Váratlan fordulat az inflációs pályán
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte: 2025 májusában a fogyasztói árak éves emelkedése 1,8 százalékra lassult az áprilisi 2,1 százalékról. Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos drágulást vártak, így az adat meglepetést okozott a piaci szereplők körében. Havi alapon az árak stagnáltak – ez azt jelenti, hogy áprilisról májusra átlagosan nem változtak a fogyasztói árak.
A lassulás hátterében több tényező áll. Az egyik legfontosabb az élelmiszerárak mérséklődése: a bolti élelmiszerek ára éves szinten 2,1 százalékkal csökkent. A sertéshús 10,1, a sajt 9,4, a tej 6,3, a vaj 11,1 százalékkal lett olcsóbb. A húskonzervek ára 29,5 százalékkal esett vissza. A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az elektromos energia ugyanakkor 2,5 százalékkal drágult.
A szolgáltatások ugyanakkor 4,3 százalékkal drágultak – a színházjegyek 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5 százalékkal került többe. A járműüzemanyagok ára 2,0 százalékkal emelkedett, a védett árszabályozás miatt azonban a drágulás mérsékelt maradt. A maginfláció éves szinten 2 százalékos, a nyugdíjas infláció pedig mindössze 1,5 százalékos volt.
Mi áll a meglepetés mögött?
A vártnál alacsonyabb infláció hátterében az erős forint áll, amely az importárakon keresztül fékezi az áremelkedést. A Tisza-kormány választási győzelme óta a forint jelentősen erősödött, ami csökkenti az importált termékek – köztük az élelmiszerek és az üzemanyagok – költségét. Emellett a kormányzati árszabályozások (árrésstop, védett üzemanyagárak) is hozzájárulnak az alacsony inflációhoz, bár ezek mesterséges torzítások, amelyek hosszú távon nem tarthatók fenn.
Regős Gábor közgazdász a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a meglepetést két termékcsoporthoz kötötte: a háztartási energiához és az élelmiszerekhez. Szerinte az év egészét tekintve a korábbi 3,2 százaléknál alacsonyabb, 3 százalék alatti inflációval lehet számolni. Hozzátette: ha az olajárak csökkennének, az további lefelé mutató kockázatot jelentene.
Kamatvágás a láthatáron
A vártnál alacsonyabb infláció és az erős forint lehetőséget adhat a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a kamatcsökkentésre. Regős Gábor szerint a júniusi kamatvágás már szinte biztosra vehető. „Az erős forint és a kiemelkedően alacsony inflációs szint várakozásaim szerint lehetővé teszik a jegybanknak a júniusi kamatcsökkentést, annak ellenére is, hogy az Európai Központi Bank a piaci várakozások szerint a héten kamatot emel” – fogalmazott.
A maginfláció 2 százalékos szintje is arra utal, hogy az inflációs alapfolyamatok kedvezőek. A forint erősödése ugyanakkor kettős hatású: egyrészt csökkenti az inflációt, másrészt ronthatja az export versenyképességét. Regős szerint „talán már egy minimálisan gyengébb árfolyam egészségesebb lenne a gazdaságnak”.
Mit jelent ez a Tisza-kormány számára?
A kedvező inflációs adat a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának sikerét tükrözi, legalábbis rövid távon. A fogyasztói bizalom rekordokat dönt, a GDP növekszik, a munkanélküliség csökken. Ugyanakkor az alacsony infláció részben a korábbi Orbán-kormány által bevezetett mesterséges árszabályozásoknak köszönhető, amelyeket a Tisza-kormány egyelőre fenntartott. A kérdés az, hogy meddig tarthatók fenn ezek az intézkedések, és mi történik, ha a kormány elkezdi leépíteni őket.
A HVG elemzése szerint „Magyarország különleges helyzetben van most: amíg a világ szinte minden részén nő az inflációs nyomás, nálunk egyelőre jók a számok”. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja ugyanakkor komoly kockázatot jelent az energiaárakra és az ellátási láncokra nézve. Ha a geopolitikai feszültségek eszkalálódnak, az gyorsan véget vethet a kedvező inflációs környezetnek.
Összegzés
A májusi inflációs adat minden várakozást alulmúlt: 1,8 százalék, szemben a várt 2,2 százalékkal. Az erős forint és az élelmiszerárak csökkenése húzta le a mutatót. Az MNB kamatot vághat, ami tovább élénkítheti a gazdaságot. Ugyanakkor a mesterséges árszabályozások és a geopolitikai kockázatok miatt a kedvező helyzet nem biztos, hogy tartós. A következő hónapokban érdemes figyelni az energiaárak alakulását és a forint árfolyamát – ezek dönthetik el, hogy a Tisza-kormány gazdasági stabilizációja fenntartható-e.