<!-- VIDEO_EMBED -->

Hogyan kezdődött: a diáktüntetésektől a sajtóig

Weiner Dániel három éve alapította a Balzac újságot a legjobb barátjával, Kristóffel, amikor még gimnazista volt. Az ötlet nem a semmiből jött: 2022 decemberében, amikor a pedagógusok mellett 60 ezren tüntettek az utcákon, a két fiú azt gondolta, hogy ha már ilyen nagy mozgalom van, akkor dokumentálni kellene. "Akkor már Kristóf videózott, fotózott, én meg a nagymamámmal holokausztinterjúkat csináltam" — meséli Weiner. "Azt gondoltuk, hogy ez rém egyszerű, csak ki kell menni és csinálni. Aztán kiderült, hogy nem annyira egyszerű."

Az első videók nem voltak jók, de fejlődtek, csatlakoztak hozzájuk emberek. Ma már 30-an dolgoznak az újságnál, egyetemistákkal és gimnazistákkal vegyesen. Egyetlen szabály van: mindenki 25 év alatt lehet. "Azt szeretnénk, hogy generációról generációra adódjon tovább" — magyarázza Weiner. Az inspiráció a Telex, a Partizán és a nagyobb sajtóorgánumok voltak, de a Balzac saját hangot talált: komoly, de fiataloknak szóló, videó-alapú újságírás.

A szerkesztőség működésének kezdete nem volt könnyű. Weiner szerint a legnagyobb kihívás az volt, hogy megtanuljon jól beszélni, artikulálni, lelassulni. "Nem tudok annyira szépen beszélni, szóval meg kell tanulni artikulálni, lelassulni, hogy amit mondjak, azt megértsék" — mondja. De a kérdésfelvetés is tanulási folyamat volt: megtanulni, hogy nyitott kérdéseket kell feltenni, nem eldöntendőket.

A Balzac videóinak szerkezete is fejlődött. Weiner szerint az első három másodperc döntő: "Mindannyian ismerjük azt a módot, ahogyan görgetni szoktunk a telefonunkon, és megállunk körülbelül kettő másodpercre. Hogyha valami hirtelen elkap, akkor azt megnézzük." Ezért az elején már egy olyan felütés kell, ami elgondolkodtat vagy egy kicsit sarkosabb vélemény. Ezen kívül pedig nagyon fontos, hogy ne ribuszokba beszéljen az ember, hanem konkrétan, rövid mondatokban és közérthetően.

Az AI-korszak és a bizalom szerepe

Weiner szerint az AI térnyerése miatt egyre fontosabb a sajtó feladata. "A médiumoknak fel kell építeni egy bizalmat, egy hitet a fogyasztóban" — mondja. "Annyira jó lesz már az AI, annyira jó lesz a fake news, hogy nem arról lesz szó, hogy te egy tudatos ember vagy és látod, hogy ott hat keze van, hanem arról, hogy te tudod, hogy ebben bennük megbízhatsz."

Ez a megállapítás különösen fontos abban az időszakban, amikor az információs zaj exponenciálisan nő. A Balzac Facebook-oldalán egy idézet szerepel: "Az újságírás a modern társadalmak vallása és nagy jövője van." Weiner ezt a szóhasználatot azért választotta, mert szerinte valóban hit kell a médiumok és az olvasók között — különösen akkor, amikor az információs zaj olyan nagy, és amikor az AI képes lesz olyan tartalmakat generálni, amelyeket az emberi szem nem fog megkülönböztetni a valóditól.

Ez a perspektíva azt jelenti, hogy a sajtó feladata nem csupán az információ közvetítése, hanem egy hosszú távú bizalmi kapcsolat kiépítése az olvasóval. A Balzac ezt az elvet követi: nem csak a hírek közvetítésére törekszik, hanem olyan tartalmakat készít, amelyek a fiatalok számára érdekes és érthető módon dolgozzák fel a politikai és társadalmi kérdéseket.

