A vallomás és a titoktartás
Csütörtökön újabb fejezetéhez érkezett a Szőlő utcai javítóintézet bántalmazási ügye. Bangó Sándor, az intézmény egykori lakója és a nyomozás koronatanúja, harmadik alkalommal tett vallomást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen. A TikTokon közzétett bejegyzésében bejelentette: megnevezte a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személyt.
„Kedves emberek! Megtettem a vallomásomat az ügyészségen Zsolti bácsi ügyében. Az ügyészség arra kért, hogy egyelőre ne hozzam nyilvánosságra a nevét és további részleteket, mert ezzel veszélyeztethetném a folyamatban lévő nyomozást. Tudom, hogy sokan vártok válaszokat, de most a hivatalos eljárás és az igazság kiderülése a legfontosabb. Kérek mindenkit, hogy ezt tartsa tiszteletben és legyen türelemmel. Köszönöm azoknak, akik mellettem állnak ebben a nehéz időszakban” – írta Bangó.
A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette a lapoknak, hogy Bangó vallomást tett, és hogy a nyomozócsoport soron kívül dolgozik az ügyön. A vallomás kiértékelése és ellenőrzése zajlik, annak tartalma azonban nem nyilvános. „A nyomozás azonban továbbra sem nyilvános része a büntetőeljárásnak, ezért – figyelemmel a büntetőeljárás eredményességére – a rendelkezésre álló bizonyítékok és elvégzett nyomozati cselekmények megjelölésére és értékelésére az eljárás jelen szakaszában nincs mód” – közölte az ügyészség.
A „Zsolti bácsi” rejtélye
A „Zsolti bácsi” kiléte azért is kiemelt figyelmet kap, mert korábban a szóbeszéd összekapcsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, bár ezt semmi nem támasztja alá. A „Zsolti bácsizás” eredetileg egy névtelen interjúból származik, amit csak a szóbeszéd kapcsolt össze a Szőlő utcával. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint tavaly már több tanút meghallgattak, de egyikük sem tudott egyértelmű választ adni, hogy ki a „Zsolt bácsi”, ahogy arra sem, ki mondta azt, hogy egy „nagyon magasrangú politikus”.
A Fidesz „megtorlást”, legalábbis súlyos jogi következményeket helyezett kilátásba a lejárató információk terjesztéséért. Az ügy politikai tétje így is jelentős: ha Bangó vallomása alátámasztja a korábbi gyanúkat, az a magyar politikai élet egyik legnagyobb botrányává nőheti ki magát.
Bangó Sándor története
Bangó Sándor korábban a Kontrollnak adott interjújában elmondta: 14-15 évesen került a javítóintézetbe, de előtte is lényegében az egész életét a gyermekvédelemben töltötte. Azt mondta, már a kezdetektől sokan bántották, a Szőlő utcai intézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál pedig rendszeresen bántalmazta szexuálisan.
„Sötét volt a szobában. Amikor megtörtént a szexuális aktus Zsolti bácsival, akkor én őt még nem láttam, de, miután felöltözött, felkapcsolta a villanyt, és akkor megláttam őt” – idézte fel Bangó, aki korábban Dobrev Klárának, a DK elnökének is nyilatkozott név nélkül. A lapnak megnevezte az elkövetőt, ám a teljes nevét bizonyítékok híján akkor nem hozták nyilvánosságra.
A nyomozás állása
A Szőlő utcai javítóintézet ügye tavaly májusban került fókuszba, miután a rendőrség letartóztatta az intézmény korábbi igazgatóját, Juhász Péter Pált. Év végére már kilencre emelkedett a Szőlő utcai botrány néven elhíresült ügy gyanúsítottjainak száma. Juhászt szexuális kényszerítés és erőszak gyanújával vették őrizetbe, és jelenleg is letartóztatásban van.
Az ügyészség hangsúlyozta: a teljes körű, minden részletre kiterjedő feltárás érdekében továbbra is soron kívül járnak el, és egyetlen eljárásban vizsgálják az ügyet. Bangó Sándor vallomása kulcsfontosságú lehet a „Zsolti bácsi” kilétének tisztázásában, és akár újabb gyanúsítottak előállításához is vezethet.
Következmények és várakozások
Bangó Sándor bejegyzésében arra kérte követőit, hogy legyenek türelemmel. „Tudom, hogy sokan vártok válaszokat, de most a hivatalos eljárás és az igazság kiderülése a legfontosabb” – írta. Az ügyészség munkáját a nyilvánosság fokozott figyelemmel kíséri, a részletek nyilvánosságra hozatala azonban a nyomozás előrehaladtával várható.
A Szőlő utcai ügy nemcsak a bűncselekmények súlya miatt kiemelt jelentőségű, hanem azért is, mert rávilágít a magyar gyermekvédelmi rendszer mélyrepülésére és az intézményi visszaélések feltárásának nehézségeire. A Tisza-kormány számára az ügy kezelése próbatétel: a jogállamiság helyreállításának ígérete mellett a konkrét eljárások gyorsasága és átláthatósága is számít.