A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án az emberiség történetének egyik legsúlyosabb ipari balesete volt. Az RBMK-típusú reaktor felrobbanása után a környékre kijutott radioaktív anyagok — köztük a plutónium — még ma is mérhető szinten szennyezik a területet. Negyven év elteltével sem csökkent a veszély mértéke számottevően: a plutónium felezési ideje 23 ezer év, ami azt jelenti, hogy az emberi civilizáció léptékével mérve gyakorlatilag örökre marad a terület szennyezett.
Az Index videója arra mutat rá, hogy a nukleáris biztonság kérdése korántsem csupán történelmi téma vagy múzeumi emlékezet. A csernobili balesetet okozó reaktortípus ma is működik több orosz atomerőműben, ami felvet kérdéseket a nukleáris energia biztonságáról, a szabályozásról és a nemzetközi ellenőrzésről. A videó bemutatja, hogy a katasztrófa utáni négy évtized alatt milyen változások történtek — vagy nem történtek — a nukleáris iparban.