Doroszlai Emese: az egyéni történetek ereje

Doroszlai Emese a TASZ közösségi felületein keresztül mutat be jogsértéseket. Videóiban szülészeti erőszakot elszenvedett nőkről, kórházban ragadt betegekről, magára hagyott gyermekekről számol be. Pszichológusként végzett, de az igazságérzete a civil jogok védelmébe vezette.

"Van egy nagyon erős igazságérzet bennem, ami nem hagy nyugodni" — mondja. "Nem tudok szemet hunyni azok fölött az igazságtalanságok felett, amik az országunkban történnek, meg amik történtek az elmúlt 16 évben."

Doroszlai munkája a TASZ-nál összetett. Az ingyenes jogsegély szolgálat folyamatosan fogad megkereséseket — olyan sok, hogy hosszú a várakozási idő. Az ezek közül kiválasztott ügyeket a megfelelő szakterületi jogászok veszik készbe, majd ha van kommunikációs potenciál, a kommunikációs csapat feldolgozza. Ez lehet írásos poszt, videó, vagy akár egy egész kampány.

Szerintem a rendszerszintű problémákat csak az egyéni történeteken keresztül lehet megérteni az embereknek. "Amikor az ember csak rendszerszinten hall arról, hogy rossz az egészségügy vagy rossz az oktatási rendszer, akkor nem teljesen érti meg azt, hogy ez tényleg mit jelent a valóságban" — magyarázza. "De ha találkozik egyéni esetekkel — legyen szó szülészeti erőszakot elszenvedett nőkről, vagy olyan kórházban ragadt emberekről, akik elbúcsúzni sem tudtak a szeretteiktől — akkor az emberhez mégis csak közelebb kerül az, hogy miért nem működik az egészségügy."

Ez a megközelítés alapvetően eltér a hagyományos jogvédő kommunikációtól. Doroszlai nem absztrakt jogok megsértéséről beszél, hanem konkrét emberek konkrét szenvedéseiről. Ez az empátia-alapú megközelítés sokkal hatékonyabb az emberek érzelmeit és gondolkodásmódját érinteni.

Az Orbán-rendszer mélypontja: az átláthatósági törvény

Doroszlai személyesen is megtapasztalta az Orbán-rendszer támadásait. "Az egész Orbán-rezsimmel való mélypontom volt az ott 25 májusában, amikor először éreztem azt, hogy én most tényleg személyemben vagyok már támadva, és személyemben akarnak engem ebből az országból kienni" — mondja, utalva az átláthatósági törvényre, amely 2025 tavaszán fenyegette a civil szervezeteket.

Ez a törvényjavaslat a Fidesz-kormányzat alatt egy olyan eszköz volt, amely a civil szervezetek finanszírozásának nyilvánosságra hozatalát követelte volna meg. A TASZ és más jogvédő szervezetek ezt a demokrácia alapjainak támadásaként értelmezték. Doroszlai számára ez volt az a pont, amikor már nem absztrakt támadásról volt szó, hanem személyes fenyegetésről.

A TASZ 30 éves működésében az elmúlt két év volt a legnehezebb. Forrásokat veszített, de kitartott. "Nagyon felkészülten reagáltunk rá" — mondja Doroszlai. "De az biztos, hogy az elmúlt 16 évben berendezkedtünk valamire, amihez valószínűleg a követőink és a támogatóink hozzászoktak: hogy folyamatosan egy ilyen protestvezetőként működünk az Orbán-rendszerrel szemben."

Ez a kitartás azonban nem volt könnyű. Az elmúlt 16 év alatt a civil szféra folyamatos nyomás alatt állt. A TASZ azonban nem adta fel — és most, a kormányváltás után, új lehetőségek nyílnak meg.

