<!-- VIDEO_EMBED -->

Jókai-interjú a középpontban

A szövegértési feladat alapját egy interjú adta, amelyben Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra főszerkesztője kérdezte Szilágyi Márton irodalomtörténészt Jókai Mór pályájáról és utóéletéről. Kovács Péter szerint a szöveg jól olvasható és értelmezhető volt, bár a diákok számára Jókai „sejthetően nem a kedvenc szerzők közé tartozik”. Az első feladat a stílusréteg meghatározása volt – a helyes válasz a publicisztikai stílus, hiszen egy interjúról van szó. A diákoknak az interjú műfaji jellemzőit is azonosítaniuk kellett, például az aktualitást, a közérdeklődésre számot tartó témát és a szakértői megszólalást.

Tízek társasága és a szerkesztők zsarnoksága

A feladatsor több kérdése is a Tízek társaságára irányult. A diákoknak meg kellett állapítaniuk, hogy a beszélgetők miért vizsgálják Jókai írói-szerkesztői tevékenységét nemzedéki összefüggésben. A válasz a Tízek társaságához és Petőfi generációszervező szerepéhez kapcsolódott. Egy másik feladat a szerkesztők reakcióit hasonlította össze: míg Vahot Imre engedély nélkül publikálta a kéziratokat, addig Frankenburg Adolf felajánlotta a saját lapját, az Életképeket a társaságnak.

Jókai sokszínűsége és a fogalmak

A hatodik feladat Jókai sokszínű alkotói tevékenységének alátámasztását kérte – a diákoknak regényt, kisregényt, kalandregényt, novellát, lírai alkotásokat és újságcikkeket kellett felsorolniuk. A nyolcadik feladatban fogalmakat kellett magyarázni: a honorácior (nem nemesi háttérrel rendelkező), a filmadaptáció, a státusz (társadalomban elfoglalt hely) és az antológia (válogatáskötet) jelentését. Kovács Péter kiemelte, hogy a szöveg erőteljes támpontokat adott ezekhez.

Arany János és a létösszegző versek

A második feladatlap műelemzési részében Arany János A tölgyek alatt című költeményét kapták a diákok. Kovács Péter szerint a vers ismerős témákat hozott, és a diákok könnyebben tudtak vele dolgozni. Az esszé témája a létösszegző versek voltak, három magyar irodalmi példán keresztül. A tanár Berzsenyi Dániel Osztályrészem, Arany János Epilógus, Babits Mihály Postavoltája, Kosztolányi Dezső Boldog szomorú dala és József Attila Kész a leltár, Születésnapomra című verseit említette példaként. Kovács Péter szerint a létösszegző versek dominánsan a hiányokra és a keserédes visszatekintésre épülnek.

Nehezebb volt, de nem lehetetlen

Kovács Péter összességében úgy értékelte, hogy az idei feladatsor egy kicsit nehezebb volt, mint a korábbi években, főleg az első feladatrész. A műveltségi feladatsorban olyan szerzők is szerepeltek, akik az új NAT révén kerültek be a kánonba – például Tóth Árpád, akinek Esti sugárkoszorú című versét kellett elemezni. A novellaelemzés kimaradása sok diákot érinthetett fájdalmasan. A tanár hangsúlyozta, hogy az általa ismertetett megoldások nem hivatalosak, a végső javítás a hivatalos javítókulcs alapján történik.