Döntés Londonban

Péntek este Londonban megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” besorolását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a negatív kilátást is fenntartotta – közölte az MTI.

A döntés nem volt meglepetés: a piacvezető hitelminősítő a választások után kiadott előzetes elemzésében már jelezte, hogy kivár a Tisza-kormány reformprogramjának részletes megismeréséig. „Arra számítunk, hogy a Tisza Párt reformprogramja a következő hónapokban lesz egyre világosabb, miután a párt átveszi a hatalmat, és lefekteti gazdaságpolitikai programját” – közölték a magyarországi választások utáni kedden.

Mit jelent a „BBB mínusz”?

A „BBB mínusz” a befektetési ajánlású sáv alsó széle. Ha az S&P innen leminősítené ezt az osztályzatot, akkor Magyarország ennél a cégnél átkerülne a magas hozamú – spekulatív – kategóriába. Ez drasztikusan megdrágítaná az államadósság finanszírozását, és tovább rontaná a befektetői megítélést.

A negatív kilátás fenntartása azt jelzi: az S&P szerint a következő 12-24 hónapban nagyobb a leminősítés kockázata, mint a felminősítésé. A hitelminősítő indoklása szerint a negatív kilátás a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi.

Euróövezeti csatlakozás: a nagy remény

Az S&P döntésének indoklásában kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. A hitelminősítő szerint a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén.

Az S&P korábbi előzetes elemzésében a kedvező tényezők között említette, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) hivatalosan elkötelezte magát Magyarország euróövezeti csatlakozása mellett. A hitelminősítő felidézte, hogy az euró bevezetését az Európai Bizottság megbízásából elvégzett legújabb Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok 75 százaléka támogatja, és kiemelték, hogy ez a legmagasabb lakossági támogatási arány az euróövezeten kívüli EU-tagállamok körében.

A hitelminősítő hangsúlyozta azt is, hogy a balti köztársaságok és Horvátország esetében az euróövezeti csatlakozás a szuverén adósosztályzatok tipikusan két fokozatnyi javítását eredményezte a cég besorolási listáján.

A többi hitelminősítő is kivár

A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő – az S&P mellett a Moody's Ratings és a Fitch Ratings – az idén is összesen hat, egyenként két-két időpontot jelölt ki a magyar államadós-besorolások vizsgálatára, más európai uniós szuverén adósok osztályzati felülvizsgálataihoz hasonlóan minden esetben pénteki napokra.

A 2026-ra összeállított menetrendek alapján először a Moody's Ratings vizsgálta Magyarországot: a cég május 22-re, múlt péntekre tűzte ki a magyar besorolások első idei értékelési időpontját. A Moody's – amely jelenleg az S&P besorolásánál egy fokozattal jobb, „Baa2” (a többi hitelminősítő módszertanában „BBB”-nek megfelelő) osztályzatot tart érvényben Magyarországra, szintén negatív kilátással – az idei első időpontban elvégezte a felülvizsgálatot, mindazonáltal nem hajtott végre hitelminősítői akciót, ehelyett egy általános helyzetértékelést adott ki a magyar közfinanszírozási és reálgazdasági helyzetről.

A harmadik globális piacvezető hitelminősítő, a Fitch Ratings ugyancsak két időpontot jelölt ki 2026-ra: idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először június 5-én, majd december 4-én kerül sorra. A Fitch a Tisza Párt győzelmével végződött országgyűlési választások után már szintén kiadott egy előzetes helyzetértékelést, amely szerint a választások előtti költségvetési lazítás közfinanszírozási hatása, a növekvő adósságteher és az előző kormány bizonytalan konszolidációs irányvonala volt az oka annak, hogy tavaly decemberben a „BBB” szintű magyar szuverén besorolás kilátását az addigi stabilról negatívra módosították.

Mi várható a következő hónapokban?

Az S&P magyar besorolásának idei második elbírálását november 27-én végzik el. Addig a Tisza-kormánynak lehetősége van konkrét gazdaságpolitikai lépésekkel meggyőzni a hitelminősítőt. A Moody's második idei felülvizsgálatára november 20-án, a Fitch-ére december 4-én kerül sor.

A kérdés az: a Tisza-kormány reformprogramja elég gyorsan és elég mélyen tud-e hatni a költségvetési és gazdasági mutatókra ahhoz, hogy a negatív kilátást stabilra váltsák, vagy akár a besorolást is javítsák? A válasz a következő hónapok gazdaságpolitikai döntésein múlik.