Miért lett érdekes a politika a fiataloknak

Weiner szerint a politika akkor vált igazán érdekessé a fiatalok számára, amikor a Tisza Párt megjelent a színpadon, mint valódi kihívó. "Van egy rendes kihívója az Orbán-rendszernek, azért az tényleg szerintem az nagyon sok embert érdekelt" — mondja. "Meg tényleg az a helyzet, hogy furcsa ezt mondani, mert tényleg szörnyűségek történtek, de azért ezek egy izgalom. Nem unalmas sztorik voltak, hanem mindegyikben volt dráma, epika."

Ez az izgalom nem csupán a politikai kérdésekből fakadt, hanem abból, hogy végre volt valódi alternatíva. Az Orbán-rendszer 16 éve alatt a fiatalok azt tapasztalták, hogy az ellenzék szétforgácsolt és tehetetlen. Most azonban egy koherens, fiatal vezetésű párt jelent meg, amely valódi eséllyel rendelkezett a kormányzati hatalomra.

A fiatalok tömegesen szavaztak először az EP-választáson és az április 12-ei választáson. Mémek alakultak ki arról, hogy emberek lemondják a Netflix-előfizetésüket, mert a magyar politika izgalmassá vált. Az április 12-ei nap rekordokat döntött: a Partizán és a Balzac is több százezer nézőt ért el. Weiner szerint március 15-én, az előző évben, a Balzac két videója összesen több mint 100 ezer nézőt kapott. Az idei március 15-én azonban csak 40 ezer volt — mert az emberek szétoszlottak a sok tartalom között, és a kampány végére már elfáradtak.

A vidéki riportok és a közvetlen politika

A Balzac szerkesztősége nem csak a fővárosban dolgozik. Weiner meséli, hogy az elmúlt néhány hónapban 14 helyen jártak vidéken. Ez azonban nem könnyű: benzinpénz, vonatjegy, és az iskola miatt csak délután vagy hétvégén tudnak menni.

De Weiner szerint a vidéki riportok sokkal érdekesebbek. "Az sokkal közvetlenebb az egész. Bármelyik politikusról is beszélek, még hogyha az Orbán, akkor is egy ilyen közvetlen dolog, mert egy ilyen kis téren ott kiáll és beszél." Ez a közvetlen tapasztalat sokkal értékesebb, mint a fővárosban készült videók.

A Balzac egy olyan videót is készít, amely egy első szavazót követ végig: egy fideszes és egy Tisza-szavazót, az egyik egy borsodi, a másik egy lipótvárosi. "Előtte beszélgettünk vele, bedobták a szavazatot, most utána is beszélgettünk vele" — mondja Weiner. Ez a fajta hosszú formátumú riportázs sokkal mélyebb képet ad a politikai döntésekről, mint a szokásos hír-összefoglalók.

A kampány fáradsága és az új kormány feladata

Mindketten megemlítik, hogy a választási kampány — amely 2024 óta tartott — rendkívül fárasztó volt. "Mindenki ilyen csúcsmódba kapcsolt, és nem annyira engedhettük meg magunknak azt, hogy megéljük a negatív érzéseinket, mert annyira sok munka volt" — mondja Doroszlai. "A választás hetén mindenki lebetegedett. Én is a választás napjára 40 fokos lázam lett, mert amíg az ember így muszáj neki, addig nagyon nagy bent tartja magát, és amikor megjön az, hogy akkor most egy kicsit leülhetne, akkor teljesen összeomlik."

Weiner szerint azonban a kampány végén az emberek elfáradtak. "Január óta annyira sok volt a tartalom, hogy azért az emberek szétoszlottak, meg mi is annyira sok tartalmat raktunk ki, hogy ugyanaz a néző egy héten belül több tartalmat kapott." Ez a tartalomtúlsúly azt eredményezte, hogy az április 12-ei választás után a nézettségek csökkentek — nem azért, mert kevésbé érdekelne az embereket a politika, hanem azért, mert már kimerültek.

