Orbán kicsekkol a Parlamentből — Tisza kormány szakpolitikusokkal kezd, intézmények megújulnak

<!-- VIDEO_EMBED -->

Orbán visszavonulása: stratégia vagy szükségszerűség?

Orbán Viktor hétvégi bejelentése szerint nem veszi fel a parlamentáris mandátumát, de a Fidesz elnöksége a tisztújító kongresszuson újabb elnöki pozícióra jelöli. Ez a furcsa konstelláció — marad is, nem is marad — a 2002-es vereség után követett stratégiához hasonlít. Akkor is négy évig nem szólalt fel a parlamentben, miközben szervezkedett, járta az országot, találkozott, intézett és pénzezett. Most ugyanezzel a szöveggel jött, csak formálisan sem vesz részt a parlamentáris munkában.

Magyari Péter, a Válasz online újságírója szerint ez a döntés több szinten értelmezhető. Egyrészt Orbán szolidaritást vállal a Fidesz-képviselőkkel, akik nem vehetik fel mandátumukat — Kósa Lajos, Bankó Erik, illetve a KDNP-ből Semjén Levente és Soltész Miklós már bejelentette, hogy nem ülnek be. Másrészt azonban a politikai PR szempontjából Orbán hibáztatása nem fog elmaradni csak azért, mert nem ül be a patkóba. A parlamentáris tudósítások sosem voltak a legnépszerűbb médiatermékek, és amikor kétharmados többsége van egy oldalnak, akkor meg lehet kockáztatni, hogy nem is lesznek nyitott érdemi kérdések a parlamentben.

Magyari szerint a kérdés, hogy meddig fog tartani az az időszak, amikor egy elemzői blokk még muszáj Orbán Viktorral kezdeni Magyarországon. A korszakhatárt mindenképpen húzhatunk — végetért a 16 éves tejhatalma. De hogy mennyi ideig marad velünk, mennyi ideig gondoljuk azt, hogy különböző műsorokban, politikai gondolkodások esetében, kocsmai beszélgetésekben úgy kell kezdenünk, hogy "na és mi van a Viktorral?" — azt nagyon nehéz megmondani. Sok minden körülménytől függ még.

Magyari nem látja most azt benne, hogy Orbán össze tudja kapni a Fideszt, fel tudja építeni újra kormányzóképes erővé, és ha ezt meg is teszi, akkor ő lenne az, aki kormányfőként visszavenné a hatalmat. Bennem ezzel kapcsolatban nagyon súlyos kétségek vannak, mondja. Persze kizárni nem lehet. Az biztos, hogy most azt mondta, hogy át fogja rendezni és újra fogja építeni azt a politikai mozgalmat, amit Fidesznek vagy Fidesz világnak neveznek. De abban se vagyok biztos, hogy ugyanez lesz a neve hosszú távon.

A Tisza kormány első miniszterei: szakpolitika helyett ideológia

A Tisza Párt pénteken tartott nagy miniszterbejelentő rallyit. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Lannert Judit pedig gyermek- és oktatásügyi miniszter lesz. A három kinevezés három különböző sztoryt mesél az új kormányzás filozófiájáról.

Vitézy Dávid a klasszikus szakpolitikus-politikus hibrid: a közlekedésre koncentrált mindig is, de közben építette a saját politikai pályáját is — a legutóbbi önkormányzati választáson budapesti főpolgármester-jelöltként indult. Kátai-Németh Vilmos a Tisza korai támogatói közé tartozik, aki már a jelölt-bejelentéskor nyilatkozhatott a sajtónak — a csepeli jelölt, aki szociális és esélyegyenlőségi miniszter lesz. Lannert Judit pedig az oktatási szakterület szakértője.

Magyari szerint ez a kiválasztás azt mutatja, hogy Magyar Péter komolyan gondolta a választási ígéretét: nem egy nagyon erősen ideológiai alapon szerveződő kormányzásra készül, hanem behozza azt, aki ért hozzá, és aki a normalitást képviseli. Az eddig elhangzott nevek sokasága és a hiányzók kis száma alapján megállapítható, hogy a többséget kívülről, a szakmai területről hozza be a Tisza. Ez teljesen normális egy ilyen kis tapasztalattal rendelkező és ennyire új párt esetében.

Másrészt azt is mutatja, hogy Magyar Péter ezt komolyan gondolta azt a választási ígéretét, hogy nem egy nagyon erősen ideológiai alapon szerveződő kormányzásra készül, hanem ez a "se nem jobb, se nem bal" — behozzuk azt, aki ért hozzá, és aki a normalitást képviseli.

Az is látszik, hogy a Tisza olyan embereket választ, akik képesek és akarnak is jól beszélni, és jó média-kampányokat folytatni. Kátai-Németh Vilmos, aki vak, már a kampányban is rengeteg viccet sütött el a saját gyengén látásával kapcsolatban — kíváncsi lesz, hogy miniszterként folytatni fogja-e ezt a szokását, vagy egy ilyen kommunikációs váltást is fog jelenteni az új pozíció. Vitézi pedig már régóta ismert arról, hogy mennyire szereti a médiát és képes folyamatosan ott kampányolni akkor is, amikor éppen nincs éles választási kampány. Ez szinte majdnem olyan fontos szempont, mint a politikai beállítottság.

