Tallinn, a Von Krahl Színház – ahol a diplomácia paródiává válik
Kedd este Tallinnban, a Von Krahl Színházban észt színészek adták elő Szijjártó Péter volt magyar külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Az eseményt Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírója szervezte, aki a beszélgetéseket nyilvánosságra hozta. A performanszban Herman Pihlak alakította Szijjártót, Karl Birnbaum pedig Lavrovot – utóbbi kísértetiesen pontos akcentussal és hanggal.
Panyi szerint a beszélgetések „elképesztő gyorsasággal váltak a popkultúra részévé”, ugyanakkor felidézte, hogy a leiratok Magyarország közelmúltjának egyik legsúlyosabb történetét tárják fel: a volt külügyminiszter gúnyos hangnemben beszélt EU-s és NATO-s kollégáiról, és uniós dokumentumok kiszivárogtatásába egyezett bele. Az előadás olyan leiratokat is tartalmazott, amelyeket korábban a cikkekben nem használtak fel.
A popkultúra és a politika találkozása
Panyi a közönséggel együtt nevetett, majd elkomorodott: „Persze a jókedvem hamar elmúlt, amikor egy ponton észbe kaptam – hiszen végülis az, amit a színpadon hallgattunk, Magyarország közelmúltjának egyik legsúlyosabb és legszégyenteljesebb története.” Az eseményen Holger Roonemaa, a nyomozás társszerzője is részt vett, és a magyarországi politikai eseményekről, az oknyomozó újságírásról és az orosz befolyásról beszélgettek.
A Szijjártó-Lavrov beszélgetések leiratai a választási kampány idején kerültek nyilvánosságra. A leiratokból kiderült, hogy a volt külügyminiszter rendszeresen beszámolt Lavrovnak az Európai Tanács üléseiről, és igyekezett teljesíteni az orosz külügyminiszter kéréseit. Az Orbán-kormány és médiája ezt követően Panyit ukrán kémnek kiáltotta ki, és eljárás is indult ellene, ám a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megállapította, hogy az újságíró nem kémkedett.
Az oknyomozás nemzetközi visszhangja
Az esemény nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is nagy visszhangot keltett. A tallinni performansz azt mutatja, hogy a Szijjártó-Lavrov beszélgetések túlléptek a politikai elemzés határain, és a popkultúra részévé váltak. Panyi szerint „ilyen parodisztikus karaktereket és ennyire abszurd párbeszédeket igazából kitalálni sem lehetne.”
A Von Krahl Színház művészei által előadott performanszban a színészek olyan leiratokat is felolvastak, amelyeket a cikkekben még nem használtak fel. Ez arra utal, hogy az oknyomozás további részleteket is tartalmaz, amelyeket a nyilvánosság még nem ismer.
Következmények és tanulságok
A Szijjártó-Lavrov beszélgetések nyilvánosságra kerülése és azok színpadi feldolgozása rávilágít arra, hogy a magyar diplomácia az Orbán-korszakban milyen mélyen összefonódott az orosz érdekekkel. Az, hogy a leiratokat észt színészek adják elő, azt is jelzi, hogy a nemzetközi közvélemény is felfigyelt a történtekre.
A performansz egyben arra is rákérdez, hogy vajon a Tisza-kormány alatt hogyan alakul a magyar külpolitika. Az új kormány nemzetközi szövetségesei – Litvánia, Ausztria, Románia, Észtország – nemcsak a jogállamiság helyreállítását, hanem az orosz geopolitikai befolyás felszámolását is várják. A tallinni esemény azt sugallja, hogy a magyar kormányváltás geopolitikai jelentősége messze túlmutat a belföldi reformokon.
Záró gondolatok
A Von Krahl Színház performansza egyszerre volt szórakoztató és elgondolkodtató. Miközben a közönség nevetett a parodisztikus jeleneteken, a leiratok súlyos politikai tartalma is megjelent. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e helyreállítani a magyar diplomácia hitelességét, és hogy a nemzetközi partnerek bizalma mennyire gyorsan építhető újra.