Az énekest látom benne
Az Operaház főigazgatója világosan jelzi: nem fog a politikai nyomásnak engedni. Rost Andreát — aki korábban az Operaház egyik vezető énekese volt, most pedig a Tisza Párt képviselőjeként beül az Országgyűlésbe — továbbra is szeretne foglalkoztatni. Az ATV-ben adott interjúban Ókovács azt mondta, hogy bár Andrea politikus lett, ő továbbra is az énekest látja benne.
"Csak egy énekesnél voltam, nála viszont kétszer is, két lakásában, Rost Andreánál. Úgyhogy nincs ez a viszony elkalapálva. Most ő politikus, de én attól még az énekest látom benne" — mondta Ókovács, jelezve, hogy a személyes kapcsolat nem változott meg Andrea politikai pályája miatt.
Az igazgató azt is elmondta, hogy Andrea nemrég lemondta a japáni turnét, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy végleg eltűnne az Operaházból. Új felkéréseket is kapott, és Ókovács szerint ezekre még reagálhat. "Mi megyünk, ő nem jön" — fogalmazott ezzel kapcsolatban az igazgató, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti az együttműködés végét.
Ha 2028-ban Andrea megpályázná az igazgatói posztot, az igazgató leülne vele tárgyalni — ahogy bárki mással is tenné. Ez a pragmatikus hozzáállás jelzi, hogy Ókovács nem tesz különbséget a politikai hovatartozás alapján.
A "vérengző hangulat" és az intézményi nyomás
Ókovács azonban nyíltan beszélt arról, hogy van egy "vérengző hangulat" azok irányába, akik valamilyen tisztséget viselnek, hogy mondjanak le. Ez az ATV-interjúban világosan kiderült: a leendő miniszterelnök, Magyar Péter több állami tisztségviselőt is felszólított, hogy távozzanak hivatalukból, köztük a köztársasági elnököt és a legfőbb ügyészt is.
Ókovács azonban nem volt közöttük — de fideszes kötődései miatt hamar feszültség keletkezett közötte és a leendő miniszterelnök között. Az igazgató azt hangsúlyozta, hogy senki sem mondta neki, hogy mondjon le, de az intézményi nyomás érzékelhető.
Magyar Péter és az üzengetés
A feszültség azonban nyilvánvaló. Magyar Péter leendő miniszterelnök nyilvánosan üzent Ókovácsnak október 23-a kapcsán, azt kérve, hogy az Operaház tartsa meg az állami ünnepséget, és ne "adja ki haveroknak" az épületet. Ez az üzenet — amely egy újságíró közvetítésével érkezett — szokatlan volt az igazgató számára.
Ókovács visszavágott: szerinte ezt közvetlenül is közölhette volna vele Magyar, és egyébként sem haveroknak játszanak. Az igazgató azt mondta, hogy október 23-ára egy Kodály-hangversennyel készülnek, és továbbra is ez van tervben.
Azonban az igazgató udvarias hangon reagált a leendő miniszterelnökre. "Mindannyiunk miniszterelnöke lesz két hét múlva, közös érdek, hogy megtalálja azt a hangszínt és szószedetet, amelyet használni kell. Az OPERA főigazgatói posztja se alacsony pozíció, hát még a kormányfői: újságírón keresztül nyersen üzenni alakilag sincs rendben. De kilevegőzöm" — mondta, jelezve, hogy nyitott az együttműködésre, de nem fogad el nyers üzeneteket.
Ez az üzenet fontos: Ókovács nem zárkózik el a Tisza-kormánytól, de azt jelzi, hogy az intézményi normalitás megköveteli a direkt kommunikációt és az udvarias hangnemet.
Intézményi függetlenség és politikai pártatlanság
Ókovács hangsúlyozta, hogy az Operaházban nem volt politikai széthúzás a választás után — ellentétben más nemzeti intézményekkel, mint a Nemzeti Színház. "Itt vagyunk 1100-an, plusz a magánénekesek, a saját nagytermünkbe se férünk be, fórumra ekkora tömeg eleve alkalmatlan" — mondta, jelezve, hogy az intézmény mérete miatt nem volt szükség rendkívüli társulati ülésre.
"Mi tényleg sokan kell legyünk, és fogalmam sincs, ki hova szavaz. Így nem kell gondolkodnom sose, ki érzi épp vesztesnek magát, ki pedig győztesnek. Boldog vagyok, hogy a politikai széthúzás nem volt nálunk jelen, még előttem sem" — mondta az igazgató, jelezve, hogy az Operaház sikeresen megőrizte a politikai pártatlanságot.
