Hétfőn 9 órától magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli számonkéréseivel megkezdődött a 2025/2026-os tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 1170 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek majd. A vizsga az új, 2024-ben bevezetett rendszer szerint zajlik, amelyben már műveltségi teszt és módosított esszéfeladatok is szerepelnek.
Kedden matematikából középszinten 71 559-en, emelt szinten 8264-en vizsgáznak. Hétfőn magyar nyelv és irodalomból középszinten 76 109, emelt szinten 2417 vizsgázó tett érettségit. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a végzős tanulók 57,7 százaléka tesz rendes érettségi vizsgát. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők 1,5 százaléka ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkezett. Előrehozott vizsgát a diákok 35,3 százaléka, szintemelőt 4,5 százalékuk, míg pótló és a javító vizsgát egy százalékuk tesz majd.
Az új magyarérettségi szerkezete
Az új magyarérettségi első része középszinten két feladatból áll: egy 40 pontos szövegértési feladatsorból, valamint egy 20 pontos irodalmi feladatlapból. Erre 90 percet kapnak a diákok, majd a második részben 40 pontért egy műértelmezést vagy egy általános, témakifejtő esszét kell megírniuk maximum 150 perc alatt. A műértelmezés alapjául szolgáló szöveg lehet vers, prózai mű vagy részlet, valamint drámarészlet is. A szövegek a magyar irodalom bármely korszakából származhatnak, műfaji és tematikai megkötés nélkül. A feladat nem feltétlenül igényli a szerző ismeretét, és részlet esetén a teljes mű ismerete sem elvárás – írja az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Tavaly több magyar szerző ünnepelt jubileumot, mégsem szerepelt egyikük műve sem az érettségi kifejtős feladatai között, így a legtöbb tanár idén már tippelni sem mer. Az Indexnek nyilatkozó Mester Márk, a fiatalok érettségire való felkészülését is támogató Jójegy társalapítója azt tanácsolja a diákoknak, hogy az esszéírás előtt érdemes jól megtanulni az elemzés szempontrendszerét, a különböző műfajok jellemzőit, és minden esetben érdemes vázlatot készíteni fogalmazás előtt. Fontos tovább, hogy oda kell figyelni a helyesírásra is, ellenkező esetben akár 8 pontot is veszíthetnek, míg a rendezetlen külalakért 2-t.
Változások a szóbeli vizsgákban
A szóbeli vizsgák is változtak: az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővült, felkerült a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 10., a középszintű szóbelik június 15. és július 1. között lesznek – közölte a hivatal.
Szakmai kritikák
Az Indexnek nyilatkozó Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint nem szerencsés, hogy már az írásbelin is előjönnek a nyelvtani kérdések és az sem, hogy a társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. A szövegalkotás helyett műveltségi teszttel sem ért egyet, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.
A Tisza-kormány oktatási reformjának kontextusa
Az érettségi vizsgaidőszak a Tisza Párt kétharmados győzelme utáni első nagy oktatási esemény. A Tisza-kormány oktatási reformjának egyik kulcseleme az oktatáspolitikai szakmai megújulás és az esélyegyenlőség erősítése. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök korábban gimnáziumi igazgatókkal tárgyalt az oktatási reform terveiről, ahol a versenyképes, gyermekközpontú oktatás megteremtését hangsúlyozta. A szakmai közösség azonban továbbra is várja a konkrét lépéseket, különösen az új alaptanterv és a kevesebb kompetenciamérés irányába tett ígéretek megvalósítását.
A következő hetekben a történelem, az idegen nyelvek és a többi tantárgy vizsgáival folytatódik az érettségi szezon, amelynek eredményei fontos visszajelzést adhatnak az új rendszer működéséről és a szakmai kritikák jogosságáról.