Kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadta a 2026 első negyedévi GDP második becslését. A számok nem változtak az április végi első becsléshez képest: a magyar bruttó hazai termék 1,7 százalékkal nőtt éves szinten, és 0,8 százalékkal az előző negyedévhez képest. Ez 2022 harmadik negyedéve óta a legmagasabb éves növekedési ütem, negyedéves alapon pedig két és féléves csúcs.
A részletes adatok azonban árnyalják a képet. A növekedés gerincét a szolgáltatások adták, és a háztartások fogyasztása pörgött – de a beruházások gyengélkedtek, a külkereskedelem pedig jelentős mértékben rontotta a GDP-t.
A szolgáltatások vitték a prímet
A termelési oldalt nézve a növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá, 1,4 százalékponttal. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 2,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb ugrást a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ág produkálta, 5,3 százalékos bővüléssel. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője korábban azt mondta: ebbe a körbe tartoznak az ügyvédi irodák, építészmérnöki tanácsadók és adótanácsadók, akiknek az Otthon Start Program miatt jelentősen megnőtt a munkájuk.
A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 2,9, az információ, kommunikáció 2,4, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egyaránt 2,3 százalékkal bővült. A humánegészségügyi, szociális ellátás 1,3, a közigazgatás 1,1, a szállítás, raktározás 0,4 százalékkal nőtt. Csak az ingatlanügyletek hozzáadott értéke csökkent, 0,3 százalékkal.
Az ipar teljesítménye 0,2 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez – a feldolgozóipar 1,3 százalékkal nőtt, elsősorban a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása húzta. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás ugyanakkor fékezte a bővülést. Az építőipar 0,1 százalékpontot levont a GDP-ből, mivel hozzáadott értéke 4,3 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal nőtt, de érdemi hatása nem volt a bruttó hazai termék alakulására.
A fogyasztás pörgött, a beruházások gyengélkedtek
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztási kiadások 5,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a tartós termékeké 7,6, a féltartósoké 7,9, a nem tartósoké 7,0, a szolgáltatásoké 4,1 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások 1,2, a közösségi fogyasztás 5,4 százalékkal lett magasabb.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás ugyanakkor 0,1 százalékkal csökkent, ami a beruházások gyengeségét jelzi. A külkereskedelmi egyenleg összességében 4,5 százalékpontot vont le a GDP-ből: az import 2,5 százalékkal nőtt, az export viszont 0,6 százalékkal csökkent.
A választási osztogatás hatása
A szakértők szerint a növekedésben jelentős szerepe volt a választás előtti kormányzati támogatásoknak – a fegyverpénzek és az anyák lépcsőzetesen bevezetett szja-mentessége is a háztartások fogyasztását támogatta. A 444.hu elemzése szerint „továbbra is a fogyasztás húzta a gazdaságot, és nem a beruházások, illetve a termelés felől nézve is elsősorban a szolgáltatások teljesítményének köszönhető a javulás”.
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány alatt a fogyasztásvezérelt növekedést felváltja-e a beruházások és az export által hajtott, fenntarthatóbb pálya. A GKI fogyasztói bizalmi indexe májusban rekordot döntött, ami arra utal, hogy a lakosság bizakodó a jövőt illetően – de a beruházások beindulásához kiszámítható gazdaságpolitikára és a befektetői bizalom helyreállítására van szükség.