A szavazás: háttéralkunak minden jele
Az április 29-i Pest megyei közgyűlési ülésen váratlan fordulat történt. Jószai Teodóra, a Demokratikus Koalíció korábbi megyei vezetője — aki még az április 12-ei választáson a DK jelöltje volt a ráckevei körzetben — alelnöki pozícióra jelöltetett. A titkos szavazáson 25 képviselő támogatta, 5 ellene szavazott, 1 tartózkodott, 3 szavazat pedig érvénytelen volt.
A számok beszélnek. A Pest megyei közgyűlésben a Fidesz-KDNP csak 21 mandátummal rendelkezik a 46 fős testületben — az októberi önkormányzati választáson elvesztette abszolút többségét. Az ilyen döntésekhez így ellenzéki szavazatokra van szükségük. A 25 igen szavazat azt jelenti: a Mi Hazánk és a Momentum képviselői (akik közösen több mint 10 mandátummal rendelkeznek) nem támogatták Jószai jelölését. Vagyis a DK képviselői szinte egységesen a Fidesszel szavaztak.
A poszt nem csupán tisztségről szólt. Az alelnökség több mint kétmilliós éves fizetéssel járt, plusz több mint 300 ezer forint költségtérítéssel. Ugyanazon az ülésen a Fidesz három alelnökének visszamenőleges fizetésemelésére is sor került — 2,12 millió forint az elmúlt időszakra (2024. október – 2025. június), 2,4 millió forint az újabb periódusra (2025. július óta). Ez több mint 5 millió forint egy-egy alelnöknek.
A koalíció szerkezete
A Momentum és a Mi Hazánk képviselői szerint az eset nem elszigetelt. Szabó István, a közgyűlés fideszes elnöke szerdán egy új bizottság létrehozásáról is javaslatot tett — amelynek élére szintén egy DK-s képviselőt választottak. Ez azt sugallja: a Fidesz és a DK között szélesebb alkurendszer működik.
A Momentum képviselője, Cseresznyés Csilla szerdai posztjában ezt írta: "rákerült a pecsét a Fidesz-DK koalícióra Pest megyében. Sajnos beigazolódott a gyanúnk, a mai ülésen Jószai Teodórát, a DK képviselőjét jelölték újabb, immáron 4. alelnöknek." Cseresznyés szerint "a választási eredmények alapján már nem kell eljátszania a két pártnak, hogy mennyire utálják egymást. Hivatalosan is megalakulhatott a Fidesz-DK-koalíció."
A Mi Hazánk még keményebben fogalmazott: "hetek óta titkolta a vármegye fideszes vezetése, hogy miért akarnak több milliós fizetéssel járó új alelnöki posztot és új bizottságot létrehozni. A Fidesz és a DK a háttérben egyezkedve újabb pozíciókat és milliárdos nagyságrendű közpénzeket oszt szét egymás között, miközben a valódi problémákra, mint például a közbiztonság romlására továbbra sem kapnak érdemi megoldást."
Jószai kilépése: a párt válsága
Jószai szerdán a Facebookon bejelentette kilépését a DK-ból. Közleménye szerint: "A mai megyei események üzenete az, hogy akiknél a botránypolitizálásban merül ki a politikai aktivitás, azokkal hiába szeretnénk, nem lehet együttműködni. Politikai elitváltásra van szükség minden képviseleti szinten, hogy magunk mögött hagyhassuk a terméketlen éveket. Elfáradt az ország a 16 éves küzdelemben és választói döntés, hogy az első 14 évre nem kíváncsiak, csak az utolsó 2-re. Én, szemény szerint levontam a következtetést és kizárólag a megye ügyeivel kívánok a jövőben foglalkozni – mentor kívánok lenni a fiatal generációk és civil közösségek számára. Értékrendem nem változott. Hogy az átalakult helyzetet és pozícióvállalást ne terhelje politikai áthallás, ezért mától függetlenként folytatom a megyei munkát."
A DK vezetése azonnal közleményt adott ki. "A párt vezetése a szavazás előtt világosan jelezte, hogy nem tűrünk semmilyen, a Fidesszel kötött alkut. Ha valaki mégis szembefordul közösségünk értékeivel és politikájával, amelyeket a DK évek óta következetesen képvisel, akkor az illető nem maradhatnak tovább a párt tagja. Ennek megfelelően a képviselő már ki is lépett a pártból" — írták.
A párt közleménye azt sugallja: Jószai kilépésére nem ők kényszerítették, hanem ő maga döntött így — talán azért, hogy elkerülje a párt által fenyegetett kizárást. Csütörtökön azonban már nem találták meg Jószai politikusi oldalát vagy a vonatkozó posztját — a közösségi média nyomait így eltüntette.
A DK szétesésének lokális dimenziója
Jószai esete nem izolált. Az elmúlt hónapokban több DK-s politikus lépett ki a pártból vagy távolodott el tőle. Kiss László, az óbudai polgármester szintén kilépett a DK-ból, és pártok nélküli önkormányzatot szeretne. Az eset azt mutatja: a Demokratikus Koalíció szétesése nem csupán országos szinten zajlik — a lokális politikában is meggyengült a párt kohéziója.
A Pest megyei eset különösen tanulságos, mert azt demonstrálja: a DK képviselői pragmatikus alkukra lépnek a hatalommal, még akkor is, ha az ellentmond a párt nyilvános politikájának. Az alku logikája egyszerű: a Fidesz többsége nélkül nem tudja döntéseit végigvinni, a DK pedig — a választási vereség után — nem tudja magát ellenzékként pozicionálni. Így született meg a Pest megyei koalíció: nem ideológiai alapon, hanem tisztán pragmatikus érdekek mentén.
A tét: intézmények és pénz
A Pest megyei közgyűlésben zajló események azt mutatják: az intézményi pozíciók és a közpénzek elosztása továbbra is a politikai alkuk alapján történik. Az alelnöki poszt nem csupán tisztségről szól — több mint 2 millió forint éves fizetés, plusz költségtérítés. Az új bizottság szintén pénzzel jár. A Fidesz három alelnökének visszamenőleges fizetésemelése pedig több mint 15 millió forint.
A kérdés: meddig tart ez az alku? A Fidesz-KDNP abszolút többségét elvesztette a Pest megyei közgyűlésben — de a DK-val való koalícióval stabilizálhatja pozícióját. A DK pedig — a választási vereség után — így maradhat releváns a lokális politikában. Az ár azonban: a párt kohéziójának további gyengülése, és a képviselők pragmatikus alkukra való hajlandósága.