Egy meghallgatás, ami új korszakot nyithat
Szerda délelőtt a Parlament egyik bizottsági termében Lannert Judit (Tisza Párt, oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt) a mikrofonhoz lépett. A teremben képviselők, szakértők és újságírók figyelték, ahogy a 36 éve oktatáskutatóként dolgozó szakember, a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója megszólalt. „Nagy dolog, hogy 16 év után önálló tárcája van az oktatásnak” – kezdte, és ezzel rögtön jelezte: a Tisza-kormány számára az oktatásügy nem egy mellékes terület, hanem önálló, stratégiai ágazat.
Lannert nem véletlenül kérte, hogy a tárca neve Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium legyen. „Nem csak iskolák irányításáról lesz szó, egy teljes életutat lehet majd megszervezni” – mondta, utalva arra, hogy a kisgyermekkori neveléstől a felnőttkori tanulásig minden beletartozik a portfóliójába. A miniszterjelölt szerint Magyarországon a kisgyermekek nevelésének komoly hagyománya van, ám ez sajnos elhanyagolódott az elmúlt években.
Három alapelv, egy irány
Lannert három alapelvet vázolt, amelyek mentén a munkáját végezni szeretné:
- Gyermekközpontúság: „minden gyermek, függetlenül a származásától, képes legyen kibontakoztatni a képességeit” – fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer alapvető feladata, hogy etnikai, társadalmi hovatartozás nélkül szolgálja a gyermekek mindenekfelett álló érdekét.
- Adatvezérelt szakmapolitika: „tények nélkül nem tudjuk, hol vagyunk, így azt sem tudjuk, hogyan tovább” – mondta, hangsúlyozva, hogy a döntéseknek empirikus alapokon kell nyugodniuk.
- Partnerség: a miniszterjelölt szerint szemléletváltásra és a bizalom felépítésére van szükség, amit széles körű párbeszéd segítségével próbál majd kialakítani.
Konkrét ígéretek – a tanárok és diákok is levegőhöz jutnak
A meghallgatás legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentései a tanárokat érintették. Lannert ígéretet tett arra, hogy az elsők között rehabilitálják a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat, és helyreállítják a tanári sztrájkjogot. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen az elmúlt években a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségei drasztikusan beszűkültek.
A miniszterjelölt bejelentette a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát is. „Nem attól leszünk nemzetiek, hogy sok információt, külön tantárgyakba rendezve írunk elő mindent a gyerekeknek. Sok információt lehetne tantárgyközi módon is átadni. Nem több tantárgy, több óra kell” – fogalmazott. Célja a tanulói és tanári terhek csökkentése, valamint egy új módszertani háttérintézet létrehozása, amely innovatív módszereket dolgoz ki.
A felsőoktatásban az akadémiai szabadság és az egyenlő esélyek biztosítása a cél. Ehhez új felsőoktatási törvény kidolgozása szükséges – széles körű párbeszéd után –, amely összhangban áll a többi ágazattal is. Lannert ígéretet tett arra is, hogy a felsőoktatásban tanulók számára lehetővé teszik, hogy újra részt vehessenek az Erasmus- és a Horizont-programban.
Szakértői kormányzás – a Tisza modellje
Lannert Judit kinevezése nem véletlen. A Tisza Párt a hagyományos politikai karrierutaktól eltérő, szakmai kompetenciára épülő kormányzati modellt képvisel. A miniszterjelölt közgazdász és szociológus végzettségű, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással. Ez a megközelítés illeszkedik a párt általános stratégiájába, amelyet Vitézy Dávid (közlekedési és városfejlesztési szakértő) és Kátai-Németh Vilmos (fogyatékossággal élő szociális miniszter) kinevezése is demonstrál.
A meghallgatáson Lannert hangsúlyozta, hogy a tárcája szoros együttműködésben fog dolgozni a többi minisztériummal. Örömmel vette, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia (Hintalovon Alapítvány alapítója) kapta a gyermekvédelmet, a koordinációt pedig Bódis Kriszta viszi majd. Ez a fajta ágazatközi együttműködés a Tisza-kormány egyik fő ígérete.
Kihívások és kérdőjelek
A bejelentések ellenére számos kérdés nyitott maradt. Lannert szerint miniszterségének első hónapjában a legfontosabb feladat az lesz, hogy felállítsa a tárcát, amely eddig nem létezett. Ehhez alapos átvilágításra van szükség, és olyan döntéseket is meg kell hozni, amelyekkel a pedagógusok és a diákok is levegőhöz jutnak szeptembertől.
A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, a tanárok rehabilitációja és a sztrájkjog helyreállítása mind olyan intézkedések, amelyek komoly szakmai és politikai egyeztetést igényelnek. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány mennyire tudja gyorsan és hatékonyan végrehajtani ezeket a változásokat, és milyen ellenállásba ütközik a folyamat során.
Záró gondolat
Lannert Judit meghallgatása egyértelművé tette: a Tisza-kormány az oktatásügyet a megújulás egyik kulcsterületének tekinti. A bejelentett intézkedések – a tanárok rehabilitációja, a sztrájkjog helyreállítása, az új alaptanterv – mind a szakmai alapú, gyermekközpontú oktatáspolitika irányába mutatnak. A következő hónapokban derül ki, hogy ezek az ígéretek mennyire válnak valósággá, és hogy a Tisza-kormány képes-e valódi változást hozni a magyar oktatásban.