Bántalmazás a Debreceni Javítóintézetben
Március 29-én egy nevelő bántalmazott egy fiatalt a Debreceni Javítóintézetben – erősítette meg a 24.hu-nak a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. Az intézet igazgatója, Kocsis Éva feljelentést tett, a rendőrség nyomozást indított közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazás gyanúja miatt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) közlése szerint az érintett nevelő munkaviszonyát belső vizsgálat után április 22-én megszüntették. A rendőrség szerint a bántalmazott nem szenvedett sérülést, gyanúsítotti kihallgatás egyelőre nem történt.
A rendőrségi felügyelet kudarca?
Az eset azért is figyelemre méltó, mert a kormány 2025 decemberében, a Szőlő utcai botrány hatására rendőri felügyelet alá helyezte a javítóintézeteket. Gulyás Gergely akkor úgy fogalmazott: „meggyőződésünk, hogyha ezeket az intézményeket a rendőrség irányította volna, akkor ilyen nem fordult volna elő.” A mostani eset az első ismert bántalmazás a rendőrségi felügyelet bevezetése óta. A 24.hu kérdésére a rendőrség nem erősítette meg, hogy az eset idején rendőrök jelen voltak-e az intézetben.
Továbbra is homályos részletek
Az ügyben továbbra is sok a kérdőjel. Nem tudni, milyen jellegű bántalmazás történt, mi vezetett a belső vizsgálat során az azonnali elbocsátáshoz, és hogy a biztonsági kamerák rögzítették-e az eseményt. A BvOP arról is tájékoztatott, hogy másnap, április 23-án egy másik munkatárs jogviszonyát is megszüntették, de ez az intézkedés nincs összefüggésben a március 29-i esettel. Az intézet igazgatója nem reagált a lap megkeresésére.
A Szőlő utcai botrány öröksége
A debreceni eset újraéleszti a vitát a gyermekvédelmi intézmények hatékonyságáról. A Szőlő utcai javítóintézetben kirobbant botrány után a kormány gyorsan cselekedett: rendőröket vezényelt a javítóintézetekbe, és a büntetés-végrehajtás felügyelete alá helyezte azokat. A mostani eset azonban azt mutatja, hogy a rendőrségi felügyelet sem garancia a bántalmazások megelőzésére. A Szőlő utcai ügy kapcsán korábban felmerült, hogy a javítóintézetekben rendszeresek lehettek a visszaélések, és a mostani eset is arra utal, hogy a probléma mélyebb gyökerű.
Következmények és tanulságok
Az eset rávilágít arra, hogy a javítóintézetekben dolgozó nevelők kiválasztása és felügyelete továbbra is kihívást jelent. A belső vizsgálat és a gyors elbocsátás azt mutatja, hogy az intézmény vezetése komolyan veszi a bejelentéseket, de a megelőzés terén még van hova fejlődni. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, és a következő hetekben várhatóan további részletek derülnek ki az ügyről. A kérdés az, hogy a kormány milyen további lépéseket tesz a hasonló esetek megelőzése érdekében.