I. A Vörös tér, 2026. május 9. – Egy másfajta győzelem napja
Szombat reggel, Moszkva központjában a Vörös tér szokatlanul csendes volt. A náci Németország felett aratott győzelem 81. évfordulóján a megszokottól eltérően nem dübörögtek át a macskaköveken a tankok lánctalpai, és nem emelkedtek az ég felé a ballisztikus rakéták hordozói. A katonai díszszemlét idén a nehézfegyverek felvonultatása nélkül rendezték meg – ez volt a legvisszafogottabb parádé a 2022-ben indult ukrajnai háború kezdete óta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dísztribünön állva rövid beszédet tartott. Az orosz elnök a második világháborúban győztes nemzedék hőstettét állította párhuzamba a jelenleg Ukrajnában harcoló orosz katonákéval. „A győzelem mindig Oroszországé lesz” – hangoztatta Putyin, aki az ukrajnai háborút „igazságos küzdelemként” keretezte. Az orosz elnök szerint a múlt hősei lelkesítik azokat, akik ma a „különleges hadművelet” keretében harcolnak.
A beszéd azonban nem csak a történelmi párhuzamokról szólt. Putyin élesen támadta a NATO-t, azt állítva, hogy Oroszország „egy agresszív erővel áll szemben, amelyet az egész NATO-blokk felfegyverez és támogat”. Ennek ellenére – tette hozzá – „hőseink előrehaladnak”. A retorika ismert volt, de a kontextus más: a beszédből szinte teljesen kimaradtak a második világháborús szövetségesek, Putyin kizárólag a szovjet, illetve orosz népre fókuszálva beszélt a győzelemről.
II. A parádé anatómiája – erődemonstráció helyett védekezés
A magabiztos szólamokkal éles ellentétben állt az idei katonai díszszemle látványa. A parádé mindössze 45 percig tartott – a megszokott időtartam körülbelül a fele volt. A rakéták és páncélozott harcjárművek bemutatója teljesen elmaradt, helyette a vendégeknek egy videót vetítettek, amely bemutatta Oroszország drónképességeit és nukleáris arzenálját. A gyalogos alakulatok rövid díszmenetét mindössze harci repülőgépek (Szu-30-asok, MiG-29-esek és Szu-25-ösök) átrepülése zárta a Vörös tér felett.
A visszafogottság nem volt véletlen. Ukrajna az elmúlt hónapokban többször is bizonyította, hogy képes nagy hatótávolságú drón- és rakétatámadásokkal lesújtani Oroszország mélyére. Az orosz védelmi minisztérium a hét közepén jelentette be, hogy a háborús helyzet, illetve az Oroszországot egyre gyakrabban érő, és egyre súlyosabb dróntámadások miatt idén nem vonulnak fel a nehézfegyverek. A parádét rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartották: az orosz fővárosban a mobilinternetet is lekapcsolták, ami a 19 milliós Moszkvában példátlan korlátozás volt.
Az elemzők szerint a szokásos erőfitogtatás helyett tapasztalt visszafogottság komoly presztízsveszteséget jelent Putyinnak. Az orosz elnök 2022. február 24-én villámháborús tervekkel indult Ukrajna ellen, azóta azonban hadereje becslések szerint félmillió halottal és 800 ezer súlyos sebesülttel járó veszteséget szenvedett el. Bár Oroszország Ukrajna ötödét megszállás alatt tartja, semmilyen stratégiai célja nem teljesült maradéktalanul.
III. A tűzszünet – Trump közvetítése és Zelenszkij szarkazmusa
A parádét megelőző feszültséget csökkentette, hogy péntek éjjel Donald Trump amerikai elnök bejelentette: amerikai közvetítéssel szombattól háromnapos tűzszünet lép életbe Kijev és Moszkva között, és a szemben álló felek ezer-ezer hadifoglyot cserélnek ki. Trump a tűzszünetet úgy jellemezte: „Remélhetőleg a vég kezdetét jelenti ebben a nagyon hosszú, halálos, súlyos harcokkal járó háborúban.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tűzszünet előtt szarkasztikus rendeletet adott ki, amelyben a Vörös tér pontos koordinátáit megadva közölte: Ukrajna „hozzájárul a május 9-i parádé megtartásához”. A rendelet előzménye, hogy Zelenszkij korábban kilátásba helyezte: a moszkvai díszszemlét drónok támadhatják meg, ami az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint egy Kijev központjára mért tömeges rakétacsapást váltott volna ki válaszként. A tűzszünet bejelentése után az ukrán elnök megköszönte Trump közbenjárását, megjegyezve, hogy amennyiben az orosz fél megsértené a tűzszünetet, úgy arra azonos erővel válaszolnak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton közölte, hogy a fegyvernyugvás meghosszabbításáról egyelőre nem esett szó. Elmondta azt is, hogy Putyin és Trump egyelőre nem köszöntötte fel egymást a győzelem napja alkalmából, és hogy a két elnök közötti telefonbeszélgetés jelenleg nem szerepel a tervek között. A parádé után az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette a tűzszünetet, részleteket azonban nem közölt.
IV. Nemzetközi jelenlét – ki volt ott és ki nem
A díszemlévén a szokásosnál jóval kevesebb külföldi vezető vett részt. A dísztribünön helyet foglalt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah és Savkat Mirzijojev üzbég elnök, Ibrahim Iskandar malajziai király, Thonglun Sziszulith laoszi államfő, valamint Badra Gunba (Abházia), Alan Gaglojev (Dél-Oszétia) és Sinisa Karan (a boszniai Szerb Köztársaság) elnöke.
Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a tervek szerint találkozott Putyinnal és virágot helyezett el az Ismeretlen Katona sírjánál, a Vörös téren megtartott díszszemlén nem vett részt. Fico egyedüli uniós vezetőként jelent meg Moszkvában, és a felvonulás előtt Putyinnal is találkozott a Kremlben. A távolmaradás szimbolikus jelentőségű: tavaly, a 80. évfordulón még 27 állami vezető vett részt az orosz állami ünnepségen, közöttük Hszi Csin-ping kínai és Lula brazil elnök is. Az idei csökkent részvétel jól mutatja Oroszország nemzetközi elszigetelődésének mértékét.
V. Következmények és távlatok
A 2026-os győzelem napi parádé több szempontból is mérföldkőnek tekinthető. A nehézfegyverek elmaradása, a rövidített ceremónia és a szigorú biztonsági intézkedések mind azt jelzik, hogy a Kreml kénytelen alkalmazkodni a háború realitásaihoz. Az orosz vezetés számára a győzelem napja hagyományosan a katonai erő és a nemzeti egység demonstrációja volt, idén azonban a védekezés és a fenyegetettség érzése dominált.
A Trump által közvetített háromnapos tűzszünet és a tervezett fogolycsere ugyanakkor felveti a kérdést: vajon ez lehet-e az első lépés egy tágabb békerendezés felé? Peszkov szavai szerint a fegyvernyugvás meghosszabbításáról egyelőre nem esett szó, és Putyin és Trump között sem volt telefonbeszélgetés az ünnep alkalmából. Az orosz védelmi minisztérium már a parádé után azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette a tűzszünetet – ez nem sok jót ígér a következő napokra.
Az biztos: Putyin beszéde és a parádé képei ismét megmutatták, hogy Oroszország továbbra is a háború narratívájára építi nemzeti identitását. A kérdés az, hogy a visszafogott külső mögött mennyi valós erő áll, és meddig tartható fenn ez a kettősség.