Az EGT-alapok rendszere és Magyarország helyzete
Az Európai Gazdasági Térség alapjai egy szokatlan finanszírozási mechanizmus: Norvégia, Izland és Liechtenstein – az EGT-tagállamok, de az EU-n kívüli államok – az EU 15 legszegényebb tagállamát támogatják ezekből az alapokból. Az EGT-alapok 97 százalékát Norvégia finanszírozza, amely így kompenzálja, hogy élvezi az egységes gazdasági tér előnyeit, de nem járul hozzá az uniós költségvetéshez.
A rendszer 2004 után csatlakozott EU-tagállamok számára jött létre, és az alapok célja a demokrácia, az emberi jogok és a civil társadalom megerősítése a kedvezményezett országokban. 2027-ig összesen 3,268 milliárd eurót költenek erre a célra. Magyarország az elmúlt öt évben azonban nem kapott egy forintot sem ebből az alapból, mivel az előző kormány nem tudott megegyezni Norvégiával a feltételekről.
A korábbi konfliktus: 2014–2021
A vita gyökerei 2014-ig nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány először próbálta meg megszerezni az ellenőrzést az EGT-alapok felett. Az alapok alapelve ugyanis az volt, hogy független civil szervezetek és szakmai szervezetek kapjanak döntési jogot a támogatások elosztásában – ez volt az EGT-tagállamok számára nem tárgyalható feltétel.
A magyar kormány ezzel szemben azt követelte, hogy egyetlen állami szereplő döntsön a pénz felhasználásáról. Ez a nézeteltérés 2014-ben hatósági intézkedésekhez, házkutatásokhoz és vizsgálatokhoz vezetett a kedvezményezett szervezeteknél. A Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott a civil szervezeteknél, amelyeket az akkori kormányzati kommunikáció "sorosista civilek" címkével látott el. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak.
A 2014–2021-es ciklus során Magyarország a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként nem hívta le a támogatásokat. Ez nemcsak gazdasági veszteség volt, hanem diplomáciai konfliktushoz is vezetett. A 2021-ben bejelentett teljes lemondás az előző kormány részéről azt jelezte, hogy nem volt hajlandó elfogadni a norvég feltételeket.
Az új kormány és az újraindítás lehetősége
Az új magyar kormány 2024-ben kezdte újra a kétoldalú tárgyalásokat a Magyarországon 2021 óta felfüggesztett Norvég Alap újraindításáról. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint tavaly tavasz óta tárgyalnak Magyarországgal, és a munkát az új kormánnyal is folytatják.
A norvég fél továbbra is azt követeli, hogy az alapból származó pénzt olyan projektekre használják fel, amelyek erősítik a demokráciát, szabadságot, egyenlőséget, jogállamiságot és emberi jogokat. A norvég államtitkár szerint ezek az elvek Magyarországon nyomás alatt állnak, ezért a támogatás "minden eddiginél nagyobb szükségű beruházást" jelent. A terv szerint a Szlovákiával és Magyarországgal folytatott tárgyalásokat 2026 nyaráig szeretnék lezárni.
A pozitív jelek és a civil alap visszatérése
A tárgyalások újraindítása mellett már egy konkrét pozitív jel is megjelent: 2025 nyarán az Ökotárs Alapítvány bejelentette, hogy a Norvég Civil Alap Magyarországra visszatér. A program 2031-ig 20 millió euróval fogja támogatni a hazai civil társadalmat. Ez azt jelzi, hogy az új kormány nyitottabb az EGT-alapok feltételei iránt, mint az előző volt.
A tét és az előrejelzések
A 92 milliárd forint nem csupán egy pénzügyi kérdés. Az EGT-alapok felhasználása azt mutatja meg, hogy az új magyar kormány mennyire hajlandó elfogadni a nemzetközi szervezetek által támasztott demokrácia- és jogállamiság-feltételeket. Az előző kormány számára ez egy olyan vonal volt, amit nem volt hajlandó átlépni; az új kormány azonban más megközelítést mutatott.
A 2026 nyári határidő reális, de nem garantált. Az előző ciklus tanulsága szerint a technikai és politikai akadályok egyaránt lehetnek jelentősek. Az azonban világos, hogy a norvég fél nem fog engedni az alapelveiből: a civil szervezetek döntési jogának biztosítása továbbra is előfeltétel marad.