Putyin: a háború a végéhez közeledik
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton, a moszkvai Győzelem napi katonai parádét követően a Kremlben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: véleménye szerint az ukrajnai háború a végéhez közeledik. „Úgy gondolom, hogy az ügy a végéhez közeledik” – fogalmazott Putyin, miközben a háború okairól szólva továbbra is a NATO keleti bővítését és a nyugati vezetőket tette felelőssé.
A parádé maga is feltűnően visszafogott volt az elmúlt évekhez képest – a ponta.hu korábbi elemzése szerint ez is jelezheti, hogy Moszkva katonai erőforrásai jelentős részét a fronton kötik le, és a háborús propaganda egyre kevésbé tudja elfedni a valóságot.
Putyin a háború okairól szólva ismét a NATO keleti bővítését hozta fel: állítása szerint a berlini fal 1989-es leomlása után a nyugati vezetők azt ígérték, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, később azonban mégis megpróbálták Ukrajnát az európai befolyási övezetbe vonni. Ez az érvelés különösen érzékeny térségünkben, hiszen a NATO keleti bővítése Magyarországot és a közép-európai országokat is magában foglalta.
Schröder: a kiválasztott tárgyalópartner
António Costa, az Európai Tanács elnöke a múlt héten felvetette, hogy „potenciálisan lehetőség” van az EU és Oroszország közötti tárgyalásokra Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról. Putyin válasza azonban egyértelmű diplomáciai üzenet volt: „Számomra személy szerint a Német Szövetségi Köztársaság volt kancellárja, Schröder úr lenne a megfelelőbb.”
Gerhard Schröder nem csupán volt német kancellár, hanem évek óta orosz nagyvállalatoknál – a Rosznyefty és a Gazprom – tölt be tisztségeket, és az orosz invázió után is Moszkva mellett lobbizott. 2022 márciusában a német főügyészség eljárást is indított ellene az emberiesség elleni bűncselekményekben való bűnrészesség vádjával, az orosz állami vállalatokban betöltött szerepére hivatkozva. A CDU/CSU-frakció azt követelte, hogy Schrödert vegyék fel az Európai Unió orosz kormányhoz kötődő személyekkel szembeni szankciós listájára.
Schröder volt az, aki tető alá hozta a megállapodást az Északi Áramlat gázvezetékről, amelyet aztán utódja, Angela Merkel fejezett be. A volt német kancellár köztudottan jó viszonyra törekedett Oroszországgal, visszavonulása után pedig az Északi Áramlatot üzemeltető Nord Stream AG konzorcium felügyelőbizottságának elnöki posztját töltötte be.
Az EU a partvonalon
Putyin lépése gyakorlatilag az egész EU-s diplomáciát a partvonalra szorítja. Azzal, hogy egy volt német kancellárt – aki mára orosz lobbistává vált – jelölt meg tárgyalópartnerként, Putyin világossá tette: nem ismeri el az EU jelenlegi vezetését érdemi partnerként. Ez különösen annak fényében fájó Brüsszelnek, hogy az új magyar kormány alatt az EU–magyar kapcsolatok normalizálódása felé mutatnak a jelek – ahogy arról a ponta.hu is beszámolt.
A kérdés most az: hogyan reagál Brüsszel? Costa felvetése után Putyin gyakorlatilag visszadobta a kesztyűt. Az EU vagy elfogadja, hogy egy orosz lobbista képviselje a tárgyalásokon, vagy kénytelen lesz új stratégiát kidolgozni. Mindkét opció kínos.
Zelenszkij: csak a béke után
Putyin emellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is beszélt: szerinte személyes találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha már megszületett egy tartós békemegállapodás. Ez azt jelenti, hogy Putyin továbbra is elzárkózik a közvetlen tárgyalásoktól Kijevvel, és a feltételeket Moszkva diktálja.
Eközben az ukrajnai fronton zajló események is azt mutatják, hogy a háború nem állt le – a ponta.hu korábbi cikke szerint az információs hadviselés is fokozódik. Putyin kijelentései tehát nem feltétlenül a béke közeledtét jelzik, hanem inkább azt, hogy Moszkva a saját narratíváját próbálja erőltetni.
Következtetés
Putyin szombati nyilatkozata több szempontból is jelentős. Egyrészt megerősítette, hogy a háború a végéhez közeledhet – bár ennek időpontja és feltételei továbbra is bizonytalanok. Másrészt egyértelművé tette, hogy az EU-t nem tekinti egyenrangú tárgyalópartnernek, és a saját feltételeit diktálja. Harmadrészt Schröder kijelölésével egy olyan személyt hozott helyzetbe, aki az orosz érdekeket képviseli – ami tovább mélyítheti az EU-n belüli megosztottságot.
A következő hetekben kiderül, hogy Brüsszel képes-e egységes választ adni, vagy továbbra is a partvonalon marad. A tét nem kisebb, mint Európa jövőbeli biztonsági architektúrája.