Lannert Judit oktatási reformtervei: felvételi, AI, pedagógusok – mit hozhat az új kormányzat?

A középiskolai felvételi rendszer: kegyetlen és szelektív

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Balzac diáklapnak adott első miniszteri interjújában élesen bírálta a jelenlegi középiskolai felvételi rendszert. Szerinte a negyedik és hatodik évfolyam utáni felvételi komoly társadalmi probléma, mivel a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszere nem a gyerekek gyorsabb fejlesztését, hanem az elit kiválogatását szolgálja. „Tehát az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiválasztja magát, és biztosítsa az ő pozícióját a társadalomban” – fogalmazott a miniszter.

A miniszter szerint a felvételi a gyerekek és a szülők számára is nagyon kegyetlen rendszer. Felidézte, hogy ő maga is két kilókat fogyott az idegeskedéstől, amikor a gyerekei felvételiztek, és azt is kifogásolta, hogy „egyetlen nap háromórás teljesítményén múljon egy ennyire fontos valami”. A csökkenő gyereklétszám miatt szerinte a rendszer célja is egyre kevésbé indokolható: „Nem mondhatjuk azt, hogy most nagyon sok gyerek van, akiket szét kéne osztani, inkább lasszóval fogják a gyerekeket, tehát ilyen értelemben ennek a felvételinek már nincs akkora szerepe, azon kívül, hogy 15 gimnázium így tartsa fönn az elit pozícióját.”

Lannert Judit bejelentette: „Ezt a kérdést mindenképpen meg fogjuk vizsgálni”, és ehhez társadalmi egyeztetésre van szükség, amelyben a fiatalokat is meg kell hallgatni.

A mesterséges intelligencia kihívásai

A mesterséges intelligenciáról szólva Lannert Judit kifejtette: az AI-hoz fel kell nőni, és csak akkor használható jól, ha a szövegértés és a logikai gondolkodás szintje magas. Szerinte ma már előfordul, hogy a pedagógus AI-jal készít tesztet, a gyerek pedig AI-jal oldatja meg, ami kiüresíti a tanulási folyamatot. „Itt teljesen eltűnik a pedagógus és a tanulók közötti folyamat és a gondolkodás folyamata is” – mondta.

A miniszter szerint a magyar oktatási rendszer elhanyagol olyan fontos kompetenciákat, mint a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés. „Ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is lehet arra használni, amire való. Hogy együttműködjünk vele úgy, hogy ne helyettesítsük magunkat általa, és ne váljunk robotokká” – fejtette ki.

Lannert Judit a közösségimédia- és mobilhasználat korlátozását is támogatja fiatal korban: „Nem ördögtől való dolog” – mondta, hozzátéve, hogy a fókuszáltság kialakulásához szükség van a távolságtartásra ezektől.

A pedagógusok terheinek csökkentése és a sztrájkjog visszaállítása

A Qubitnek adott interjúban Lannert Judit bejelentette: „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is.” A miniszter szerint folyamatosan egyeztetnek a szakmai szervezetekkel, hogy már most könnyebb legyen az iskolai élet. „Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta az első intézkedéseket.

A miniszter szerint a tanároknak érezniük kell a megbecsülést és a perspektívát, még ha most nem is tudnak rögtön sok dologban változtatni, mert a szeptemberi tanévkezdéshez már túl rövid az idő.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása

A Nemzeti alaptanterv (NAT) változtatása több időt igényel, erre Csapody Csaba miniszteri biztos vezényletével kerül sor. „Ez egy sok szakember bevonásával hosszabb időt igénybe vevő folyamat lesz… és abban az új tartalmaknak sokkal integráltabban, tehát nem ennyire szétaprózott tantárgyakban kell megjelenniük” – mondta Lannert Judit.

A miniszter szerint az új NAT-nak „be kellene hoznia az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket és a digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget”. Emellett a tanulásszervezés módját is sokkal rugalmasabbá kell tenni.

Vezetőváltás a tankerületekben és az iskolákban

Lannert Judit szerint a rugalmas tanulásszervezéshez biztosítani kell a pedagógusoknak az autonómiát, de ehhez először tankerületi szinten, de sok esetben intézményvezetői szinten is vezetőváltásra lesz szükség. „Egy új gárda kell ahhoz, hogy ezeket a változásokat végig tudjuk vinni” – mondta.

A tankerületek vezetőinek lecserélése már zajlik: „Most átvilágítjuk a Klebelsberget és a tankerületeket, és lehetnek olyan vezetők közöttük, akiket rögtön leváltunk.” Az iskolaigazgatók nagy része, Lannert szerint, lojalitás alapon lett kiválasztva. „Új elvárások szerint újra pályáztatjuk az intézményvezetőket, és akkor remélhetőleg egy részük már valódi vezetőként fog funkcionálni” – vetítette előre.

A kormány átalakítja a pedagógusképzést is: „a tanárképzést például kivonjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről. Rossz üzenete van annak, ha a pedagógusság ugyanolyan hivatásrendnek számít, mint a katonaság vagy a rendőrség” – mondta a miniszter.

Fenntartói rendszer és egyházi iskolák

A fenntartói rendszerről Lannert Judit elmondta: „Nem gondolnám, hogy egy az egyben vissza kellene adni az iskolákat az önkormányzatoknak – egy részük már nem is akarná visszavenni őket. Viszont azt komolyan gondoljuk, hogy minden gyereknek joga van a minőségi oktatáshoz.” Szerinte sem a decentralizált, sem a centralizált rendszer nem működött, ezért valamilyen hibridet kell kialakítani.

Az egyházi iskolák kapcsán a miniszter kijelentette: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.

Összegzés

Lannert Judit oktatási miniszter első interjúi alapján egy átfogó, a gyermekközpontúságot és a szakmai kompetenciákat előtérbe helyező oktatási reform körvonalazódik. A középiskolai felvételi rendszer átalakítása, a pedagógusok terheinek csökkentése, a NAT megújítása és a vezetőváltások mind azt jelzik, hogy a Tisza Párt oktatáspolitikája a szakértői alapú, esélyegyenlőséget erősítő irányvonalat képviseli. A reformok azonban hosszú távú folyamatot igényelnek, és a miniszter is „hosszú aprómunkára” számít.