A választási eredmények és a politikai fragmentáció
Az exit pollok szerint a Progresszív Bulgária 37,5-39,2 százalékos eredménnyel győzött, messze megelőzve Bojko Boriszov GERB pártját, amely 15-16 százalékot szerzett. A harmadik helyen a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária párt végzett 13,3 százalékkal, ezt követte a DPS 8,1 százalékkal, az Újjászületés 5 százalékkal, valamint a BSP–Egyesült Baloldal 4,2 százalékkal. A NOVA megbízásából és finanszírozásával a Trend szociológiai ügynökség által készített felmérés szerint a vasárnapi parlamenti választások után várhatóan hat politikai formáció kerül be az 52. Nemzetgyűlésbe.
Radev alakulata várhatóan 110 körüli mandátumot szerezhet a 240 fős nemzetgyűlésben. Ez azt jelenti, hogy a párt mindenképpen legalább egy koalíciós társra szüksége lesz a stabil kormányzáshoz és a kormányalakítás sikeres lezárásához. A politikai fragmentáció azt sugallja, hogy a koalícióalakítás összetett tárgyalásokat igényelhet, és a kormányzat stabilitása nem garantált.
Bulgária politikai válsága: öt év nyolc választása
Bulgária 2021 óta politikai válságban van, miután hatalmas korrupcióellenes tüntetések megbuktatták Bojko Boriszov konzervatív kormányát. Az előző kabinet, amelyet Roszen Zseljazkov vezetett, tavaly decemberben szintén tüntetések nyomására mondott le. A mostani választásokon a részvéteti arány várhatóan 60 százalék körül alakulhat, ami az előző választások 39 százalékánál jelentősen magasabb, és azt jelzi, hogy az ország politikai helyzete mobilizálja az választókat.
A politikai instabilitás mögött mélyebb strukturális problémák húzódnak. Az EU legszegényebb tagállamában a rendszerszintű korrupció évtizedek óta meghatározza a közigazgatást és a gazdaságot. A korrupcióellenes tüntetések, amelyek 2020-2021-ben kezdődtek és azóta is időnként fellángolnak, a politikai elit megújítása iránti igényt fejezik ki. Azonban az ötödik év alatt nyolcadik választás azt is mutatja, hogy az intézményi megújítás és a stabil kormányzat kialakítása rendkívül nehéz feladat.
Rumen Radev és a Progresszív Bulgária
Rumen Radev, a 63 éves volt elnök és légierő-tábornok 2016 és 2026 között töltötte be az államfői tisztséget. Januárban lemondott pozíciójáról, hogy a pár hónapja megalakított Progresszív Bulgária pártot vezesse és a parlamenti választásokon induljon. Kampánya a korrupció felszámolása és a stabilitás ígéretére épített, amely nyilvánvalóan rezonált a szavazókkal. Radev azzal kampányolt, hogy meg akarja szabadítani az országot az "oligarchikus kormányzási modelltől", és támogatta a múlt év végi korrupcióellenes tüntetéseket.
A párt gyors felemelkedése figyelemre méltó: mindössze néhány hónappal az alapítása után 37-39 százalékos támogatottságot ért el. Ez részben Radev személyes népszerűségének, részben pedig a szavazók korrupció elleni frusztrációjának tudható be. Az exit pollok azt mutatják, hogy a párt még az utolsó közvélemény-kutatások előrejelzéseit is felülmúlta, amely azt jelzi, hogy az utolsó hetekben erősödött a támogatottsága.
Nemzetközi dimenzió és geopolitikai feszültségek
Radev alakulata kritikus Brüsszelel és szorosabb együttműködést szeretne Oroszországgal. A párt vezetője elítélte a Bulgária és Ukrajna között a múlt hónapban aláírt 10 éves védelmi megállapodást és ellenezte a balkáni ország csatlakozását az euróövezethez, amire az idei év elején került sor. Ez utóbbi kérdés különösen érzékeny: Bulgáriában jelentős tiltakozás kísérte az euró 2026. január 1-i bevezetését, és bolgár és európai vezetők sorakoztak föl Szófiában, hogy meggyőzzék a kételkedőket.
Radev markánsan oroszpárti kijelentéseiről ismert, és néha szó szerint visszhangozza a Putyin-rezsim narratíváját az Ukrajna-konfliktusról. Radev szerint a NATO fellépése az oka, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a konfliktus pedig "nukleáris armageddonnal" fenyeget. Ez a narratíva szoros párhuzamot mutat az Orbán-kormány kommunikációjával.
A szófiai kormány külön válságstábot hozott létre az orosz beavatkozás elleni védekezésre, hasonlóan Romániához. Hogy milyen hatékonysággal működik ez az intézmény, egyelőre nem tudni. A választási kampány során az orosz befolyásolás kérdése is felmerült, de a végeredmény azt mutatja, hogy az oroszpárti narratívák jelentős támogatottságra találtak az ország szavazóközösségében.
Az euró bevezetésének kérdése
Bulgária 2026. január 1-én csatlakozik az euróövezethez, amely politikailag és gazdaságilag is érzékeny kérdés. Az euró bevezetésével kapcsolatos tüntetések és kételyek azt mutatják, hogy az ország közössége nem egységes ebben a kérdésben. Radev pártja ellenezte a csatlakozást, amely szintén a szavazók körében népszerű pozíciónak bizonyult.
A költségvetési kérdések szintén kritikusak. Az előző kormány 2026. évi költségvetésében tervezett adóemelési intézkedések kipattant hetekig tartó utcai tüntetéseket, amelyek végül a kabinet lemondásához vezettek. Az új kormánynak ezeket a költségvetési kérdéseket is meg kell oldania, miközben az euró bevezetésének logisztikai és gazdasági kihívásaival is szembesül.
A koalícióalakítás kihívásai
Radev pártjának 110 körüli mandátuma nem elegendő az abszolút többséghez a 240 fős nemzetgyűlésben. Ez azt jelenti, hogy a kormányalakítás koalíciós tárgyalásokat igényel. A lehetséges partnerek között szerepel a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária (13,3 százalék), a DPS (8,1 százalék), az Újjászületés (5 százalék) és a BSP–Egyesült Baloldal (4,2 százalék). A koalícióalakítás összetett lehet, mivel ezeknek a pártoknak eltérő ideológiai orientációja és politikai célja van.
A koalícióalakítás sikeressége nagyban függ attól, hogy Radev és a Progresszív Bulgária képes-e megőrizni a kampányban ígért korrupció elleni küzdelmet és az intézményi reformokat. Az ötödik év alatt nyolcadik választás azt mutatja, hogy az ország politikai intézményei instabilak, és a szavazók bizalma a politikai elitben alacsony. Az új kormánynak ezért nemcsak a koalícióalakítást kell sikeresen lezárnia, hanem az intézményi megújítást és a korrupció elleni küzdelmet is konkrét lépésekkel kell támogatnia.