Az eset részletei és a próbavásárlás
A Budai Irgalmasrendi Kórház Gránátalma nevű patikája, amely a kórház épületében működik, de az utcáról is megközelíthető és nyilvános ellátást is végez, semmilyen fogamzásgátló készítményt nem forgalmaz. A 444 által végzett próbavásárlás során a patikus közölte, hogy a rendi szellemiség miatt nem tartanak sem hagyományos, sem sürgősségi fogamzásgátlót.
A próbavásárlás során egy háziorvos által felírt általános fogamzásgátlóról és egy sürgősségi tablettáról szóló recepttel érkeztek a patikába. A patikus szívélyes hangnemben közölte: "Pont azt a kettőt nem tudom adni, ami fel van írva mai naptal. Tehát csak a vasat tudnám adni." Amikor rákérdeztek az okra, a válasz egyértelmű volt: "Nem is tartunk egyáltalán fogamzásgátlót... A rendi szellemiség."
A Betegápoló Irgalmasrend és a katolikus tanítás
A Betegápoló Irgalmasrend egy katolikus szerzetesrend, amely a Katolikus Egyház részeként működik, és annak tanítását követi. A rendi szellemiség, amelyre a patikus hivatkozott, valójában a Katolikus Egyház konzervatív álláspontja a fogamzásgátlásról, amely a Humanae Vitae enciklika szellemiségében gyökerezik.
E tanítás szerint a mesterséges fogamzásgátlás – például tabletta, óvszer vagy spirál – tiltott, mert a szexuális aktust nem szabad elválasztani a gyermeknemzéstől. Az egyházi álláspont szerint csak az úgynevezett természetes családtervezés (időszakos önmegtartóztatás, naptár módszer) elfogadható bizonyos feltételek mellett.
Az intézmény ezt az értékrendet más területen is követi. A Budai Irgalmasrendi Kórház azon kevés kórházak közé tartozik Magyarországon, amelyek abortuszt sem végeznek. Ennek hátterében egy 2017-es kormányzati megállapodás áll. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor jelentette be a kormányinfón, hogy a Bethesda Gyermekkórház és a Magyar Irgalmasrendi Kórház összesen 7,8 milliárd forint támogatásban részesül, cserébe a két intézmény vállalta, hogy nem végez terhességmegszakítást.
Az intézmény álláspontja és a jogszabályi értelmezés
A Budai Irgalmasrendi Kórház vezetése azt írta, hogy a Betegápoló Irgalmas Rend fenntartásában működő Gránátalma Gyógyszertár a katolikus egyház tanítását követő intézményként működik. Ennek megfelelően a Humanae Vitae enciklika szellemiségével összhangban gyógyszertáruk nem forgalmaz mesterséges fogamzásgátló készítményeket. Hangsúlyozták, hogy szerintük a gyógyszertár működése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik.
A kórház azt is kiemelte, hogy a patika elsősorban az intézmény betegeit szolgálja ki, akik tisztában vannak az egyházi működési elvekkel. Hangsúlyozták azt is, hogy a térségben működő egyéb gyógyszertárak révén a betegek gyógyszerellátása teljes körűen biztosított.
A jogszabályi értelmezésre hivatkozva azt állítják, hogy az intézmény gyógyszertárának a hatályos jogszabályok alapján nincs egységesen előírt kötelező gyógyszerkészlete, így az egyes gyógyszertárak készlete eltérő lehet. Ez az érv azonban számos kérdést vet fel.
A jogvédő szervezetek kritikája
Jogvédő szervezetek azonban vitatják az intézmény értelmezését. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint, mivel az intézmény közvetlen lakossági ellátást végez, rá ugyanazok a szabályok vonatkozhatnak, mint egy közforgalmú patikára. Ez az érv azon alapul, hogy az utcáról is megközelíthető patika nem csupán az intézmény betegeit szolgálja ki, hanem nyilvános ellátást is végez.
A Patent Egyesület még tovább megy: szerintük egy egész intézmény nem hivatkozhat lelkiismereti szabadságra. Ez a jog az egyes egészségügyi dolgozókat illeti meg, nem a patikát mint szervezetet. Ez az érv az egyéni lelkiismereti szabadság és az intézményi vallási szabadság közötti különbségtételre alapul.
Lebedi Réka, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint az Irgalmasrendi Kórház patikájának gyakorlata alkalmas lehet egy hatósági vizsgálat lefolytatására. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy hogy jogszerűtlenül jár-e el a patika, azt bíróságnak kellene eldöntenie. Ez azt jelenti, hogy a kérdés végső soron nem adminisztratív, hanem jogi döntésre vár.
A gyógyszerforgalmazási szabályok és a gyakorlat
A hatályos gyógyszerforgalmazási szabályok alapján, ha egy gyógyszert vényre felírnak, a patikának ki kell adnia azt, vagy – ha nincs készleten – helyettesítő készítményt kell ajánlania, illetve fel kell ajánlania a beszerzést. Az Irgalmasrendi Kórház patikájában azonban nem teljesítik ezt az alapvető követelményt. Nem csak hogy nem tartanak készleten fogamzásgátlókat, hanem egyáltalán nem is ajánlanak helyettesítést vagy beszerzést.
Ez a gyakorlat különösen azért problematikus, mert a fogamzásgátlók nem marginális gyógyszerek – ezek az orvos által felírt, államilag elismert készítmények, amelyekre számos páciens szorul. A megtagadás tehát nem csupán egy egyházi intézmény értékrendjét tükrözi, hanem közvetlenül érinti a páciensek gyógyszerellátáshoz való hozzáférését.
A szélesebb kontextus: egyházi intézmények és közszolgáltatás
Az eset rávilágít egy alapvető feszültségre: meddig terjed egy egyházi intézmény vallási szabadsága, ha az nyilvános ellátást is végez? A magyar egészségügyi rendszerben számos egyházi fenntartású intézmény működik, és ezek általában magas szintű ellátást nyújtanak. Azonban az a kérdés, hogy ezek az intézmények mennyire hivatkozhatnak vallási okokra a nyilvános ellátás megtagadásához, még nem tisztázott.
A Dunakeszin található patika esete – ahol a családügyekért felelős helyettes államtitkár résztulajdonában álló gyógyszertár nem adta ki az orvos által felírt sürgősségi fogamzásgátló tablettát – azt mutatja, hogy ez nem egyedi eset. Az Irgalmasrendi Kórház patikájának gyakorlata azonban még szélsőségesebb: nem csak egy konkrét gyógyszer megtagadásáról van szó, hanem egy teljes gyógyszercsalád teljes kizárásáról.
A jövőbeli kérdések
A kérdés végső soron bíróságnak kellene eldöntenie, de addig is számos kérdés marad nyitott. Hogyan egyeztethető össze az egyházi intézmények vallási szabadsága a páciensek gyógyszerellátáshoz való joga? Milyen mértékben lehet egy nyilvános ellátást végző intézmény vallási alapon megtagadni a gyógyszerellátást? Szükséges-e jogszabályi módosítás ahhoz, hogy tisztázódjon az egyházi és közszolgáltatási kötelezettségek viszonya?
Az pontA rendelkezésre álló adatai alapján az eset jól mutatja, hogy a magyar egészségügyi rendszerben még számos jogszabályi és etikai kérdés vár tisztázásra az egyházi intézmények szerepével kapcsolatban.