok a magyar népet illetik, a költségvetést illetik, és hogy akár fel olyanokra fordíthassuk, ami a magyar emberek életét javítja, akár a tényleg az egészségügyre vagy az oktatásra.

Szabó azt mondta, hogy biztos benne, hogy nagyon sok ellen elhívított ember szeretne majd ott dolgozni, akik tényleg nem munkaként fognak erre tekinteni, hanem megint visszatér a hivatásület, hogy az a cél, hogy visszaszerezzük, és nem fognak megállni addig, amíg nem tudják ezt megoldani így vagy úgy. Azt mondta, hogy hogyha valaki így dolgozik, és nem úgy fogja föl, hogy bemegyek a vezetésemért, akkor nagyon sok minden lehetséges.

Magyar Péter március 27-én posztolta azt, hogy Szabó Bence mellett vannak, és hogy a rendszerváltás után várják vissza a rendőrség kötelékébe, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatalba. Szabó azt mondta, hogy nem volt kapcsolatfelvétel ezzel kapcsolatban, de nem hibáztatta őket. Azt mondta, hogy mégis csak gyanúsított egy büntetőjárásban, és még kétséges a sorsa, tehát szeretné, hogy egy tisztességes eljárás lefoljon ellene. Azt mondta, hogy nem hibáztatok senkit azért, aki addig nem akar hozzám szólni ilyen szinten.

Az interjúban azt kérdezték, hogy akkor a szavaiból benned van-e nyitottsága a további is, hogy ebben a hivatalban szerepet vállalj. Szabó azt válaszolta, hogy abszolút. Azt mondta, hogy őszintén szóval egyszerűen fogalmazva, vagyis a munka végzésére.