Krasznahorkai László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
Krasznahorkai László (Nobel-díjas író) vehette át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat A magyar nemzet biztonsága című regényéért, valamint teljes életművéért. A díjat a Magyar Zene Házában adták át 2026. május 11-én, a zenei Artisjus-díjakkal együtt. A Nobel-díjas író távollétében a Magvető Kiadó igazgatója vette át az elismerést.
A fődíj mellett négy kategóriában osztottak díjakat: Tóth László (József Attila-díjas költő, műfordító) a költészet kategóriában, Kornis Mihály (író, dramaturg) a próza kategóriában, Soltész Márton (irodalomtörténész) a tanulmány kategóriában, és Kenyeres Zoltán (irodalomtörténész) az esszé, kritika kategóriában részesült elismerésben.
A regény, amelyért a díj járt
A magyar nemzet biztonsága című regény 2025 novemberében jelent meg, alig egy hónappal azután, hogy Krasznahorkai megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Szörényi László irodalomtörténész a díjátadón elmondta: „A Don Quijote egyik főszereplője itt öreg, nyomorék és szorgalmas lepkészként jelenik meg Dr. Papp András néven, Sancho Panzának maga az író, Krasznahorkai áll be, és a regény az ő megbarátkozásukról, illetve társulásuk lehetőségeiről szól.”
A Telex kritikája szerint a kötet „nem csupán egy új Krasznahorkai-kötet a sok közül, hanem egy olyan, a szerző kései életművében is kiemelkedő helyet elfoglaló munka, amely egyszerre idézi meg a régi nagy művek hagyományát és mutat túl rajtuk. A gondolatisága szikár, de a humora él; a képei sötétek, de a szereplők mégis szerethetőek; a kérdései súlyosak, de a próza mindvégig könnyedén tartja őket.”
Az Artisjus és a Tisza-kormány: együttműködés az MI szabályozásában
Az Artisjus főigazgatója, dr. Szinger András a díjátadón bejelentette: a szervezet együttműködésre törekszik az alakuló Tisza-kormánnyal. Szinger utalt arra, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása kiemelt terület, és az Artisjus kész megosztani szakértelmét a döntéshozókkal. „A miniszterjelölt nem tűnt tanácstalannak” – mondta Szinger, utalva Tanács Zoltán (Tisza-kormány tudományért és technológiáért felelős minisztere) bizottsági meghallgatására.
Az Artisjus elnöke, Németh Alajos is kitért az MI veszélyeire megnyitóbeszédében. Szerinte a technológia semmi másra nem képes, minthogy az alkotók szellemi termékeit szétszedi a maga kedve szerint, majd ezekből a darabokból létrehoz egy csak látszólag eredeti valamit – de ez ellen Németh szerint küzdeni kell, amelyben az Artisjus abszolút partner.
Kenyeres Zoltán: a szabadság individuális
Kenyeres Zoltán irodalomtörténész, aki Írók, költők, fogalmak – Esszék, tanulmányok című kötetéért kapott díjat, beszédében úgy fogalmazott: „Évszázadok óta nagyszerű, európai színvonalú irodalmunk van és van egy nagyon rossz történelmünk. Én szívesen elcserélném a kettőt, hogy lenne egy ezer éves boldog történelmünk és emelett egy középszerű irodalmunk.”
Kenyeres hozzátette, nagyon fontosnak tartja az Artisjus munkáját, ami a szerzői jogok védelmét illeti, de kiemelte, hogy a szerzői szabadságot már mindenkinek magának kell kivívni. „Sokan azt hiszik, hogy a szabadság az kollektív, pedig nem, az ugyanúgy individuális, mint maga az élet.”
Az Artisjus Irodalmi Díj története
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díjat egy irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő, melynek tagjai 2026-ban Báger Gusztáv, Bakonyi István, Báthori Csaba, Filip-Kégl Ildikó, Keresztesi József, Radics Viktória és Szörényi László voltak.
A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre, Márton László, Bereményi Géza, Darvasi László, Rakovszky Zsuzsa és Szilágyi Ákos részesültek az elismerésben. Az Artiszus-díjat alapítása óta eddig 101 költő és író vehette át.