Egy főigazgató szabad szóhoz jut

Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója 2012 óta vezeti az intézményt. Az elmúlt évek alatt azonban az egészségügyet felügyelő Belügyminisztérium kommunikációs korlátozásokat vezetett be az intézményi vezetők számára — még egyszerű szakmai kérdésekben sem nyilatkozhattak az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélye nélkül. Az új kormányzat alatt ezek a korlátozások feloldódtak, és Ficzere most először beszélhetett nyíltan az egészségügyi rendszer valódi problémáiról.

A finanszírozás mint rendszerhiba

Ficzere Andrea egyértelműen leszögezte: a kórházi adósságok nem vezetési hibákra vezethetők vissza, hanem rendszerszintű finanszírozási problémára utalnak. "A kórházak többsége brutális adóssággal küzd, ez rendszerhibára utal" – mondta az HVG360-nak. "Ha csak kevés kórház lenne eladósodva, akkor annak a kevésnek megnézném közelebbről a működését, de nem ez a helyzet."

A főigazgató konkrét számokkal támasztotta alá érvelését. Szerinte sok kórház költségvetésének 80–90 százaléka kizárólag bérekre megy el, így minimális a terület, amire egy kórházi vezetésnek valós ráhatása van. Ez azt jelenti, hogy még a legjobb vezetés sem tudja megoldani az eladósodást, ha a finanszírozási rendszer alapvetően nem működik.

A centralizáció következményei

Az elmúlt években a Belügyminisztérium több döntési jogkörtől is megfosztotta a kórházigazgatókat. Például a közbeszerzéseket sem intézhették saját maguk az intézmények számára — ezt a feladatot központosították. Ficzere szerint ez a centralizáció számos hátrányokkal járt.

"A központosított beszerzés előtt mi sok mindent olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban tudtunk beszerezni. A műszaki karbantartás is gyorsabban ment, hiszen a saját embereinknek helyismerete volt, bár kétségkívül igaz, hogy sok vonatkozásban hasznos a központi üzemeltetés" – mondta. Szerinte azonban a kórházvezetőknek nagyobb autonómiára lenne szükségük. "Azt gondolom, hogy ha egy kórházvezetőt – megérdemelten – kineveznek, akkor az egyfajta bizalommal is jár, amit a gyakorlatban is biztosítani kell a számára."

Ficzere azonban pragmatikus megközelítést tanúsított: "Amikor van egy felülről eldöntött iránymutatás, akkor azt nem fogja megváltoztatni egy kórházigazgató véleménye. A kollégáimmal tudomásul vettük, hogy van egyfajta szabályozási rend, amit el kell fogadni és azokon a kereteken belül kell dolgoznunk."

Rendszerszintű reformok szükségesek

Ficzere szerint az új kormánynak olyan irányba kellene megváltoztatnia az ellátórendszert, amely során csökken az aktív kórházi ágyak száma. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb ellátást kapnának a betegek, hanem azt, hogy az ellátás szerkezete változna meg.

"Az idős, krónikus betegeket ki kell vennünk az aktív ellátásból – ami amúgy a legdrágább, és ahol az aktív ellátásra szoruló betegektől veszik el a helyet –, illetve a megelőzésre kellene pénzt fordítani" – mondta. Szerinte a betegek úgy szocializálódtak Magyarországon, hogy minden bajukkal azonnal kórházba mennek, miközben sok problémájuk otthoni környezetben vagy az alapellátónál is megoldható lenne.

Ez a megközelítés összhangban van azzal, amit az egészségügyi szakma nemzetközileg is javasol: a megelőzésre és az alapellátásra nagyobb hangsúlyt fektetni, és az aktív kórházi ellátást csak azokra a betegekre korlátozni, akiknek valóban szükségük van rá.

A VIP-osztály vitája

Az Uzsoki elhíresült VIP-részlegéről szóló dokumentumokat Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő perelte ki korábban. Ez a részleg térítéses betegellátást nyújtott, és a pénzügyi adatai hosszú ideig nem voltak nyilvánosak. Ficzere most először beszélt erről nyíltan.

"Ha lehetőségem lett volna reagálni Hadházy Ákos érdeklődésére, akkor hiszem, hogy ebből nem lett volna ügy. Meg is írtam neki a választ, ha az akkor nyilvánosságra kerül, engem és a kórházat sem állítják évekig pellengérre" – mondta. Szerinte az információ-visszatartás nem az ő döntése volt.