Az érdekes, hogy ez az ilyen szakpolitikusokra több esetben az is igaz, hogy nem politikus politikusok. Míg Magyar Péterről egyértelmű, hogy ő egy politikát minden ízében művelő ember, illetve Ruf Bálintról, a miniszterelnökséget vezető miniszterről lehet tudni az előélete alapján, hogy a politikát a maga mozgásaiban területeként egy űző és értő ember. De mennyire éles ez a határ tulajdonképpen a miniszterelnök és a miniszterei között, vagy látszik-e az, hogy kifejezetten politikai ambíciók is mozgatnak akár kormánytagokat — ezt most nagyon korai lenne eldönteni.

Intézményi megújulás és szakmai folytonosság

A helyettes államtitkárok önkéntes lemondása demonstrálja, hogy az új kormányzat intézményi megújulása a szakmai folytonosság és az intézményi függetlenség helyreállítására irányul. Az előző kormányzat politikai lojalitáson alapuló személyzeti politikájával szemben az új kormányzat a szakminiszterek javaslatára és a szakmai kompetencia alapján kezeli a vezetői pozíciókat.

Magyari szerint azonban még nagyon korai lenne eldönteni, hogy a miniszteri csapat tagjai között vannak-e, akiknek kifejezetten politikai ambíciói is mozgatnak. Sok olyan szereplő van az új kormányban, aki eddig nem volt a politika élvonalában — és azt nem tudjuk, hogy azért nem volt, mert nincs ambíciója, vagy azért, mert a magyar közéletet az elmúlt 20 évben meghatározó pártok nem voltak számára szimpatikusak, vállalhatóak, és ezért távoltartották magukat ettől. Erre még most szerintem korai lenne választ adni, és nem is biztos, hogy mindegyikük ugyanazt a választ adná.

Magyari egy fontos szempontra hívja fel a figyelmet: egy új erő megszervezésekor a vezetőnek azt is végig kell gondolnia, hogy milyen belső dinamikák következnek a hatalomgyakorlásból. Ki az, aki képes lenne belső klikeket szervezni? Ki az, aki olyan szintű belső támogatottságot szerezne, ami egy hatalmi harc esetén veszélyes lenne? Ez a meritokrata kiválasztás talán pont ezt próbálja megelőzni.

A költségvetési örökség: kellemetlenségek várhatóak

A kormányváltás után az egyik legfontosabb feladat a költségvetés helyzetének áttekintése. Ruf Bálint, a miniszterelnökséget vezető miniszter többször elmondta, hogy először át kell tekinteni a költségvetés helyzetét és megérteni, hogy milyen örökséget hagyott az Orbán-kormány. Utána lehet elkezdeni a tervezést, mert itt még lehetnek meglepetések — és kellemetlen meglepetések is mindenki számára.

Magyari szerint bőven lehetnek olyan dolgok, amelyek meglepetést tartogathatnak, például a különböző állami garanciák különböző céges hitelekre. Ez egy érdekes világ lesz, és még van egy csomó ilyen hosszabb távú elköteleződés, amit nem is feltétlenül lehet ismerni a nyilvánosságban egyelőre.

A Fidesz átrendeződése: még két hét az alakuló ülésig

Van még szűk két hét az alakuló ülésig. Aki fontos ember volt az elmúlt években, annak meghagyják a lehetőséget, hogy maga jelentse be a távozását. Ez egy gesztus is feléjük, hogy az látszódjon, hogy őket nem levették, hanem önkéntes dalolva mondanak le a további parlamenti munkáról. Másrészt pedig ezzel folyamatosan fent lehet tartani azt a helyzetet a sajtóba, hogy minél többet legyen még mindig a Fideszről szó.

Magyari szerint ha megnézzük, a Fideszre egy akkora pártás ugorodott össze, mint 2010 után az MSZP — a parlamenti képviseletét tekintve. Nem a szavazatarányt tekintve, hanem a parlamenti képviseletet. Most ebben a szituációban nyilván nem lehet nem beszélni róluk, megkerülni őket, meg úgy tenni, mintha nem lett volna elmúlt 16 év. De még mindig körbelengi őket az erőnek az az aurája, amit egyébként a politikai súlyuk nem feltétlenül indokol ezen a héten.

A Fidesz holnap választmányi ülésre készül, illetve bejelentették azt is, hogy júniusra előrehozzák a tisztújító kongresszust. Ezekről azért be fognak számolni a Partizánon természetesen, hiszen továbbra is Magyarország második legnagyobb pártjáról van szó. De az intézmények megújulása és a Tisza kormány első lépéseire kell most a figyelem.