A bankár, aki államtitkár volt – és visszatért
Kármán András nem új szereplő a magyar gazdaságpolitikában. 1997-től a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, ahol a monetáris politika technikai részleteit tanulmányozhatta. 2010–2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkáraként vett részt az Orbán-kormány gazdaságpolitikai döntéseiben – ekkor még a rendszerváltás utáni magyar gazdaságpolitika klasszikus, piackonform keretei között mozgott.
Rövid államtitkári munkáját követően azonban Kármán elhagyta a magyar politikát. 2011-től 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) igazgatóságának tagja volt, ahol a közép- és kelet-európai régió gazdaságfejlesztésének nemzetközi dimenzióit ismerhette meg. 2017-től az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetőjeként és elnökeként dolgozott – vagyis a magyar bankszféra egyik legjelentősebb szereplőjénél töltött be vezető funkciókat.
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke) hétfőn mutatta be Kármánt a leendő kormány pénzügyminisztereként, hat másik miniszterjelölttel együtt. A bejelentés nem volt váratlan: Kármán már tavaly ősszel a Tisza Párt pénzügyekért és adóügyekért felelős szakpolitikusaként lépett fel nyilvánosan, és részt vett a párt programjának kidolgozásában.
Az unortodox gazdaságpolitika kritikusa – az Orbán-kormányban is
Kármán András már az Orbán-kormányban sem értett egyet a Matolcsy György nevéhez köthető unortodox gazdaságpolitikával. Ez a nézeteltérés vezetett ahhoz, hogy még a második Orbán-kormány alatt megszűnt az államtitkári megbízatása. A bankadó miatt veszhetett össze a kormánnyal 2011-ben – ezt korábbi sajtóhírek alapján lehet feltételezni, bár a hivatalos indoklás nem publikus.
Tavaly szeptemberben a Corvinus Egyetemen tartott előadásában Kármán az állami szféra túlzott költekezésére és a bankadóra kritizált. Hangsúlyozta, hogy az alacsony társasági adó-kulcs ellenére az adórendszer túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, és tele van különféle szektorális különadókkal – ezek között a bankadó is. Ez az előadás mindössze egyetlen nappal azután hangzott el, hogy Kármán nyíltan színre lépett volna a Tisza Párt kötelékében a szervezet kötcsei rendezvényén.
Az Erste-nél betöltött pozíciója miatt sokan a bankszektor érdekvédelmének tekintették ezeket a kritikákat – az Erste ugyanis fizeti a bankadót nyeresége után. Kármán azonban kikérte magának azt a feltételezést, hogy ő "külföldi bank fizetett embere" lenne. Ugyanakkor az adóreform lehetőségét figyelembe véve valószínűsíthető, hogy egy Tisza-kormány alatt a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlnának.
Nemzetközi ambíciók: az euró és a fiskális szigor
Kármán András már a választási győzelmet követően személyesen tárgyalt Varga Mihállyal (Magyar Nemzeti Bank elnöke). Ez nem meglepő, mivel fontos, hogy a kormány által meghatározott fiskális és a független MNB által irányított monetáris politika szinkronban mozogjon. A tárgyalások eredménye: Magyarország legkésőbb a 2030-as évek elejére bevezeti az eurót. A tervek szerint a jövőben rendszeres találkozókkal erősítik a szakmai együttműködést.
Az euró bevezetésének szándéka fontos üzenettel bír a nemzetközi piacoknak. A közös valutához szükséges kritériumok érdekében világos költségvetési politika várható, a hitelminősítők és a befektetők pedig megelőlegezett bizalommal várják a fordulatot. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány gazdaságpolitikája várhatóan az EU-s fiskális szabályok betartásában és a költségvetési fegyelem szigorításában fog mozogni – ellentétben az Orbán-kormány gyakorlatával.
Kármán már tavaly ősszel üzent a nemzetközi piacoknak, jelezve, hogy piacpárti gazdaságpolitikai fordulatra készül a Tisza Párt. Ez a fordulat azonban nem csak a nemzetközi befektetőknek szól – a magyar gazdaságpolitika szerkezetét is alapvetően megváltoztathatja.
Piacpárti fordulat és belföldi aggodalmak
Kármán személyéhez hasonlóan Kapitány István (leendő gazdaságfejlesztési- és energiaminiszter) kinevezése is felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy a leendő kormány visszatér a jelenleginél szabályozatlanabb neoliberális gazdaságpolitikához. Konkrétan: megszüntetheti az állami árszabályozásokat (például a védett üzemanyagárakat és az árréskorlátozásokat), valamint a családtámogatási rendszert.
Kármán azonban már jelzett is: a Tisza-kormány egyelőre fenntartja a védett üzemanyagárakat és az árréskorlátozásokat is csak akkor vezeti ki, amikor a piaci árakhoz az infláció meglódulása nélkül is vissza lehet térni. Ez pragmatikus hozzáállást jelez, de a hosszú távú szándékokról nem mond sokat.
Orbán Viktor értékelése: "okos ember, de emberek közé nem szabad engedni"
Orbán Viktor a Facebookon közzétett videójában így jellemezte az új pénzügyminisztert: "ismeri a Tisza vezető gazdaságpolitikusát, aki egy bankár, az Ersténél dolgozik. Nekem is volt államtitkárom. Egy-másfél év után tettem ki. Egy okos ember, ismeri a számokat, emberek közé nem szabad engedni."
Ez az értékelés több rétegű. Egyrészt Orbán elismeri Kármán szakértelmét és számszakértelmét. Másrészt azonban azt sugallja, hogy Kármán nem alkalmas közszolgálatra – vagyis a bankári mentalitás és az állami érdekek között feszültség lehet. Az "emberek közé nem szabad engedni" megjegyzés pedig arra utal, hogy Orbán szerint Kármán gazdaságpolitikája nem a szociális szenzitivitás jellegzetességei közül való.
A kinevezés azonban nemzetközi befektetőkben és hitelminősítőkben megelőlegezett bizalmat szít. Az EBRD-nél és az Erste-nél szerzett tapasztalatai, valamint nemzetközi pénzpiaci kapcsolatai formálhatják az új költségvetési politikát – és ez a nemzetközi tőke számára kedvezőnek tűnik.