"Azóta lezajlott egy belső kórházi vizsgálat, egy belügyminisztériumi vizsgálat és egy rendőrségi nyomozás is. Semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel" – mondta Ficzere. Azonban hozzátette, hogy annak ellenére, hogy a vizsgálatok nem tártak fel törvénytelenséget, nem kapott engedélyt az eredmények nyilvánosságra hozatalára.

A Papcsák-ügy árnyalása

A VIP-részleghez kapcsolódóan felmerült, hogy Papcsák Ferenc volt fideszes polgármester cége 250 millió forinthoz jutott az ott szervezett műtétekből. Ficzere ezt árnyalta és konkrét számokkal pontosította az információt.

"Amiből a haszna – ha jól tudom – összesen huszonpár millió forint lett. Papcsák cége a 14–15 beszállítónk közül csak az egyik volt" – mondta. Ez azt jelenti, hogy a 250 millió forint nem nyereség volt, hanem bevétel, és ebből a cég költségei után csak mintegy 20 millió forint maradt haszonként.

Ficzere szerint a térítéses osztály nem vesz el kapacitást a tb-s betegektől, mert a beavatkozások munkaidőn túl, a szabad kapacitás terhére történnek. Az ebből származó bevételeket visszaforgatják az állami ellátásba: jutalmakat adnak a szakdolgozóknak, eszközöket vásárolnak, és az orvosokat is az intézményben tudják tartani, ahelyett hogy külső magánszolgáltatóknál vállalnának munkát.

A VIP-osztály jövője

Ficzere szerint boldogan bezárná a térítéses betegellátó osztályt, ha más finanszírozási lehetőség nyílna meg. "Boldogan bezárnám a térítéses betegellátó osztályt, ha plusz finanszírozást kapnánk a szabad kapacitásainkra, és ha az itt végzett plusz munka után járó plusz pénz nélkül is meg tudnám tartani az embereimet" – mondta.

Ez az állítás fontos: azt mutatja, hogy Ficzere nem a VIP-osztályhoz ragaszkodik, hanem az intézmény finanszírozási problémáihoz. Ha az állam megfelelően finanszírozná a kórházat, a VIP-osztály szükségessége eltűnne.

A fenntartó egyébként már kérte a részleg átnevezését, hogy kevésbé legyen szembetűnő a VIP-jelleg.

Az ortopédiai várólisták kérdése

Ficzere az Uzsoki hosszú ortopédiai várólistáiról is beszélt. Szerinte azért kell sokat várni térd- és csípőprotézis-műtétekre, mert az Uzsokiba érkezik a legtöbb ilyen beteg az országban. "Az Uzsokiban napi 15 protézisműtétet végeznek az állami ellátásban, míg máshol napi 1–6-ot. A térítéses osztályon ehhez képest átlagosan heti két ilyen beavatkozás történik" – mondta.

Ez azt mutatja, hogy az Uzsoki nem azért van túlterhelt, mert rosszul működik, hanem mert az ország legjobb ortopédiai intézménye, ahová a betegek természetesen oda szeretnének menni.

Kommunikációs korlátozások feloldása

Ficzere megjegyezte, hogy az intézményi kommunikációs korlátozások feloldása lehetővé tette számára, hogy nyíltan beszéljen az egészségügyi rendszer problémáiról. "Eddig is rendelkezésre álltam volna szakmai ügyekben, mert szerintem az egészségügy nem politikai kérdés" – mondta.

Ez a megjegyzés fontos: azt sugallja, hogy az elmúlt évek kommunikációs korlátozásai nem szakmai, hanem politikai okokból voltak érvényben. Az új kormányzat alatt ezek a korlátozások feloldódtak, ami lehetővé tette a nyíltabb diskurzust az egészségügyi rendszer valódi problémáiról.

Összegzés

Ficzere Andrea interjúja világos képet festett a magyar kórházi rendszer valódi problémáiról. Az adósságok nem vezetési hibákra vezethetők vissza, hanem a finanszírozási rendszer alapvetően nem működik. A centralizáció számos hátrányokkal járt, és a kórházvezetőknek nagyobb autonómiára lenne szükségük. Az ellátórendszer szerkezetét is meg kellene változtatni, hogy több pénz jusson a megelőzésre és az alapellátásra.

A VIP-osztály kérdése pedig azt mutatja, hogy az intézmények olyan megoldásokra kényszerülnek, amelyek nem ideálisak, de szükségesek az alapellátás fenntartásához. Ha az állam megfelelően finanszírozná a kórházakat, ezekre a megoldásokra nem lenne szükség.