A kekva-rendszer születése

A Tisza Párt által benyújtott Alaptörvény-módosítás egyik legfontosabb eleme a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kérdésének rendezése. A tervezet szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat ezek felett az alapítványok felett, és lehetősége lenne azok megszüntetésére is. Ebben az esetben az alapítvány vagyona az államhoz kerülne.

A kekva-rendszert az Orbán-kormány hozta létre 2021-től. A konstrukció lényege az volt, hogy az állam kiszervezett egyes közfeladatokat – elsősorban felsőoktatási intézmények fenntartását – olyan alapítványokba, amelyek kuratóriumaiba kormányzati kádereket neveztek ki. Az alapítványokhoz rendelt vagyon az Állami Számvevőszék adatai szerint 2024 végén meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ez a vagyon többek között egyetemeket, ingatlanokat (például a Gödöllői Királyi Kastélyt, a Hajógyári-sziget egy részét), valamint Mol- és Richter-részvényeket foglal magában.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós a Telexnek úgy fogalmazott: „A sokkterápiát tartom ideálisnak”. Szerinte egy törvényhozási aktussal az összes alapítvány megszüntethető lenne, mivel a módosítás szerint az alapítványok egyetemes jogutódja az állam. Ligeti hozzátette: ezek az alapítványok „2021 tavaszán gyakorlatilag egyben estek ránk”, ezért indokolt lenne egyben megszüntetni őket.

A vagyonvisszavétel gyakorlati kérdései

A vagyonvisszavételt egyszerűbbé teszi, hogy a létrehozási okiratok alapján pontosan tudni lehet, milyen vagyonelemekről van szó. Az egyetemek, kórházak, földek, valamint a Mol- és Richter-részvények könnyen visszaszerezhetőek. Ligeti Miklós szerint a legtöbb alapítvány nem „zsonglőrködött” a rábízott vagyonnal, így a visszavétel sem ütközik akadályba.

Ugyanakkor az MCC esetében nehezítő tényező, hogy felmerülhet külföldi vagyontranszfer a brüsszeli szervezethez. Szintén kihívást jelent a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásainak sorsa, valamint a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány jelentős tulajdona a 4iG Nyrt.-ben egy magántőkealapon keresztül. Az utóbbi esetekben Ligeti szerint nem biztos, hogy minden vagyon szerzéskori értéken van meg.

Van olyan alapítvány is, ahova nem az államtól származó vagyonelemek is bekerültek. Például az MCC a szakkollégiumként szerzett vagyonát vitte át az alapítványba, a Mol pedig a saját részvényeiből 94 milliárd forint értékben helyezett az állammal közösen alapított Mol-Új Európa Alapítványba. A létesítő okiratban azonban benne van, hogy ki mennyi vagyont tett az adott alapítványba, így ez szétszálazható.

A Fidesz reakciója és a jogi viták

A Fidesz közeli forrásokból már megjelentek olyan állítások, amelyek szerint a módosítás olyan alapítványok államosítására is kísérletet tesz, amelyeket nem az állam alapított, hanem több évtizede magánalapítványi formában jöttek létre. Ezeknek saját vagyonuk van, amely soha nem volt az államé. A Tisza Párt szerint azonban a módosítás csak a kekvákra vonatkozik, és a magánalapítványokat nem érinti.

A kekvák kérdésének rendezése azért is prioritás az új kormány számára, mert az uniós Helyreállítási Alap több mint 10 milliárd eurójának felszabadításához is szükséges. A módosítás egyelőre csak a lehetőségét teremti meg a vagyon visszavételének, a részletszabályokat későbbi törvényekben kell majd kidolgozni.

Következtetés

A Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása történelmi jelentőségű lépés lehet a közpénzek visszaszerzésében. A 3000 milliárd forintnyi vagyon sorsa azonban számos jogi és gyakorlati kérdést vet fel, amelyeket a következő hónapokban kell tisztázni.