A komment, amely száműzetéshez vezetett
Fehérvári Gábor Alfréd, ismertebb nevén Freddie, az április 12-i választás előtt egy héttel egy kormányzati Facebook-poszthoz írt megjegyzést. Vitályos Eszter, az akkor még kormányszóvivő azt írta, hogy több tiszteletet érdemelne a kormányinfók másik arca, Gulyás Gergely.
Freddie válasza egyértelmű volt: "Semmilyen tiszteletet nem érdemeltek Eszter. Semmilyet."
A megjegyzés után az MTVA gyártásvezetője felhívta az énekes-művezetőt és azt kérte, hogy ne vezesse az április 11-i adást. Freddie helyett Harsányi Levente és mások váltották fel két hétig. Az április 25-i adásban azonban ismét Freddie konferálta fel a Szerencseszombat egyik házigazdájaként.
Az MTVA hivatalos pozíciója és a jogi szürkezona
Az állami médiavállalat közleményben jelezte: nem tartják "összeegyeztethetőnek a közmédia etikai kódexével és belső szabályzatával", hogy Freddie politikai véleményt nyilvánítson. Ez az állítás azonban egy érdekes jogi szürkezonára mutat rá.
Hogy lehet ugyanis, hogy az MTVA közvetít egy műsort, amelynek műsorvezetője politikai véleményt nyilvánít, de az MTVA nem tud vagy nem akar lépni? Az ok egyszerű: nem az MTVA rendeli meg vagy gyártja a Szerencseszombatot. Ez egy magángyártású produkció, amely az állami tévé képernyőjén fut.
Ez a konstrukció azt jelenti, hogy az MTVA közvetítésében szereplő műsorvezető politikai kiállása nem tartozik teljes mértékben az MTVA felelőssége alá — de nem is teljesen kívül esik rajta. Az MTVA tehát közvetít egy műsort, amelynek műsorvezetője politikai véleményt nyilvánít, de mivel nem ő a gyártó, munkajogi eljárást nem indíthat.
Freddie magyarázata: a munkahelyi és a politikai között
A Partizánnak adott interjúban Freddie azt mondta, hogy a győri önkormányzati botrányok miatt már máskor is kritizálta a kormánypártot, de akkor nem ütötte meg a média ingerküszöbét. Szerinte a munkahelyi és a pártpropaganda közötti különbség "irgalmatlanul nagy", és azt látja, hogy az MTVA-ban dolgozó embereket automatikusan "NER-esnek" vagy "Fidesz-berencnek" bélyegzik.
"Nagyon fontos lenne a választások kimenetelétől függetlenül rendbe tenni azt, hogy egy munkahely és a pártpropaganda bármi jellegű kiszolgálása között irgalmatlan különbség van" — mondta az énekes-művezetőt. "Én azt látom, ha egy civil ember tudomására jut, hogy valaki az MTVA kötelékében dolgozik, abban a pillanatban odavágják, hogy NER-es meg Fidesz-bérenc és a többi. Ennél távolabb semmi nincs a valóságtól, ez nem így működik."
Freddie érvelése szerint tehát nem az a probléma, hogy politikai véleményt nyilvánít, hanem az, hogy az MTVA-ban dolgozó embereket automatikusan a kormánypárt propagandistáinak tekintik. Szerinte ez az automatizmus igazságtalan és nem felel meg a valóságnak.
A választás után: a politikai kontextus megváltozása
A választás után Freddie megosztott egy bejegyzést, amely a politikai kiállásának mélyebb értelmét mutatja: "Építsünk egy országot, ahol a lehetőségek szakmai alapon, a tehetség, a jó szándék és alázat függvényében adatnak meg a hűbéri rendszer helyett."
Ez a megfogalmazás érdekes: Freddie nem a Fidesz-ellenes retorikát használja, hanem egy rendszerszintű kritikát fogalmaz meg. A "hűbéri rendszer" kifejezés arra utal, hogy szerinte a magyar politikai és közmédiás rendszer olyan, mintha középkori feudális viszonyok lennének — ahol a lojalitás és a politikai hovatartozás fontosabb, mint a szakmai kompetencia.