Most azonban új lehetőségek nyílnak. Doroszlai hangsúlyozza: "A TAS eddig is és ezután is a hatalmat ellenőrzi. Nyilván az elmúlt 16 évben berendezkedtünk valamire, de a TAS igazából úgy jött létre 30 éve, hogy a mindenkori hatalmat ellenőrzi. Tehát ez továbbra is a működésünknek a legfontosabb pontja."

Doroszlai szerint azonban a Tisza-kormánynak is lesznek botrányi. "Sajtó szempontjából biztos vagyok benne, hogy a Tisza-kormánynak is lesz jó pár botránya. Lesz, lesz még szerintem itt azért mindenfajta csavar." Ez azt jelenti, hogy a civil szféra nem fog visszavonulni — a kritikai szellem megmarad, függetlenül attól, hogy ki van a hatalmon.

A rendszerváltás értelme a fiataloknak

Weiner szerint a rendszerváltás azt jelenti, hogy végre lehetőség van a valódi változásra. "Azt várom, hogy legyen valami drasztikus változtatás. Szerintem legyen változás, de nem tudom, hogy hogyan lehet ezt elérni." Weiner azonban azt is elismeri, hogy ő ebben a rendszerben nevelkedett fel. "Én mindig csak azt hallottam, hogy nézd ezt az országot, ez milyen menő. Nézd ezt az országot, milyen menő. És hogy Magyarország az meg a rossz példája."

Doroszlai pedig azt reméli, hogy a gyűlöletkampányok végét éri el. "Azt várom, hogy legyen valami drasztikus változtatás. Nem tudom, hogy változni fog-e ez, de azt várom, hogy változzon. Azt várom, hogy legyen valami drasztikus változtatás, szóval, hogy így tényleg legyen változás."

Weiner pedig azt szeretné, ha a kulturális tér megnyílna. "Azt szeretnék, ha egy kicsit kevesebb gyűlölet lenne, és ha a kulturális tér is megnyílna — nem csak azok a művészek érvényesülnének, akik a megtűrtek és kedveltek a hatalom által. Hanem tényleg egy sok szívőmből és gazdagabb kulturális térnek lehessünk az élvezői."

Ez a kulturális nyitottság azt jelenti, hogy olyan művészek is kapjanak teret, akik korábban marginalizálódtak. "Nem cenzúrázunk embereket csak azért, mertogy ők valamilyen véleményt képviselnek" — mondja Weiner. "Mindenki csináljon úgy, ahogy szeretne, és mindenkinek adjunk teret. Most az már a szervezők és a hely kérdése, hogy mi az a műfaj, amiben ők nyitni szeretnének."

Doroszlai pedig azt hangsúlyozza, hogy a szakmai alapon kellene dönteni, nem az ideológiai alapon. "Én hiszek abban, hogy valaha majd lesz olyan világ, ahol nem az érdekel, hogy most baloldali vagy jobboldali vagy, hanem tényleg szakmai alapon, hogyha például jelentkezel egy filmre, és te tök jó ötleted van, akkor kapjál rá pénzt és teret, hogy meg tudjad valósítani."

A munka nem ért véget

Mindketten azonban tudják, hogy a munka nem ért véget. A civil szféra továbbra is kritikus marad, és a sajtó továbbra is őrködni fog — függetlenül attól, hogy ki van a hatalmon. Ez az elv, amely a TASZ 30 éves működésének alapja, továbbra is érvényes marad.

A Balzac és a TASZ képviselik azt a generációt, amely nem hajlandó elfogadni a status quo-t. Weiner és Doroszlai azt mutatják, hogy a fiatalok nem passzív megfigyelők, hanem aktív szereplők a politikai és társadalmi változásban. Az április 12-ei választás nem a végpont, hanem egy új fejezet kezdete — egy olyan fejezet, amelyben a fiatalok hangja egyre hallhatóbb lesz.