<!-- VIDEO_EMBED -->

Orbán visszavonulása: gesztus vagy menekülés?

A Fidesz szombati választmányi ülése nem hozott új magyarázatot a választási vereségre. Orbán Viktor lemondási szándékát a választmány tagjai nem fogadták el, helyette június 13-án tartandó kongresszusra halasztották a vita. Lakner Zoltán szerint azonban ez a döntés — hogy Orbán kivonja magát a parlamentből — nem demokratikus lépés, hanem annak a jele, hogy a miniszterelnök nem akar a kisebbség vezetőjeként politikai felelősséget vállalni.

A Partizán stúdiójában Lakner rámutatott: Orbán korábban többször nyilatkozta, hogy még vereség esetén is parlamentben marad. Ez azonban nem történt meg. Az elemző szerint ez nem szokatlan — 2002 után Orbán három évig nem szólalt fel az országgyűlésben — de a jelenlegi helyzetben más az üzenete. "Azzal, hogy jogilag se lesz országgyűlési képviselő, azt mondja: ha nem az ő a parlament, akkor ő annak a tagja sem szeretne lenni" — fogalmazott Lakner.

A politikai felelősség kérdése azonban nem elhanyagolható. Lakner szerint Orbán úgy akar az élen maradni, hogy közben az ebből adódó politikai következményeket nem akarja elvállalni. Ez ellentétben áll azzal, amit egy kisebbség vezetőjétől elvárhatnánk: hogy kellemetlen helyzetekben is helytálljanak, politikai vitákat folytassanak. "Még mégis csak valami ilyesmiről beszélünk, és nem arról van szó, hogy most jön valaki a parlamenten kívülről, hanem egy 1990 óta országgyűlési képviselői mandátummal rendelkező politikusról beszélünk, aki egy konkrét politikai helyzetben dönt úgy, hogy elhagyja ezt a testületet" — mondta Lakner.

A visszavonulás racionálisnak tűnhet abban az értelemben, hogy a kisebbségi sors valóban sanyarú lehet. A Fidesz korábban kétharmados többséggel kormányzott, és az ellenzék munkája ekkor szinte lehetetlen volt. Azonban Lakner szerint ez utólagosan is igazolja azokat az ellenzéki érveléseket, amelyek azt mondták: érdemi politikai építkezést ellenzékben kétharmados kormánnyal szemben nem az országgyűlésben kell végezni. A Tisza Párt ezt bizonyította be: parlamenten kívülről érkezett, és társadalmi hitelességet tudott építeni, mert összhangban volt a rendszerkritikájával.

A Fidesz frakció átszervezése: új arcok, régi vezetés

A Fidesz közben jelentősen átszervezte a frakcióját. Kocsis Máté helyett Gulyás Gergely lesz a frakcióvezető, és az eredetileg bejutó 42 képviselőből 25-en nem kaptak mandátumot. Az új összetételben több nő és fiatalabb politikus jelenik meg — ez azonban nem jelent valódi megújulást.

Lakner szerint a döntés azt mutatja, hogy Orbán továbbra is osztja az alapokat. A frakció összetételét az elbukott vezetés döntötte el, még mielőtt az új országgyűlés összeült volna. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz nem végzett valódi belső vitát a vereség okairól, és nem engedett teret a demokratikus felülvizsgálatnak. "Tulajdonképpen a Fidesznek az elbukott vezetése az most eldöntötte, hogy kik képviseljék a Fideszt a legfontosabb nyilvános fórumon az országgyűlésben a következő négy évben" — mondta az elemző.

A vereség okairól továbbra is homály van. Borbás Marcsin, Orbán Viktor testalkata, és "rejtélyes, soha meg nem nevezett luxózó emberek" voltak az egyetlen magyarázatok, amelyeket a Fidesz vezetői adtak. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a párt valódi megújulást végezzen. Az akták továbbra is dőlnek ki, amelyek megerősítik az eddigi vélelmezéseket a Fidesz botrányos működéséről és az állampárt olyan típusú behatásáról, ahol semmi köze nem lehetne a politikához.

A Tisza Párt: valódi politikai kormányzás

Mindeközben a Tisza Párt sorra jelenteti be új minisztereit. Magyar Péter vezetésével egy teljesen más kormányzási modellt próbál megvalósítani — amely a Fidesz utolsó éveiben hiányzott.

Lakner szerint az Orbán-kormány utolsó évtizedében az ún. "udvartás típusú" kormányzás dominált: szándékosan átfedő feladat körök, káderek közötti versengés, a főnök által irányított hatalmi harc. Ez nem a világos politikai megrendelésből születő szakpolitikai megoldásokról szólt, hanem a hatalomdemonstrálás rituáléjáról. "Itt magának a hatalomdemonstrálásnak a rituálja igazából a politikai műveletnek a célja" — mondta az elemző.

Az eredmény: a szakpolitikák leértékelődtek, a kormányzás mint tevékenység elmarad. Egy törvény bevezetésének fontossága nem az volt, hogy jól fog-e funkcionálni a gyakorlatban, hanem hogy a főnök számára hasznos-e a hatalmi játszmában. Ez a rendszer azt eredményezte, hogy a magyar állam számos területén a politikai célok helyett az apparátusok önjárása, a költségvetésből kiharapott részesedés lett a meghatározó.

