Hétfő délelőtt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt ismertette elképzeléseit Ruszin-Szendi Romulusz (Tisza Párt, leendő honvédelmi miniszter). A bizottságot Bakos Csaba Attila (Tisza Párt, elnök) vezette, aki azt ígérte: arra törekszik, hogy a testület „a rend és a honvédelem szentélye legyen”. Ruszin-Szendi azt mondta: bízik benne, hogy ez a bizottság valóban szakmai alapon fog működni.
„Nemcsak a parancsnoki, hanem a törzsmunkát is ismerem”
Ruszin-Szendi nyitóbeszédében hangsúlyozta: több mint harmincéves katonai pályafutás, missziós, parancsnoki, törzs- és nemzetközi tapasztalat áll mögötte. Felsorolta a legfontosabb katonai szerepeit. „Nemcsak a parancsnoki, hanem a törzsmunkát is ismerem, és jelentős tapasztalatokat szereztem benne” – fogalmazott. A honvédelmet nemzeti ügynek tartja, és lefektetett pár alapelvet. Az egyik az, hogy meg kell ismerni a környezetet, a problémák azonosítása.
Problémák: megingott bizalom, megtört morál
A leendő miniszter szerint elsőként a problémákat kell azonosítani. Kijelentette: a NATO-ban megingott a bizalom a magyar katonák iránt, a magyar katonák morálja, önbizalma megtört. Ennek okát abban látja, hogy indoklás nélkül bárkit el lehetett távolítani, és komoly illetménykülönbségek voltak. Szerinte a honvédség úgy működött az elmúlt években, „mint egy kft.”, és az előző vezetés azt gondolta, hogy filmekkel, óriásplakátokkal lehet biztosítani az utánpótlást.
Ruszin-Szendi szerint a hadiipar jelentős részét kiszervezték magáncégekbe, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megingott. Bírálta azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé tették külföldi állampolgárok vagy akár büntetett előéletű személyek katonai szolgálatát, illetve azt is kifogásolta, hogy indoklás nélkül el lehetett bocsátani katonákat. Beszélt a katonák alacsony moráljáról, a bérezési problémákról és az infrastruktúra hiányosságairól is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar katonák a migrációs válság, a koronavírus-járvány és az árvízi védekezések idején is bizonyítottak.
Ígéretek: béke, morál, átvilágítás
A problémák felsorolása után Ruszin-Szendi rátért az ígéretekre. „A Tisza-kormány a béke kormánya. Nem küldünk katonát az orosz-ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem is mondtunk ilyet” – jelentette ki. Megígérte, hogy a katonák nem mennek Csádba, és megvizsgálják, mire költötték eddig a pénzeket a tervezett misszióval kapcsolatban.
Első lépésként a katonák élet- és munkakörülményeinek javítását, a laktanyákban a melegvíz biztosítását ígérte. Illetményrendezést és életpályát ígért a katonáknak, valamint megváltoztatnák azt a jogszabályt, ami alapján nincs visszaút a Magyar Honvédségbe. Óriási problémákat lát a kibervédelemben is. Bár pontos adatokat nem kapott, a katonáktól kapott jelzések alapján úgy gondolja, hogy jelentősen csökkent a szakemberek létszáma.
Pénzügyi átvilágítás és szerződésfelülvizsgálat
Ruszin-Szendi bejelentette: megvizsgálják, hogy mire mentek eddig a honvédelmi pénzek, hogy „ne az oligarchák zsebét tömje a profit”. Átvizsgálják az összes meglévő és tervezett szerződést, hogy elkerüljék a túlárazást. A leendő miniszter szerint a jövőben az emberközpontú haderőfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt.
Kérdések és válaszok
A bizottság tagjai közül elsőként Simicskó István (KDNP, volt honvédelmi miniszter) kérdezte a leendő minisztert, elsősorban a leendő minisztériumi stábról és a drónképességekről. Ruszin-Szendi nem mondott konkrét neveket, de fontos szakterületnek nevezte a fejlesztési irányt. Hozzátette, a Zrínyi haderőfejlesztési programot folytatni kell, mivel a honvédelmi fejlesztéseknek nincs kijelölhető végdátuma.
A fideszes Takács Árpád többek között a fegyverszállításokról, az ötszázalékos NATO-védelmi vállalásról, a tartalékos rendszerről és a vezérkar jövőjéről kérdezett. Ruszin-Szendi leszögezte: nem szállítanának fegyvert Ukrajnába, az ötszázalékos védelmi kiadás elérését pedig 2035-ig, a gazdasági feltételekhez kötve tervezik.
Következtetés
Ruszin-Szendi Romulusz meghallgatása egyértelművé tette: a Tisza-kormány a honvédelem területén is szakításra készül az előző vezetés gyakorlatával. A leendő miniszter által felvázolt kép szerint a Magyar Honvédség mélyponton van, a morál megtört, a NATO-bizalom megingott. Az ígéretek között szerepel a katonák életkörülményeinek javítása, a szerződések átvilágítása, valamint a külföldi missziók korlátozása. A kérdés most az: vajon a szavakat tettek követik-e, és sikerül-e helyreállítani a magyar katonák megbecsülését?