A nyugat-európai minta és az európai elit stratégiája
Orbán Balázs szerint a Tisza Párt nem egy "égi tünemény", amely a magyar politikai közösség fölött lebeg, hanem egy jól ismert európai politikai formula magyar adaptációja. Centrista, alapvetően liberális párt, amely – ahogy fogalmazott – "balosokkal kiegyez, a jobboldal felé kommunikációs, de nem tartalmi gesztusokat tesz".
A szóvivő szerint Európa elitje ezekre a formációkra támaszkodik annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós intézmények többségét az európai integráció mélyítéséhez szükséges politikai döntésekhez. Emellett ezek a pártok támogatják az olyan stratégiai célokat, mint Ukrajna segítése. Orbán Balázs szerint ez nem véletlen: ezek a pártok egy közös ideológiai alapon működnek, amely a gyakorlatiasságot és a menedzsmentet helyezi előtérbe a politikai vízió felett.
Az ideológiai alapok: menedzsment a vezetés helyett
Orbán Balázs Helmut Schmidt egykori német szociáldemokrata kancellár idézetével illusztrálta ezt az alapállást: "Akinek víziói vannak, az menjen orvoshoz." Szerinte a centrista-liberális formációk ezt úgy értelmezik, hogy a politikának nem feladata átfogó víziók vagy ideálok megfogalmazása a politikai közösség egésze számára. Helyette a politikus feladata az "ügyintézés" – vagyis a menedzsment.
"Politika helyett menedzsment, vezetés helyett koordináció" – szögezte le a szóvivő. Ez az alapállás – szerinte – a közösségi célok háttérbe szorulásához vezethet, és hosszabb távon strukturális változásokat hoz a politikai rendszerben.
A Tisza megerősödésének tényezői
Orbán Balázs szerint a Tisza Párt megerősödése több tényezőből adódott. Elsősorban a gazdasági nehézségek által kiváltott protesthangulat teremtett kedvező talajt. Másodsorban – állítása szerint – külföldi titkosszolgálati segítség és közösségi médiás beavatkozás játszott szerepet. Azonban – elismerte – a kormányzati hibák bemutatása és a párt terepmunkája is hozzájárult a sikerhez.
Ennek eredményeként a Tisza képes volt egyesíteni a politikai spektrum bal oldalától a liberális centrumig terjedő erőket. "Zöldek, liberálisok, szocialisták, EPP – pont így, együtt" – mutatott rá a szóvivő. Ez az összeállítás – szerinte – nem véletlen, hanem az európai elit stratégiájának része.
A szivárványkoalíció hosszú távú hatásai
Orbán Balázs szerint az ilyen szivárványkoalíciók jellemzően a nyilvánosság és a kulturális tér jelentős részét a progresszív baloldal dominanciájára bízzák. Ez – szerinte – hosszabb távon a média, oktatás és kultúra területén is jelentős változásokat hoz. Az ilyen formációk működése során a baloldal ideológiai hegemóniája erősödik ezeken a területeken.
A szóvivő kitért arra is, hogy más európai országokban idővel kiábrándultság alakult ki a centrista politikából. A választók egy idő után elutasítják a "se hal, se hús" megoldásokat, és új alternatívát keresnek. Ez – szerinte – a magyar politikai rendszerre is vonatkozhat.
A patrióta oldal stratégiai feladata
Orbán Balázs szerint Magyarországon egy megújult, stratégiai gondolkodású patrióta oldalnak kell készen állnia arra, hogy választ adjon ezekre a kihívásokra. Ez az oldal – szerinte – a nemzeti érdekek következetes képviseletében és az önálló, pragmatikus politikában kell hogy hiszzen.
A szóvivő szerint a patrióta erőknek fel kell készülniük arra, hogy hosszabb távon alternatívát nyújtsanak azoknak a választóknak, akik elutasítják a centrista-liberális modellt. Ez – szerinte – nem csupán kommunikációs, hanem tartalmi alternatívát kell hogy jelentsen.
Orbán Balázs értékelése szerint a Tisza Párt gazdasági ígéretei nehezen lesznek tarthatók, és a szükséges forrásokat vagy eladósodásból, vagy a lakosság nagyobb terheléséből kell majd előteremteni. Emellett az uniós forrásokhoz való hozzáférés könnyebb lehet majd, azonban ennek ára a szuverenitás bizonyos fokú feladása lesz, miközben az EU-s források összességében csökkenni fognak. Ez – szerinte – hosszabb távon olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a patrióta oldal alternatív válaszokat kell hogy kínáljon.