A nyomozás lezárása és a vádak

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője, dr. Kovács Katalin közölte: a nyomozást befejezte az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál és társa ellen folytatott ügyben, és az ügyiratokat az érintetteknek megküldte. A vádemelésre ezt követően kerülhet sor.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál mint az Integritás Hatóság elnöke, e minőségében eljárva több bűncselekményt követett el. Terhére hivatali visszaélés bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és közel 100 millió forintnyi — a hatóság vagyonát érintő — vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette róható fel.

A konkrét vádak tartalma

A nyomozók gyanúja szerint Biró az Integritás Hatóság elnökeként a saját felső kategóriás hivatali autója mellett egy másik járművet is béreltetett, amelyet átengedett a feleségének. Ez alapján körülbelül 14 millió forintos kárt okozott az intézménynek. Ezen túl a nyomozók szerint hűtlen kezeléssel vádolható tanácsadói szerződésekkel és egy családi ismerős foglalkoztatása révén is — ezek révén összesen csaknem 87 millió forint vagyoni hátrányt okozhatott.

A nyomozás során Biró és felesége sem tett vallomást, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. A 444.hu információi szerint Biró Ferenc 2023 júniusában törvénymódosításért lobbizott, amelynek részeként mentelmi jogot is kért magának.

Biró válasza és pozíciója

Biró Ferenc Pál kategorikusan tagadja a vádakat. Az eljárásra adott válaszában azt mondta: "Semmilyen bűncselekményt nem követtem el. A nyomozó hatósággal továbbra is együttműködöm az eljárás során. Az ügyben korábban tett nyilatkozataimat fenntartom."

Tavalyi közleményében azt hangsúlyozta, hogy a hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel kapcsolatos gyanú alaptalan, és azt állította, hogy kifejezetten a személyét támadták, és ezen keresztül az Integritás Hatóságot kívánták ellehetetleníteni. Biró azt biztosította, hogy "a Hatóság ugyanúgy végzi tovább a munkáját: szervezetünk mindig a legszigorúbb etikai és jogi normák szerint működött és működik. Emellett az Integritás Hatóságot megalapító törvény előírja az ügyészséggel való együttműködést, ennek teljes mértékben eleget teszek, biztosítom a teljes transzparenciát."

Nemrég egy belsős levélben arról írt, hogy új feladatokat, több mozgásteret és felelősséget vár a kormányváltástól — ez a nyilatkozat az eljárás közepén született.

Az Integritás Hatóság szerepe és az EU-s kontextus

Az Integritás Hatóságot 2022-ben alapította a kormány, mert ez a feltételességi eljárás megszüntetéséhez szükséges volt. Az intézmény feladata a befagyasztott uniós pénzek felszabadítása érdekében a korrupció elleni küzdelem intézményi alapjainak megerősítése. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és leendő miniszterelnök április 15-én beszélt arról, hogy miként szabadítaná fel a beragadt uniós forrásokat. Ebben a munkában az első fontos határidő augusztus 31-e, ameddig az RRF helyreállítási eszköz 10,4 milliárd eurós összegét lehet megszerezni.

Magyar egy négyelemű tervet vázolt fel, amelyben rögtön az első pontban szerepeltek a korrupcióellenes intézkedések. Ebben a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, egy új korrupcióellenes hivatal létrehozása, valamint az EU-val való alkudozás keretében még a Fidesz-kormány alatt létrehozott Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése kapott helyet.

Az EU-s felügyelet

Az ügyet pikantériává teszi, hogy Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért és csalás elleni küzdelemért felelős biztosa csütörtökön találkozni fog Biróval. Serafin korábban úgy fogalmazott a tevékenységével kapcsolatban: "Ha kétségeink vannak egy nemzeti csalás elleni rendszer működése iránt, közbelépünk" — hozzátéve, hogy az uniós szervek ezt nem büntetésből, hanem törődésből teszik.

Az IH javaslatainak nagy részét tavaly lesöpörte az asztalról a korábbi kormány, amely azt jelzi, hogy az intézmény működésének korlátai már korábban felvetődtek. Az Állami Számvevőszék egyelőre kesztyűs kézzel bánik a bűncselekménnyel gyanúsított IH-vezetővel.

A politikai dimenzió

A Fidesz alatt az Integritás Hatóság elnöke ellen mindenféle vizsgálat indult, az volt a nyilvánosan kommunikált gyanú vele szemben, hogy több tízmillió forinttal megkárosította a hatóságot. Az ügy megítélése politikai oldalaktól függően vegyes volt: míg a kormányoldali sajtó részleteket tálalt az üggyel kapcsolatban, az ellenzéki oldal az intézmény függetlenségét támadta. Az új kormányzat alatt az eljárás gyorsulni látszik, és az EU-s felügyelet is fokozódik — ez a jogállamiság helyreállítási folyamatának részeként értelmezhető.