Végre felívelhet a magyar gazdaság — vagy mégsem?

Meglepően jó teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság az idei első negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított 1,7 százalékos növekedés azt jelzi, hogy magunk mögött hagytuk a tartós stagnálás időszakát — negyedik negyedéve egymást követően nő a gazdaság. Ez az utóbbi évek legjobb adata, és az elemzők között is van optimizmus.

Virovácz Péter (ING vezető elemzője) szerint nem meglepő, hogy a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a magyar gazdaság teljesítményét. Ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő — e mögött az Otthon Start-hoz köthető ingatlanfejlesztésekhez kapcsolható előzetes tevékenységeket sejtik, mint például a műszaki és mérnöki tervezés. Ez azt jelzi, hogy a kormány lakásépítési programja már érezteti hatását.

A fogyasztás is erős maradt: a reálkeresetek jelentős növekedést mutattak, a kiskereskedelmi forgalom kedvezően alakult. Ez azt jelzi, hogy a háztartások bizalma helyreállt, és hajlandók költekezni. Regős Gábor (Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza) azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a háztartások által igénybe vett szolgáltatások értéke változékonyabb lehet — nem biztos, hogy a fogyasztás ilyen ütemben folytatódik.

Az elemzők biztatónak nevezik az évkezdetet — de óvatosak

Nagy János (Erste makrogazdasági elemzője) biztatónak nevezte az évkezdetet, sőt a közeljövőt tekintve is részben optimista. Szerinte a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. Az áprilisi felmérések szerint — szemben az európai trendekkel — számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások reménykednek az új kormány gazdaságpolitikájában.

Jó hatással lehet szerinte az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége is. A Tisza-kormány Brüsszelnek azt ígérte, hogy reformokat hajt végre az igazságszolgáltatásban és a korrupcióellenes intézkedésekben — ha sikerül, akkor az uniós pénzek megnyílhatnak.

De három kockázat árnyéka vetül a kilátásokra

Azonban komoly kockázatok árnyéka vetül a magyar gazdaságra. Virovácz részletesebben kitért az iráni háborúra: a legfrissebb közel-keleti fejlemények alapján egyre inkább úgy látják, hogy az elhúzódó konfliktus forgatókönyve válik reálisabbá. Ez azt jelenti, hogy tartósan magasabb energiaárakkal lehet számolni — és a magyar gazdaság energiaintenzív, így ez komoly terhet jelent.

Jó időben jön ez: pont akkor, amikor felívelhetne a magyar gazdaság, jelentős kihívással kell szembesülnie. Az energiaárak emelkedése visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, valamint versenyképességi problémákat okozhat az exportőröknek. Virovácz szerint ezért "rendkívül nagy a bizonytalanság".

Másrészt az uniós források felszabadítása még bizonytalan. Molnár Dániel kitért arra, hogy a meghozott intézkedések vagy az uniós források beérkezése sokkal inkább csak az év második felében, illetve a jövő évre szólóan lehetnek számottevő hatással. Ez azt jelenti, hogy az idén nem lehet számottevő gazdaságélénkítő hatásra számítani az uniós pénzekből — csak 2027-től lehet nagyobb beruházások.

Harmadrészt a beruházások továbbra is gyengék maradhatnak. Regős szerint az uniós források hiánya, az állam és az önkormányzatok költségvetési helyzete, valamint a gyenge külső kereslet elbizonytalanítja a vállalkozásokat. Az első negyedévben a választások közeledése is lassíthatta a beruházásokat — a cégek inkább kivárhattak, hogy mi fog történni április után. Most, hogy az új kormány már működik, lehet, hogy felgyorsulnak a beruházások — de ez nem biztos.

Mit várnak az elemzők csütörtökön?

Csütörtökön újabb gazdasági adatok érkeznek, amelyek tisztázhatnak néhány kérdést. Az elemzők arra figyelnek, hogy:

1. Az ipari termelés hogyan alakult: az első negyedévben az ipar gyenge volt, de lehet, hogy áprilisban felgyorsult.
2. Az export hogyan alakult: a gyenge külső kereslet miatt az export lassú, de lehet, hogy az új kormány intézkedései segíthetnek.
3. A munkaerőpiaci adatok: a munkanélküliség alakulása azt jelzi, hogy mennyire erős a gazdaság valójában.
4. Az inflációs adatok: az iráni háború miatt az energiaárak emelkedhetnek, ami inflációt okozhat.

Az idei növekedés 1,5–1,7 százalék körül maradhat

Az ING mindezek nyomán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre. Molnár Dániel alappályáján 1,7 százalékkal számol — amennyiben az iráni háború nem eredményez tartós fennakadást az energiapiacokon, és a külső kereslet élénkül, ami a nagyberuházások termőre fordulása miatt is szükséges.

Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedése az európai átlag körül maradhat — nem lesz sem kimagaslóan jó, sem katasztrofális. Az elemzők szerint az idei év kulcskérdése az, hogy az új kormány gazdaságpolitikája mennyire hatékony, és hogy az uniós pénzek mikor érkeznek meg. Ha mindkettő jól alakul, akkor 2027-ben lehet nagyobb növekedésre számítani. Ha nem, akkor a magyar gazdaság továbbra is lassú ütemben fog nőni.