Ez a nézőpont összhangban van azzal, amit a Partizánban mondott: hogy az MTVA-ban dolgozó emberek nem feltétlenül propagandisták, hanem olyan munkavállalók, akik egy olyan rendszerben dolgoznak, amely politikai lojalitást követel meg.
Az április 25-i visszatérés: mi változott?
Az április 25-i adásban Freddie ismét a Szerencseszombat házigazdája volt. A műsorban nem esett szó a pár hetes interregnumról vagy annak okairól — a szokásos szórakoztatási tartalom folyt tovább. A Fiesta és Ujvári Zoltán Szilveszter (Zola) voltak a vendégek, és Holczer Ádám, a Soroksár kapusa is beszélt az olvasásról.
Mi változott tehát? Elsősorban az, hogy a választás után már nem volt politikai oka az MTVA-nak vagy a gyártásvezetőnek Freddie száműzetésére. Az új kormány alatt a közmédia politikai nyomása más irányokba fordult.
De van egy másik lehetőség is: talán az MTVA vagy a gyártásvezető felismerte, hogy a száműzetés több figyelmet keltett, mint a komment. A Partizán-interjú és a közlekedés a közösségi médiában azt mutatták, hogy Freddie nem egy semmitmondó politikus, hanem egy közszereplő, aki a rendszerszintű problémákra mutat rá.
Vitályos válasza: a személyesítés
Vitályos Eszter, aki közben leköszönt a kormányszóvivői posztról, szarkasztikusan válaszolt Freddie kommentjére: "Jól megmondta! Bár az igazat megvallva senkit sem ismerek, aki Freddie-nek hívatja magát."
Ez a válasz érdekes: Vitályos nem a politikai érv ellen érvel, hanem személyesíti a vitát. Azt sugallja, hogy Freddie nem is valódi név, és ezáltal megkérdőjelezi az énekes-művezetőnek a jogosultságát, hogy politikai véleményt nyilvánítson.
De ez a válasz azt is mutatja, hogy Vitályos felismerte: Freddie nem csak egy műsorvezető, hanem egy közszereplő, akinek a szava súlya van.
A nagyobb kérdés: közmédia, politikai kiállás, és a szürkezona
A Freddie-történet mögött egy nagyobb kérdés húzódik meg: a közmédia közvetítésében szereplő magángyártású műsorok műsorvezetői mennyire lehetnek politikai véleményt nyilvánítók?
A magyar közmédia rendszere olyan, hogy az MTVA közvetít műsorokat, amelyeket magángyártók készítenek. Ez azt jelenti, hogy az MTVA felelős a közvetítésért, de nem feltétlenül a tartalomért. Ez a szürkezona lehetővé teszi, hogy az MTVA "nem tehet semmit" egy műsorvezető politikai kiállása ellen, miközben közvetíti azt.
Ez a rendszer azonban kérdéseket vet fel: ha az MTVA közvetít egy műsort, akkor nem felel-e érte? Ha egy műsorvezető politikai véleményt nyilvánít, akkor az nem része-e a közmédia politikai befolyásolásának?
Freddie esete azt mutatja, hogy ezek a kérdések nem tisztázottak. Az MTVA közleménye szerint nem tartja összeegyeztethetőnek a közmédia etikai kódexével Freddie politikai kiállását, de mivel nem ő a gyártó, nem tud lépni. Ez a helyzet azonban azt is mutatja, hogy a közmédia etikai kódexe és a gyakorlat között van egy szürkezona, amely lehetővé teszi a politikai befolyásolást anélkül, hogy az MTVA felelős lenne érte.
Konklúzió: a visszatérés és a kérdések
Freddie visszatérése a Szerencseszombatba azt mutatja, hogy a politikai nyomás a választás után csökkent. De azt is mutatja, hogy a magyar közmédia rendszere olyan, amely lehetővé teszi a politikai befolyásolást anélkül, hogy az egyértelműen felelős lenne érte.
A kérdés, amely Freddie esete után marad: ha az MTVA közvetít egy műsort, amelynek műsorvezetője politikai véleményt nyilvánít, akkor az nem része-e a közmédia politikai befolyásolásának? És ha igen, akkor hogyan lehet ezt a szürkezonát feloldani?