Rózsaszín füst, ukrán zászló, meztelen testekre írt szlogenek
A 61. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás első sajtónapján a Pussy Riot nevű orosz feminista punk művészkollektíva aktivistái rikító rózsaszín símaszkokban és fekete ruhában jelentek meg az orosz pavilon előtt. „Dicsőség Ukrajnának”, „A vér az orosz művészet” és „Engedetlenkedj” – skandálták, miközben punk zene szólt a hangszórókból, és két aktivista elektromos gitáron játszott. A performansz során előbb rózsaszín, majd kék és sárga füstgyertyákat gyújtottak, utóbbiak Ukrajna zászlajának színeit idézték. A tüntetők az üvegajtóhoz is megindultak, de az őrök akadályozták a bejutást. Egyes aktivisták meztelen felsőtestére írták fel a szlogeneket: „A vér az orosz művészet” és „Orosz művészet, ukrán vér”. A performansz skandálással és gitározással zárult, majd a csoport távozott.
A biennále válsága: zsűrilemondás és EU-s szankciók
A tüntetés hátterében az orosz pavilon újranyitása áll. 2022-ben, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, az orosz pavilon kurátora és a benne részt vevő művészek tiltakozásul visszaléptek, így a pavilon üresen maradt. A 2024-es biennálén Bolíviának adták kölcsön az épületet. Idén azonban az orosz pavilon ismét megnyílt – igaz, csak a sajtónapokra, hogy bemutassák a The Tree is Rooted in the Sky (A fa az égben gyökerezik) című hanginstallációt. A nagyközönség számára a pavilon zárva marad.
A döntés heves vitákat váltott ki. A Biennálé teljes zsűrije lemondott kilenc nappal a megnyitó előtt, egy rövid nyilatkozatban kijelentve, hogy nem veszi figyelembe azokat az országokat, „amelyek vezetőit jelenleg emberiség elleni bűnökkel vádolják” – utalva Oroszországra és Izraelre. Az Európai Unió is lépett: április elején bejelentette, hogy visszavonja a kétmillió eurós támogatást a biennálétól, mert Oroszország visszatérését „erkölcsileg helytelennek” tartja, mivel Moszkva az inváziója részeként „az ukrán kultúra eltörlésére törekszik”.
A biennále dilemmája: nyitottság kontra felelősség
A Biennále vezetése azzal védekezett, hogy „elutasít mindenféle kizárást vagy cenzúrát”, és nem tilthatja meg Oroszország részvételét, mivel az ország a pavilon tulajdonosa. Ez az álláspont azonban éles ellentétben áll azzal a nemzetközi nyomással, amely a kulturális bojkottot szorgalmazza. Az orosz pavilon újranyitása nemcsak szimbolikus jelentőségű: a biennále elveszítette a zsűrit és az EU támogatását is, ami pénzügyi és reputációs kihívások elé állítja a rendezvényt.
A magyar pavilon: sóhajtás és lélegzet
A biennále másik érdekessége a magyar pavilon, ahol Koronczi Endre kiállítása egy látszólag megfoghatatlan dologra, a lélegzetre és a sóhajtásra épült. A „Vegyél mély lélegzetet. Fújd ki a levegőt. Engedd le a vállad. Csukd be a szemed.” – ez a felszólítás vezeti be a látogatót a művész világába, amely a testi és lelki folyamatokra fókuszál. A magyar pavilon csendes, meditatív hangulata éles kontrasztban áll az orosz pavilon körüli politikai viharral.
Következmények és tanulságok
A Pussy Riot performansza, a zsűri lemondása és az EU támogatásának elvonása egyaránt azt mutatja, hogy a művészeti világ nem tudja kivonni magát a geopolitikai feszültségek alól. A biennále vezetése a nyitottság elvére hivatkozik, de a kritikusok szerint ez a hozzáállás a háborús agresszió normalizálásához vezethet. A kérdés továbbra is nyitott: meddig lehet fenntartani a művészet semlegességét, amikor a háború a kultúra eltörlésére is törekszik? A következő hetekben kiderül, hogy a látogatók szavazatai és a nemzetközi közvélemény milyen irányba tereli a biennálét.