A Hormuzi-szoros lezárása után

Az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen februárban indított háborúja — és a Hormuzi-szoros világkereskedelemből való kiesése — miatt nemcsak a kőolaj, hanem a finomított termékek ára is megugrott. A brent nyersolaj ára március elején 100 dollár fölé emelkedett hordónként. A repülőgép-üzemanyag ára még gyorsabban nőtt: közel megduplázódott.

A háború elhúzódása miatt a kerozin egyre nehezebben beszerezhető azokban az országokban, ahol nincs kitermelés. Európa jelentős mennyiségű kerozint importál, ráadásul korlátozott finomítói kapacitással rendelkezik bizonyos régiókban. Ezek a finomítók legfeljebb a légitársaságok igényeinek 70 százalékát képes fedezni, és erősen kitett a tengeri szállításnak és a globális ármozgásoknak. Ez azt jelenti, hogy a világ más részein bekövetkező események gyorsan és közvetlenül hatnak az európai légi közlekedésre.

Szinte minden légitársaság csökkent

A világ 20 legnagyobb légitársasága közül egy kivételével mind csökkenti a kapacitását a következő hónapokban — ezt a légiközlekedési elemző cég, a Cirium gyűjtötte össze. Az európai légitársaságok közül a KLM, a Lufthansa, az Edelweiss Air, a Scandinavian Airlines, és az Aer Lingus már bejelentette a járattörléseket.

A Lufthansa októberig húszezer rövid távú járatot töröl, ami negyvenezer tonna repülőgép-üzemanyagot takarít meg, és megszünteti a veszteséges járatokat. A skandináv SAS közölte, hogy áprilisban ezer járatot töröl az üzemanyagköltségek miatt. A holland KLM nyolcvan járattal csökkenti kapacitását a növekvő kerozinárak miatt.

A diszkont légitársaság EasyJet 540–560 millió fontos veszteséget jelentett a március 31-ig tartó hat hónapra, és jelezte, hogy márciusban további 25 millió font üzemanyagköltséggel szembesült. A társaság szerint az év hátralévő részére gyengébb foglalások látszanak, mivel az utasok kivárnak a jegyvásárlással. Az EasyJet nyári üzemanyagának már a hetven százaléka meg van, tonnánként 706 dolláros áron rögzítve — a fennmaradó rész továbbra is ki van téve az árak ingadozásának.

Ázsiában többek között a Vietnam Airlines, a Vietjet Air, a Bamboo Airways és az Airasia, Észak-Amerikában a United Airlines és az Air Canada, Óceániában pedig az Air New Zealand csökkentette vagy tervezi csökkenteni a járatainak számát. A legkomolyabb járatcsökkentések eddig Ázsiában voltak: a malajziai Airasia például 10 százalékkal csökkentette a járatainak számát, és a jegyárai 30-40 százalékkal emelkedtek.

Az ár az igazi probléma

A kerozin ára március végére százhárom százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest. A légitársaságok jellemzően egy számjegyű működési árréssel dolgoznak, és bevételeik húsz–negyven százalékát költik üzemanyagra. Így a növekvő jet fuel árak működési veszteségbe taszítják az ágazatot — mondta Alex Irving, a Bernstein európai közlekedési részvényelemzésének vezetője.

Irving szerint a nyereségesség fenntartásához magasabb jegyárak szükségesek, de ez elidegenítheti az utasokat. A légitársaságok kénytelenek lesznek költséget csökkenteni kapacitáscsökkentéssel és járatritkítással, hogy támogassák a magasabb jegyárakat. Még ha a légitársaságok növelik a fedezeti ügyleteket, akkor is szükség lesz járatcsökkentésekre és áremelésekre.

A magyar piac helyzete

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemanyagellátása jelenleg stabil, de a reptéren gyakran repülő légitársaságok között vannak olyanok, amelyek már jelezték, hogy fontolgatják a járatritkítást. A magyar piacon is meghatározó Ryanair egyelőre csak mérlegeli a járatok számának csökkentését. A Wizz Air a 24.hu kérdésére azt közölte, hogy jelenleg nincs náluk fennakadás a kerozinellátásban — de ez nem jelenti azt, hogy a nyári szezonban ne szembesülnének az áremelkedés hatásaival.

Három forgatókönyv a nyárra

Az Európai Bizottság elutasította a legkatasztrofálisabb forgatókönyvet — hogy üzemanyaghiány sújtja az EU repülőtereit —, de továbbra is készít vészhelyzeti terveket. A legvalószínűbb kimenet egy drágább, szűkösebb és kevésbé kiszámítható nyári szezon: működő rendszer, de érezhető feszültségekkel.

A nyári szezon várhatóan nem a járatok hiányáról, hanem a költségekről és a kiszámíthatatlanságról fog szólni. A szakértők szerint a jegyárak magasak maradnak, érdemes korábban foglalni, és nagyobb a valószínűsége a menetrendi változásoknak. Az utasoknak számítaniuk kell arra, hogy a szokásos nyári csúcsszezon helyett egy új egyensúly alakul ki.

A súlyosabb forgatókönyv szerint komolyabb ellátási zavar alakulhat ki, egyes repülőtereken elfogy a kerozin, és a gépek a földön maradnak. Ennek lesznek a legdurvább következményei: járatok széles körű korlátozása vagy törlése, üzemanyag-racionalizálás a repülőtereken, és extrém jegyárak. Bár ez a forgatókönyv kevésbé valószínű, nem zárható ki, különösen ha a kulcsfontosságú szállítási útvonalakon súlyos fennakadások történnek. A magas jegyárak miatt az emberek elkezdenek gondolkodni azon, hogy autóval utazzanak, vagy a belföldi nyaralás megint divatba jön.

Az európai gazdaság tétje

Számos európai ország gazdasága függ attól a növekedéstől, amelyet a nyári légi forgalom hoz. Az ACI Europe adatai szerint a légi összeköttetés 851 milliárd euróval járul hozzá az európai GDP-hez, és 14 millió munkahelyet támogat. A kerozinhiány vagy drágulása tehát nem csupán az utasok nyaralási terveit érinti — az egész kontinens gazdasági teljesítménye forog kockán.

Minden attól függ, hogy mikor indul újra a hajóforgalom a Hormuzi-szoroson. Az erről szóló tárgyalások kimenetele azonban továbbra is bizonytalan. Addig az európai légitársaságok és az utasok egyaránt a bizonytalanságban élnek — és a nyári szezon első hetei fogják megmutatni, hogy a válság valóban olyan súlyos lesz-e, mint a legrosszabb forgatókönyvek sugallják.