„Nem akarok rendőrminiszter lenni”

Hétfő délelőtt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának üléstermében Pósfai Gábor (Tisza Párt, belügyminiszter-jelölt) egy olyan mondattal nyitott, amely egyértelművé tette: nem kíván elődje, Pintér Sándor nyomdokaiba lépni. „Nem akarok rendőrminiszter lenni” – jelentette ki a közgazdász végzettségű, korábban a Decathlon sportáruházat igazgató politikus, aki a Tisza Párt operatív vezetőjeként került a miniszterjelöltek közé. Ezzel a kijelentéssel Pósfai lényegében elejét vette annak, hogy amiatt érjék bírálatok, mert eddig semmi köze nem volt sem a rendvédelemhez, sem a belügyhöz.

Pósfai a laikusságát igyekezett inkább pozitívan, előnyként feltüntetni. „Pályafutásomat komplex operatív rendszerek működtetésében töltöttem. Megtanultam, hogy egy nagy rendszer stabilitása a fegyelmezett működésen múlik, ha egy szervezetben a lojalitás fontosabb a szakmaiságnál, akkor a rendszer kezd szétesni” – fogalmazott a leendő tárcavezető. Pósfai szerint „a lojalitás nem lehet fontosabb a szakmaiságnál, ez különösen veszélyes lehet a rendvédelemben”. Ezt a kijelentést nem lehet másként értelmezni, mint egyfajta negatív kritikát a Fidesz örökös belügyminisztere, Pintér Sándor felé.

Nyilvánosság és átvilágítás – a múlt feltárása

A leendő belügyminiszter legnagyobb horderejű bejelentése a titkos megfigyelések nyilvánosságra hozatala volt. Pósfai Gábor kijelentette: minden, 2010 utáni politikai célú nemzetbiztonsági ügy anyagait nyilvánosságra fogják hozni, és kivizsgálják a Pegasus-megfigyelések minden részletét. Ez a lépés a nemzetbiztonsági szervek politikai célra való felhasználásának kivizsgálását célozza, és szorosan kapcsolódik a Tisza-kormány intézményi integritás helyreállítására irányuló programjához.

Pósfai azt is elmondta: „aki szakmailag jól dolgozott és nem kompromittálódott, annak továbbra is van helye a nemzetbiztonság működésében”. Ez a kijelentés egyértelmű üzenet a titkosszolgálatok állománya felé: aki nem vett részt politikai célú megfigyelésekben, annak nem kell tartania a megtorlástól. A leendő belügyminiszter a nemzetbiztonsági szervek szakmai integritásának biztosítását, a nemzetbiztonság szervezetrendszere feletti civil kontroll erősítését és a nemzetbiztonsági szervek politikai célra való felhasználásának kivizsgálását ígérte.

A TEK sorsa és a kibervédelem

A Terrorelhárítási Központ (TEK) sorsáról Pósfai annyit mondott: „Semmilyen elhamarkodott lépés nem fog történni, szükség van erre az állományra”. A TEK jelenleg a Belügyminisztérium alá tartozik, és 2010 óta, a második Orbán-kormány idején alapították. A megalapítása óta Orbán Viktor egykori személyi testőre, Hajdu János irányította. Kezdetben a TEK-re rossz szemmel néztek a rendőrök, mert a szervezetbe rengeteg pénzt és erőforrást pumpált a kormány, és a titkosszolgálat sem zárta a szívébe, miután két terület (a terrorelhárítás és a szélsőséges szervezetek felderítése) is átkerült a TEK-hez az Alkotmányvédelmi Hivataltól.

A kibervédelem terén Pósfai „megosztott munka” modellt ígért: egy része a katonai nemzetbiztonsághoz, egy része a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz, egy része pedig a Belügyminisztériumnál marad. Ez a struktúra jelentős változást hozhat a jelenlegi rendszerhez képest, ahol a kibervédelem központosítottabb volt.

Strukturális változtatások a belügyben

Pósfai strukturális változtatásokat ígért a belügyben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok a feladatok, amelyek egy ideje a belügyi tárcát terhelik, noha nem odavalók, lekerülnek a minisztériumról. Ilyen az oktatás és az egészségügy. A bérrendezés kérdését azonban kerülte, arra hivatkozva, hogy nem tudni, mi van az államkasszában.

A honvédelemtől a belügyhöz kerül át a sport is, aminek kapcsán Pósfai Gábor azt ígérte, hogy az éves szinten 125 milliárd körüli tao mértékét meg akarják őrizni, ám magát a rendszert felülvizsgálják. „Anomáliák vannak” – jegyezte meg Pósfai Gábor, így az egyéni sportok képviselői gyakran panaszkodnak, hogy egyfajta szakadék tátong a hat látványsportág és az egyéni sportok támogatása között. Pósfai Gábor transzparenciát ígért, hozzáfűzve, előtérbe kerül a szabadidősport és az utánpótlás támogatása.

„Ez az új világ” – politikai feszültségek a bizottságban

A meghallgatás nem volt mentes a politikai feszültségektől sem. Az ülés elején Kocsis Máté (Fidesz-KDNP, volt frakcióvezető) ügyrendi javaslatot tett a kérdezési idő négyről hat percre emelésére, amit „méltatlannak” nevezett a testülethez. Apáti István (Mi Hazánk) bizottsági elnök azonnal szavazásra bocsátotta a kérdést, a tiszás kétharmad 2-6 arányban leszavazta a javaslatot. „Ez az új világ” – jegyezte meg Kocsis Máté. A Fidesz végül tartózkodott Pósfai Gábor belügyminiszteri kinevezéséről szóló szavazáson.

Kérdések és bizonytalanságok

Pósfai meghallgatásain az nem derült ki, hogy kik lesznek az államtitkárai. A nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán a leendő belügyminiszter mellett ült dr. Retteghy András ügyvéd, aki a Nemzeti Választási Bizottságban a Tisza Párt delegáltja volt és Magyar Péter képviseletében is eljárt a Vogel Evelint érintő ügyben, de azt nem tudni, Retteghy kap-e kormányzati pozíciót vagy bármilyen más szerepet Pósfai mellett.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Nemzeti Információs Központ (NIK) sorsa továbbra is bizonytalan. A NIK jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik, és a Tisza-kormány alatt valószínűleg nem minden nemzetbiztonsági szerv áll majd a belügyminiszter irányítása alatt. Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter-jelölt) a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatal irányítását kapja majd.

Következtetés

Pósfai Gábor meghallgatása egyértelművé tette: a Tisza-kormány a nemzetbiztonsági szervek átvilágításával és a múlt feltárásával kívánja helyreállítani az intézményi integritást. A 2010 utáni politikai célú titkos megfigyelések nyilvánosságra hozatala és a Pegasus-ügy kivizsgálása olyan lépések, amelyek hosszú távon meghatározhatják a magyar nemzetbiztonsági szervek működését. A kérdés az, hogy a bejelentések mögött lesz-e elegendő politikai akarat és erőforrás a tényleges változtatásokhoz, és hogy a titkosszolgálatok állománya hogyan reagál az átvilágításra.