A jelenet: ablaktalan szoba, leadott telefon
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2007 és 2013 közötti elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában számolt be arról, hogy 2023 végén az MNB Matolcsy György vezetése alatt állítólag megzsarolta az Erste Bankot. A történet szerint Jelasity Radovánt, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját behívták a jegybankba, ahol egy ablaktalan szobában, a telefonja leadása után közölte vele az egyik alelnök: amíg Simor az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben.
Simor elmondása szerint Jelasity ezt továbbította neki. „Lefordítottam magyarra, ezt én úgy hívom: zsarolás” – fogalmazott a korábbi jegybankelnök, aki 2024 elején lemondott a bécsi felügyelőbizottsági mandátumáról.
A karácsonyi adatkérés
A történetnek azonban van egy másik rétege is. Simor elmondása szerint az MNB karácsony és újév között „szokatlan adatokat” kért az Erste Magyarországtól egy vizsgálat keretében. Amikor az Erste munkatársai érdeklődtek, hogy mi ez az egész ebben a szokatlan időpontban, annyi választ kaptak az MNB-től, hogy „a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökeimnek, hogy ez az egész abbamaradjon”.
Simor ezek után döntött úgy, hogy lemond a tisztségéről. „Az ilyen hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” – tette hozzá a műsorban.
Ki lehetett a „zsaroló”?
Simor András a műsorban három lehetséges elkövetőt nevezett meg: Patai Mihályt, Kandrács Csabát és Virág Barnabást, akik 2023-ban az MNB alelnökei voltak. A három név közül bármelyikük lehetett az, aki az ablaktalan szobában fogadta Jelasity Radovánt. Simor nem tippelt, de a nyilvánosságra hozott információk alapján a nyomozásnak ezt is ki kell derítenie.
Varga Mihály gyors reakciója
Varga Mihály, az MNB jelenlegi elnöke április 28-án jelentette be, hogy belső vizsgálatot indítanak az ügyben. „Nagyon bízom benne, hogy néhány napon belül ez a vizsgálat lezárul, és ennek az eredményéről tájékoztatni tudjuk majd a nyilvánosságot” – mondta akkor.
A vizsgálat gyorsan lezárult. Május 4-én az MNB közleményben tudatta: „A Magyar Nemzeti Bank elnökének utasítására a jegybank belső vizsgálatot folytatott a jegybank korábbi vezetéséhez és az Erste Bankhoz kapcsolódóan nyilvánosságra került információk ügyében.”
A közlemény szerint a vizsgálat megállapításait és a rendelkezésre álló adatokat értékelve a jegybank új vezetése feljelentést tett hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Az új vezetés üzenete
Az MNB közleményében hangsúlyozta: „A Magyar Nemzeti Banknak 2025. március 4-e óta új vezetése van, az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik. Az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnök került.”
A jegybank a rendelkezésre álló dokumentumokat és információkat átadta az ügyben már eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodának. Ez azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság már korábban is foglalkozott az üggyel, valószínűleg Simor András nyilvános állításai alapján.
A Matolcsy-korszak öröksége
Az ügy újra a Matolcsy György nevével fémjelzett korszakot állítja a középpontba. Matolcsy 2013 és 2025 között vezette a jegybankot, és az ő elnöksége alatt történtek a Simor által leírt események. Az MNB új vezetése egyértelműen elhatárolódott a korábbi gyakorlattól, és a közleményben is hangsúlyozta, hogy az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik.
A feljelentés megtörtént, a nyomozás folyik. A kérdés most az: kiderül-e, hogy ki adta az utasítást, és hogy a Matolcsy-korszak öröksége mennyiben terheli továbbra is a jegybankot. Az ügyben érintettek – Patai Mihály, Kandrács Csaba és Virág Barnabás – egyelőre nem nyilatkoztak.
Mit jelent ez a Tisza-kormány számára?
Az MNB új vezetése Varga Mihály irányításával a Tisza Párt által támogatott kormányváltás után került a jegybank élére. A gyors és határozott fellépés – a belső vizsgálat elrendelése, majd a feljelentés megtétele – azt üzeni, hogy az új vezetés komolyan veszi a jogállamiságot és az intézményi integritást. Ugyanakkor az ügy rávilágít arra is, hogy a Matolcsy-korszak öröksége még hosszú ideig kísértheti a jegybankot.
A Tisza-kormány számára ez egy kényes helyzet: egyrészt demonstrálhatja, hogy szakít a múlt gyakorlatával, másrészt az ügy politikai fegyverként is használható a korábbi kormányzati körökkel szemben. A kérdés az, hogy a nyomozás meddig jut el, és hogy sikerül-e felelősöket találni.
Következtetés
Simor András állításai, a belső vizsgálat, majd a feljelentés – az ügy gyorsan haladt. Az MNB új vezetése egyértelművé tette, hogy nem kívánja védeni a múlt rendszer hibáit. A nyomozás most a Nemzeti Nyomozó Iroda kezében van. Az eredmény attól függ, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok és információk elegendőek-e a felelősök azonosításához.
Az ügy politikai és intézményi szempontból is fontos: megmutatja, hogy a magyar jegybank képes-e önállóan, politikai nyomás nélkül működni, és hogy a múlt hibáit fel tudja-e tárni. A következő hetekben kiderül, hogy a nyomozás hová vezet.