Azonban az igazgató azt is megemlítette, hogy 15 éve próbálja az intézményen belüli politikai pártatlanságát "úgy őrizni, mint egy alkotmánybíró". Ezt azonban megkérdőjelezték: az operás szakszervezet elnöke tiszás jelvénnyel érkezett tárgyalni, amit Ókovács szokatlannak tartott.
A durvaság és az online gyűlölet
Ókovács azt is elmondta, hogy a választás óta érzi a közéleti nyomást. "Az ember úgymond közszereplő, benne van az igazgatói fizetésben, mégis megszokhatatlan a durvaság, kommentekben is az. Pláne, hogy kiderül: olyanok teszik, akiket amúgy az opera nem érdekel, arra mégis bátorságot vesznek, időt, energiát fektetnek bele, hogy a céltalan imbolygó gyűlöletüket rajtam kicsapassák" — mondta.
A napokban többször is előfordult, hogy amikor kiment az Opera ajtaján, egy járókelő belékötött. Ez jelzi, hogy az igazgató közszereplőként a politikai polarizáció kereszttüzébe kerül — függetlenül attól, hogy az Operaház sikeresen megőrizte a politikai pártatlanságot.
A főigazgatói pályázat és a háttérmozgások
Ókovács azt is megemlítette, hogy a pár évvel ezelőtti főigazgatói pályázati folyamat kapcsán többekkel megromlott a kapcsolat — mint például Rost Andrea vagy Miklósa Erika. Az igazgató szerint "tisztán látszott, hogy a fura háttérmozgások miatt a felbiztatott emberek mindegyike véres fejjel távozik majd, tán még az is, akit kineveznek. Kódolva volt, hogy itt mindenki összeveszik".
Ez a megjegyzés arra utal, hogy az Operaház vezetésében belső konfliktusok voltak, amelyek a politikai és személyes érdekek összeütközésébő fakadtak. Ókovács azonban azt jelzi, hogy az intézmény azóta stabilizálódott.
Lemondás nem szóba jöhet
Ókovács nem tervez lemondani az igazgatói székből. Szerződése 2028-ig szól, és az opera programja már 2030-ig van előre tervezve. Szerinte "nagyon rosszul hangzik", ha idő előtt lemondana, és ott hagyna mindent, amire büszke lehet lenni.
Abban bízik, hogy az új kormányban olyan ember fog jönni a kultúra élére, akivel lehet tárgyalni, és nem csak "sommás megjegyzéseket" tesz, hanem érdeklődik az opera iránt. Ez a kijelentés azt jelzi, hogy Ókovács nyitott az együttműködésre a Tisza-kormánnyal, de az intézményi integritás és a direkt kommunikáció megköveteli a kölcsönös tiszteletet.
A háború és a nemzetközi közösség
Ókovács azt is megemlítette, hogy az Operaházban dolgoznak orosz, ukrán és fehérorosz művészek is. "A háború viszont durva. Orosz, ukrán, fehérorosz művész is táncol nálunk, nem is kevés, pocsék érzés lehet a fejleményeket követni, de itt együtt kell működniük, a színpadon ezt nem érzékeltethetik – és a próbateremben, az öltözőben sem. Példaszerű a társulat intelligenciája, tapintata" — mondta az igazgató.
Ez a megjegyzés jelzi, hogy az Operaház egy nemzetközi közösség, amely képes meghaladni a politikai és geopolitikai konfliktusokat a művészeti közös munka révén. Ez az intézmény egyik erőssége, és Ókovács ezt hangsúlyozza a kormányváltás után is.
Összegzés: pragmatizmus és intézményi integritás
Ókovács Szilveszter interjúja azt mutatja, hogy az Operaház főigazgatója pragmatikus megközelítést követi: nyitott az együttműködésre a Tisza-kormánnyal, de nem fogad el politikai nyomást vagy nyers üzeneteket. Rost Andreát továbbra is szeretné foglalkoztatni, függetlenül annak Tisza Párt-tagságától, és azt jelzi, hogy az intézményi normalitás megköveteli a direkt kommunikációt és az udvarias hangnemet.
Az igazgató azt is hangsúlyozza, hogy az Operaház sikeresen megőrizte a politikai pártatlanságot, és hogy az intézmény nemzetközi közösség, amely képes meghaladni a politikai és geopolitikai konfliktusokat. Ez az álláspontja azt jelzi, hogy az intézményi integritás és a művészeti közös munka fontosabbak, mint a politikai hovatartozás.