A titkolt hitel végre felszínre kerül
Az Orbán-kormány 2024 tavaszán teljes titokban vett fel 1 milliárd eurós, akkori árfolyamon mintegy 400 milliárd forintos hitelt Kínától. A kölcsönt három kínai állami pénzintézet – a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China – biztosította infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ugyan azt állította, hogy a sajtóban használt "gigahitel" kifejezés túlzás, azonban a számok ezt cáfolják: a hitel több mint 10 százalékkal növelte meg a magyar államadósság devizarészét, és egyedül ezzel a kölcsönnel az ország Kínával szembeni tartozása 1000 milliárd forint fölé ugrott.
Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány néhány év alatt olyan mértékben növelte anyagi függőségét Kína felé, hogy a magyar költségvetés és az adófizetők egyre inkább kötöttek Peking döntéseihez. Az afrikai országok példájából ismert, hogy Kína trükkös és titkolózó hitelező – és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.
A transzparencia hosszú küzdelme
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éveken át banktitokra hivatkozva nem közölte a hitel paramétereit. A 444 újságírói számtalan közérdekű adatigénylést nyújtottak be, de eredménytelen volt. Az ÁKK azt állította, hogy a szerződés jelentős része banktitoknak minősül – ez annak ellenére történt, hogy a bíróság kimondta: közpénzről és közérdekű adatokról van szó, ezért a szerződést nyilvánosságra kellene hozni.
A bíróság szerint a hitel a költségvetés finanszírozását szolgálja, és a visszafizetés az adófizetőket terheli – vagyis közérdekű információról van szó. A szerdai parlamenti meghallgatásán tették szóvá, hogy a pekingi kommunista párt függőségében van a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Az ÁKK válasza pedig minimum megtévesztőnek tűnt.
A kormányváltás után azonban érdemi változás történt. Az ÁKK a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel végre érdemi választ adott a 444 adatigénylésére – és ezzel a titkolt hitel főbb paraméterei végre napvilágra kerültek.
A hitel valódi ára
A hitel kamatszintje évi 3,916 százalék. Ez nemzetközi összehasonlításban nem extrém magas – a magyar állampapírok hozama gyakran ennél magasabb is –, de a szerződéskötési díj jelentős: a hitelösszeg 0,8 százalékát, mintegy 8 millió eurót számoltak fel egyszeri díjként.
A futamidő három év, a teljes összeget 2027 áprilisában kell egy összegben visszafizetni. Ez azt jelenti, hogy a magyar költségvetésnek 2027 tavaszán 1 milliárd eurót kell majd előteremtenie – vagy újabb hitelt kell felvennie a visszafizetéshez. Ez a rövid futamidő különösen kockázatos, mivel a magyar költségvetés és a devizatartalékok nem feltétlenül tudnak majd ilyen nagy összeget mobilizálni.
A nyitott kérdések
Az ÁKK továbbra is elutasítja a teljes szerződés nyilvánosságra hozatalát, arra hivatkozva, hogy az "aránytalanul sértené" az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit. Ez azt jelenti, hogy a szerződés további részletei – például a konkrét projektek, amelyekre a pénz ment, vagy a kínai fél által esetlegesen kikötött feltételek – továbbra is rejtve maradnak.
Ez különösen problémás, mivel az afrikai országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kínai hitelek gyakran rejtett feltételekhez kötöttek: például infrastrukturális projektek meghatározott kínai vállalatok által való megvalósítása, vagy stratégiai létesítmények kínai kontroll alá helyezése. Az is kérdés, hogy a magyar kormány milyen biztosítékokat adott Kínának – és hogy ezek a biztosítékok milyen nemzeti érdekeket sértenek.
A kormányváltás után tehát részleges transzparencia jött létre: a kamat és a díj ismert, de a szerződés lényegi részei továbbra is titkosak. Ez azt jelenti, hogy a magyar adófizetők és a parlament még mindig nem tudják teljes mértékben, hogy milyen kötelezettségeket vállalt az előző kormány Kína felé – és hogy ezek a kötelezettségek milyen hosszú távú következményekkel járnak.