A Tisza Párt ezzel szemben szakértőket választ ki — olyan politikusokat, akikről azt gondolja, hogy képesek az adott feladat fölött disponálni. Ez a valódi politikai kormányzás: világos politikai célok, ezekből születő konkrét döntések, amelyek a társadalmi élet formálásában megjelennek. A miniszterek számon kérhetőek lesznek — ha valaki nem teljesít, akkor egy év múlva már nem lesz az adott tárcánál. "Ha valaki nem jó oktatási miniszter, akkor ő nem lesz majd oktatási miniszter egy év múlva, mert a politikai elvárást, hogy ott valaminek történnie kell, nem teljesíti" — magyarázta Lakner.

A Tisza szlogenje — "működő Magyarország" — nem csak szlogen. Ez egy politikai vállalás, amelyet a közvélemény számon fog kérni. Ha a miniszterelnök azt ígéri, hogy szakértőséget és működést hoz, akkor innentől kezdve ez az elvárás, amit a választópolgár számon kér. Ez a politikai kormányzás célja: hogy a szlogenben meghatározott feladatot teljesíteni kell.

A Fidesz jövője: Berlusconi vagy Kaczyński?

Lakner nemzetközi példákat hozott fel a Fidesz lehetséges jövőjéről. Az egyik Silvio Berlusconi: 2006 után visszajött 2008-ban, de 2011-ben ismét megbukott. Berlusconi nem ment le a pályáról, de annyira lecsökkent a jelentősége, hogy élete végéig egy 7-8%-os párt vezetője maradt. Koalíciós tényezővé tudott válni, de soha nem tudott visszajönni arra a pozícióra, mint amely őt miniszterelnökké emelte.

A másik a lengyel Jog és Igazságosság: Jarosław Kaczyński többször bejelentette a visszavonulást, de soha nem vonult vissza. Most már jelölt is egy miniszterelnök-jelöltet, de közben szép csendben erodálódik a párt támogatottsága. A Jog és Igazságosság még a 2023-as választáson is a legerősebb párt volt, de az ellenzéki koalíció kizárta őket a kormányból. Most már 20-25%-on áll a párt, és nem tudott megkapaszkodni abban az erős ellenzéki pozícióban, amit maguknak terveztek.

Lakner szerint a Fidesz inkább az utóbbi pályára tart. "Én inkább valami ilyesmit látok Orbánnal a Fideszára" — mondta az elemző. A párt még nagyon komoly megpróbáltatások előtt áll: az akták továbbra is dőlnek ki, és még nem derült ki, hogy mi játszott közre a választási vereségben. Ráadásul a vezetők — akár Orbán visszavonult, akár nem — felelősséget kell vállaljanak az elmúlt évek számos cselekedete miatt. Ez még súlyosan befolyásolni fogja a Fidesz népszerűségét.

A medián mérés a múlt héten (április 15-20 között) azt mutatta, hogy még a csontvázak sem dőltek ki teljesen a szekrényekből. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz még csak az elején van annak, hogy szembenézzen a múltjával. A párt vezetésének — függetlenül attól, hogy Orbán visszavonult-e vagy sem — felelősséget kell vállalnia az elmúlt évek számos cselekedete miatt.

A bocsánatkérés dilemmája és a vezetőváltás szükségessége

Lakner egy elméleti megjegyzést is tett: a politikusi bocsánatkérés nehéz műfaj. Angela Merkel memuárjáról azt mondták, hogy nincs benne titok — erre Merkel azt válaszolta, hogy ha titokkal írta volna meg, az azt jelentette volna, hogy korábban nem mondott igazat. A bocsánatkérés azt jelenti: elismerem, hogy valamit súlyosan félrenéztem. De ha nem változtatok semmin, miből gondolom, hogy máshogyan fognak rám nézni?

Ezért szoktak pártok vezetőiket leváltani. Helmut Kohl 26 évig volt a CDU elnöke, majd egy finanszírozási ügy kapcsán Merkel egy belső puccsot csinált, hogy a párt vissza tudjon térni a hatalom irányába. Kohl el kellett hogy menjen ahhoz, hogy a CDU visszatérhessen a hatalom irányába.

Orbán esetében azonban Lakner nem lát ilyen szereplőt, aki képes lenne ezt a szerepet betölteni. "Én őszintén szóval nem látom ezt a szereplőt" — mondta az elemző. Történhetnek váratlan fordulatok, de jelenleg nem látszik, hogy ki lehetne a Fidesz Angela Merkeljé vagy Kovács Lászlója — olyan vezető, aki képes lenne a párt megújulásáért dolgozni.

A Fidesz azonban még mindig egy komoly politikai erő. Az elmúlt 16 év alatt olyan intézményi, gazdasági és politikai hálózatot épített fel, amely nem szűnik meg egyetlen választás után. De ahhoz, hogy visszatérjen a hatalom irányába, szükség lesz a valódi megújulásra — amely jelenleg nem látszik. Addig a Tisza Párt egy teljesen más kormányzási modellt próbál megvalósítani, amely a szakértői kompetenciára és a valódi politikai célokra épül.