Gajdos László, a Tisza Párt élő környezetért felelős miniszterjelöltje a parlamentben ismertette elképzeléseit az újjáalakuló minisztériumról. Azt mondta: „Iszonyú teher az ember vállán” több mint tíz év után újraépíteni a környezetvédelmi tárcát. Szerinte a minisztériumnak a többi tárca lelkiismeretének kell lennie, politikája pedig abból indul ki, hogy az ember nem ura, hanem része a természetnek.
A zöld jelző mint geopolitikai mag
Gajdos szerint a zöld jelző „már nem valami idealizmus, hanem a világ- és geopolitika magva, a gazdasági szuverenitás és biztonságpolitika alapvető eleme”. A környezetvédelmet nem zöld luxusnak, hanem nemzetstratégiának nevezte a túléléshez. Az Orbán-kormány területet érintő tevékenységét az elszalasztott lehetőségek 15 évének nevezte, amikor gyenge és következmények nélkülivé lett a környezetvédelem, miközben akadályként kezelték a civileket, a lakosságot pedig lesöpörték.
Konkrét intézkedések
Bejelentette a védett erdők fahasználatának korlátozását, a szennyező fizet elvének bevezetését, és évi egyszeri civil egyeztető fórumot ígért. Azt mondta: „inkább előzzük meg a katasztrófát, mint hogy megtörténjen”. A miniszterjelölt nagyban számít a civilekre, jelzésértékűnek nevezte, hogy szóvivőnek Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét kérte fel. Azt mondta, lehet, hogy „strapás” lesz, de hisz a párbeszédben, és abban hogy „a közösség összetartó szeretete felemeli ezt az ágazatot”. Szakítást ígért a korábbi felfogással, amely szerinte a civileket akadályként kezelte.
Sipos Katalin: azonnali károkozás-megállítás
Sipos Katalin, a WWF volt igazgatója, frissen kinevezett helyettes államtitkár a HVG-nek azt mondta: „jó lenne mindenféle károkozást azonnali hatállyal megállítani”. A szakember szerint a klímaváltozás hatásaival szemben a természet maga nyújthat védőhálót. Kiemelte: „a nap végén úgyis arról fogunk beszélni, hogy miként lehet csökkenteni a klímakárok összegét forintban”. Sipos szerint az előző időszak lezárása és a necces ügyek feltárása is feladat, valamint a szakembergárda feltöltése. „Erős, jó lovak nélkül nem lehet vágtázni” – tette hozzá.
Környezeti nevelés és társadalmi igazságosság
Gajdos a tervei között említette a környezetvédelmi oktatás és szemléletformálás fejlesztését. Példaként hozta a borjúfókák esetét, amelyek Nyíregyházára kerülésük után nyitott medencébe kerültek, és hamar elpusztultak a sok vízbe dobált érmétől. Éppen ezért a környezeti tudatosságra nevelést időben, már gyermekkorban el kell kezdeni. Kulcskérdésnek nevezte a társadalmi igazságosságot az élő környezet politikájában is, miután a kedvezőtlen hatásokat elsőként a legkiszolgáltatottabb emberek érzik meg.
A minisztérium elnevezése és szimbolikája
Gajdos szerint a minisztérium elnevezésével is szerettek volna komoly nyomatékot adni az újjáalakulásnak. Szerinte az ország ereje nem elsősorban abban rejlik, hogy mennyit képes termelni, hanem annak része a tiszta ivóvíz, az egészséges termőföld, a tavak és a folyók is. Így a haza fogalmába nemcsak a politikai közösség és a történelmi emlékezet tartozik bele, hanem a föld, az erdők, illetve a táj is, ahol élünk. Szerinte akár nevezhetnénk jövő védelme minisztériumának is.