Szeptembertől közel 450 magyar iskola élén új igazgató állhat – a döntés előtt Lannert Judit (Tisza Párt, oktatási és gyermekügyi miniszter) a pedagógusokhoz fordult.
Csütörtöki Facebook-bejegyzésében a miniszter közölte: idén augusztusban lejáró intézményvezetői megbízások pályázatainál tervezi, hogy visszaadja a tantestületek véleményezési lehetőségét. „Meggyőződésem, hogy egy iskola életét alapvetően meghatározza az igazgató személye. Nemcsak szakmai vezetőről döntünk ilyenkor, hanem arról is, milyen lesz az adott iskola légköre, közössége, biztonsága, hogyan érzik majd magukat benne a gyerekek, a pedagógusok és a szülők” – írta.
A miniszter elismerte: az idő rövidsége miatt a mostani pályázatoknál utólag kérte ki a véleményeket.
„Első lépésként a most beérkezett 450 igazgatói pályázat kapcsán kikértem utólag a tantestület véleményét, mert ez is segíthet a jobb döntésben, amire most ilyen kevés időm van” – fogalmazott Lannert Judit. Hozzátette: fontos, hogy a pályázók vezetői programja megismerhető legyen az adott iskola közössége számára. „A cél az, hogy a pedagógusok elolvashassák, megvitathassák és véleményt mondhassanak arról, milyen jövőképet képvisel az, aki az intézmény vezetésére jelentkezik. A közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik.”
A lépés illeszkedik a Tisza-kormány oktatáspolitikai reformjába.
Lannert Judit korábban a parlamentben gyermekközpontú oktatást, több iskolai önállóságot, kevesebb tantárgyat, új alaptantervet és rugalmasabb munkarendet ígért. A közoktatásért két szakember felel majd: Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárként, Csapodi Csaba pedig közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosként dolgozik. A tantestületi véleményezés visszaállítása a szakmai kompetencia-alapú kinevezési politika és az intézményi depolitizálódás irányába mutató gesztus.
A döntés hátterében az elmúlt évek centralizált iskolaigazgatási gyakorlatának felülvizsgálata áll.
Az előző kormányzat alatt az iskolaigazgatók kinevezése gyakran politikai lojalitás alapján történt, a tantestületek véleményét nem kérték ki. Lannert Judit lépése ezzel szakít: a pedagógusok közösségének visszaadja a beleszólást abba, ki vezesse az iskolájukat. A miniszter szerint ez a bizalomépítés első lépése, amely nélkül a közoktatás megújítása elképzelhetetlen.
A következő hetekben dől el, kik vezetik az iskolákat szeptembertől.
A 450 pályázat elbírálása során a tantestületek véleménye mellett a szakmai programok és a vezetői tapasztalat is döntő szempont lesz. Lannert Judit korábban ígéretet tett a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok rehabilitálására és a tanársztrájk jogának visszaadására is. A mostani bejelentés illeszkedik ebbe a reformívbe: a szakmai kompetencia és a közösségi támogatás kerül előtérbe a politikai kinevezésekkel szemben.
A lépés fogadtatása vegyes a szakmai körökben.
Egyes pedagógus-szervezetek üdvözlik a kezdeményezést, mivel szerintük az igazgató személye alapvetően meghatározza az iskola légkörét. Mások arra figyelmeztetnek, hogy az utólagos véleménykérés formális lehet, ha a döntés már gyakorlatilag megszületett. A miniszter azonban hangsúlyozta: a mostani eljárás az idő szorítása miatt rendhagyó, a jövőben a pályázati folyamat elején biztosítanák a tantestületi véleményezést.
A Tisza-kormány oktatási reformja több lépcsős.
A tantestületi véleményezés visszaállítása mellett a kormány tervezi a Nemzeti alaptanterv (NAT) felülvizsgálatát, a kompetenciamérések csökkentését és a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásának növelését. Lannert Judit miniszterjelölti meghallgatásán elmondta: a magyar oktatási rendszer PISA-eredményeinek javítása érdekében gyökeres átalakításra van szükség. A mostani bejelentés az első konkrét lépés ezen az úton.
A következő hetekben derül ki, hogy a tantestületek véleménye mennyiben befolyásolja a végső döntéseket.
A miniszter nyitott maradt: „A közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik” – zárta posztját. A kérdés az, hogy a bizalomépítés meddig terjed, és a pedagógusok valódi beleszólást kapnak-e az iskoláik irányításába, vagy a véleményük csak formális marad.