A népszavazás részletei
A hétvégi krakkói népszavazáson a választók 29,99 százaléka vett részt, ami hajszállal, de meghaladta a 26,98 százalékos érvényességi küszöböt. Aleksander Miszalski (Polgári Koalíció), a város 2024-ben megválasztott polgármestere, a szavazás előtt a bojkottra buzdított, de a megjelentek elsöprő többsége, 97,8 százaléka a távozására voksolt. A városi közgyűlés feloszlatásáról szóló kérdés a kisebb részvétel miatt nem volt érvényes.
Miért bukott meg a polgármester?
A leváltás fő okai között az alacsony kibocsátású közlekedési zóna bevezetése (28,3 százalék), a városi cégek irányítása és a nepotizmus (14,3 százalék), valamint a megélhetési költségek emelkedése szerepelt. A referendumot krakkói civilek kezdeményezték januárban, és márciusig közel 134 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A kampány heves és országos figyelmet kapott.
Politikai következmények
A vereség rosszkor jött Donald Tusk miniszterelnök számára. A lengyel jobboldal, élén Jarosław Kaczyńskivel (Jog és Igazságosság, PiS), már a 2027-es parlamenti választások előtti kormányváltást vetíti előre. Kaczyński az X-en úgy fogalmazott: „a krakkóiak piros lapot mutattak Donald Tusk kormányának”. A PiS leendő kormányfőjelöltje, Przemysław Czarnek szerint a krakkóiak „a pénzért és a haverokért gyakorolt hatalmat menesztették”.
A kormánykoalíció tagjai igyekeznek a helyi szintre korlátozni a jelentőséget. Władysław Teofil Bartoszewski külügyminiszter-helyettes (Lengyel Parasztpárt) a Polsat Newsnak nyilatkozva azt mondta: a krakkói népszavazásnak csak a helyi önkormányzat szintjén van jelentősége, a krakkóiak csupán egy polgármester rossz, átgondolatlan döntései ellen emeltek hangot.
Előrehozott választások és további kihívások
Krakkóban augusztus 23-án tarthatják az előrehozott helyhatósági választásokat. Addig a várost a Donald Tusk által kinevezett kormánybiztos irányítja. Rzeszów független polgármestere, Konrad Fijołek ellen is már benyújtották a népszavazási kezdeményezést, ami jelzi, hogy a krakkói példa ragadós lehet. Tusk kormányának emellett a tavaly választást nyert Karol Nawrocki köztársasági elnök sorozatos vétóival, a kormánykoalíció pártjainak együttműködési nehézségeivel és a növekvő társadalmi elégedetlenséggel is szembe kell néznie.