A terem zsúfolásig megtelt

Kedd reggel nyolc órakor kezdődött az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának ülése, ahol Görög Mártát, a Tisza-kormány leendő igazságügyi miniszterét hallgatták meg. A zsúfolásig telt teremben ott volt Tuzson Bence (Fidesz-KDNP, volt igazságügyi miniszter) és Bóka János (leköszönő EU-miniszter) is. A fideszes képviselővé avanzsált Németh Balázsnak már nem jutott hely, Bóka János sokáig keresett széket.

Tuzson Bence azonnal sérelmezte, hogy a képviselőknek csak 4-4 percük lesz kérdezni — szerinte ilyen rövid időre 1990 óta nem volt példa. A bizottság elnöke, Hantosi István (Tisza Párt) azonban tartotta a napirendet.

„A szegedi jogi kar dékáni székéből érkeztem”

Görög Márta expozéja elején bemutatkozott: elmondta, hogy 28 éve oktat a jogi felsőoktatásban, 2016 óta egyetemi tanár, és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja.

„A jogászi identitásomat az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar dékáni székéből érkeztem erre a mai meghallgatásra, zsinórmértékül szolgálnak a szegedi jogászprofesszorok értékrendje és eredményei” — fogalmazott.

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) korábban úgy mutatta be: „A magyar jogász szakma koronázatlan királynőjét, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Dr. Görög Mártát kértem fel igazságügyi miniszternek.” A jelölésre azután került sor, hogy Melléthei-Barna Márton, a Tisza jogi vezetője és Magyar Péter sógora az utolsó pillanatban visszalépett a jelöléstől a családi kapcsolatok miatt.

Három pillér — a jogállam helyreállítása

„Az igazságügy állapota minden országban sokat elmond az állam valódi természetéről” — mondta Görög Márta, majd három pillérre épülő programját ismertette.

Az első pillér a jogállam és az alkotmányosság helyreállítása. A második az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása és a bizalom helyreállítása. A harmadik a korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom visszaépítése.

„Magyarországon kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, az Országgyűlés szerepe meggyengült, állandósult a rendeleti kormányzás, az állami ellenőrző intézmények jelentős része elvesztette hitelességét, ami politikai, gazdasági és társadalmi károkat is okozott” — fogalmazott a miniszterjelölt.

Bejelentette: indokoltnak tartja a sarkalatos törvények felülvizsgálatát és a választási rendszer módosítását. „A jelenleginél arányosabb, demokratikus választási rendszerre van szükség” — tette hozzá. Széles társadalmi és tudományos egyeztetésen alapuló alkotmányozást ígért.

Visszatérés a nemzetközi standardokhoz

Görög Márta hangsúlyozta: a magyar jogalkotás nem létezhet elszigetelten, a nemzetközi és európai jog sztenderdjeinek érvényesülniük kell. „Vissza kell helyezni Magyarországot a közös jogi kultúra fősodrába” — fogalmazott.

Az elsődleges feladatok között említette az uniós források hazahozását is, amelyet szerinte ideológiamentesen, össztársadalmi érdektől vezérelve kell megoldani. „A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek” — mondta.

A végrehajtás és a bíróságok megerősítése

A leendő miniszter ígérete szerint megerősítik a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, javítják az igazságügyi dolgozók munkakörülményeit és megbecsültségét. Átalakítják a végrehajtási rendszert, nonprofittá alakítják a végrehajtói rendszert. „Fontos, hogy emberközpontúvá és elérhetővé, hatékonnyá váljon az igazságszolgáltatás” — mondta.

Szakmai párbeszédet ígért a devizások ügyének megoldása érdekében is. Hozzátette: az igazságügyi tárca munkáját politikai érdekek és ideológiáktól mentesen, kizárólag szakmai alapon kívánja végezni.

Tuzson Bence kérdései — vita a függetlenségről

A meghallgatáson Tuzson Bence kérdéseiben vitatta a leendő miniszter állításait. Azt kérte, mondjon akár csak egy esetet is, amikor sérült az igazságszolgáltatás függetlensége, mert ő nem tud ilyet. Vitatkozott azzal is, hogy rosszak lennének a bírák és az igazságügyi alkalmazottak körülményei, hiszen – mint mondta – az elmúlt időszakban a „legnagyobb mértékű béremelést hajtották végre ezen a területen”.

Görög Márta válaszában kifejtette: „Egyre inkább érezhető volt az, hogy ez a függetlenség megerősítést igényel, a fékek és az ellensúlyok rendszere csökken, illetve általánossá vált a rendeleti kormányzás.” Hozzátette: „rendszerszintű problémák jelentek meg”, amelyeket nem lehet egyetlen esetre szűkíteni.

A bizottság döntése

A bizottság végül 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta Görög Márta kinevezését. A leendő miniszter elismerte: „ez nem lesz gyors” — utalva a jogállami reformok időigényére. „Éppen ezért az alapvető cél az, hogy ezt a minőségi jogalkotást valósítsuk meg” — tette hozzá.

A következő hetekben a Tisza-kormány további miniszterjelöltjeinek meghallgatásai folytatódnak a parlamentben. A kérdés továbbra is nyitott: vajon a három pillérre épülő program elegendő lesz-e a magyar jogállam nemzetközi megítélésének helyreállításához, és milyen ütemben érkezhetnek meg az uniós források?