Az április 23-i ülés: amikor még nem tudtak semmit
Barán László április 23-án még részt vett az NKA bizottsági ülésén, ahol az NKA pályázatait elbíráló szakmai kollégiumok 2025. évi munkájáról szóló beszámolókat tekintették át. Az ülésre valamennyi kollégium képviseltette magát — egy kivétellel. A Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) nem küldött képviselőt, helyette szöveges éves beszámolót nyújtott be.
Ez a dokumentum rendkívül szűkszavú volt. Mindössze két programcsoportot emelt ki: a Jókai-emlékévhez és a Márai-évfordulóhoz kapcsolódó támogatásokat. A bizottság ezt a beszámolót elfogadta — és ezzel végzett is, úgy vélve, hogy az NKA Kiemelt Programok Kollégiuma a szokásos eljárásban működik, mint a többi kollégium.
Csakhogy nem így volt.
Az ülés után: amikor kiderült az igazság
Az ülés után, az azt követő napok sajtóértesüléseiből világossá vált, hogy a KKPIK beszámolója "messze nem fedte le a KKPIK támogatási döntéseinek széles körű spektrumát". Baán szerint a beszámoló "súlyosan hiányos s éppen ezért megtévesztő képet adott a Bizottság számára a KKPIK éves munkájáról".
Az NKA honlapjára később kikerült a KKPIK által megítélt támogatások teljes felsorolása. Ez a lista sokkal szélesebb körű volt, mint amit az április 23-i beszámoló sugallt. A támogatások között voltak fideszes képviselők választások előtti vurstlijaira adott tízmilliós támogatások, a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadására fordított 17 millió forint, és számos egyéb, az NKA alapvető céljainak nem megfelelő kifizetés.
Az indítvány, amely elakadt
Barán nem tétlenkedett. Április 24-én írásban indítványozta az NKA alelnökénél, hogy a bizottság azonnali hatállyal vonja vissza a KKPIK beszámolójának elfogadását, és kérje annak megfelelő kiegészítését. Az alelnök meg is tette ezt a javaslatot — online szavazásra terjesztette fel, legkésőbb április 27-én délig visszavárva az eredményt.
De az NKA vezetése azóta sem lépett az ügyben. A beszámoló visszavonása nem történt meg. A kiegészítés nem érkezett meg. Az intézmény vezetése hallgatott.
A felelősség kérdése
Barán végül arra a következtetésre jutott, hogy nem tudja felelősséggel folytatni a munkát. Levelét így zárta:
"Noha a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma valamennyi döntését az NKA Bizottságától teljesen függetlenül hozta meg, s azokról a bizottság tájékoztatást sem kapott, az így kialakult helyzetben nem tudom felelősséggel tovább vállalni a bizottsági munkát, így annak tagságáról – ahogy azt már Alelnök úrnak megküldött indítványomban is előre jeleztem – mai hatállyal lemondok."
A lemondás nem egy politikai gesztus, hanem egy intézményi etikai kiáltvány. Baán azt mondja: egy bizottság, amely nem kapott meg minden információt, és amelynek javaslatait az intézmény vezetése figyelmen kívül hagyta, nem tudja betölteni a funkcióját. Ha a bizottság nem működik, akkor annak tagja sem maradhat.
A szélesebb kontextus
Barán lemondása nem elszigetelt esemény. [Bús Balázs alelnök már korábban lemondott](hanko-nka-17-milliard-molnar-aron-vad) az NKA-ból, szintén a 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt. Az NKA-n belüli szakmai szereplők — legalábbis azok, akik a szokásos eljárásban és a transzparenciában hisznek — nem tudják támogatni azt a rendszert, amely egy ideiglenes kollégium kezébe adta a döntési jogot, majd még az alapvető beszámolási kötelezettségeket is megkerülte.
A kérdés most az: az NKA vezetése mit fog tenni? Meghallja-e a szakmai szereplők üzenetét, vagy továbbra is hallgat? Az intézmény jövője attól függ, hogy képes-e helyreállítani a bizalmat és a transzparenciát — vagy végleg elveszíti azokat, akik az NKA-t szakmai alapon szeretnék működtetni.