A rendelet, ami ellehetetlenítette a bírói jogvédelmet
Az Alkotmánybíróság teljes ülése szerdán visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet több rendelkezését. A döntés az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelme alapján született, amelyet a Fővárosi Törvényszék is támogatott.
A megsemmisített rendelkezések kimondták, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, és az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a települések nem perelhették a kiszabott összegeket. Emellett a rendelet előírta, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell a szabályokat, és a 2023–2025. évekre vonatkozó pereket meg kell szüntetni.
Az OBT jogorvoslati kérelme
Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a megfelelő véleményezést. Az indítványozó szerint a visszamenőleges hatályú megsemmisítés iránti kérelmet az indokolja, hogy a kormányrendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok az Alkotmánybíróság általi esetleges megsemmisítés esetén is a folyamatban lévő perekben visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv a tervezettel kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.
A döntés következményei
Az Alkotmánybíróság döntése érinti a leköszönő Fidesz-kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit is. A megsemmisített rendelkezések a 2026. február 3-án kelt kormányrendelet részét képezték, amelyet a kormány a veszélyhelyzeti szabályozás részeként hozott. A döntés visszamenőleges hatályú, ami azt jelenti, hogy az érintett rendelkezéseket úgy kell tekinteni, mintha azok a kihirdetésük óta nem lettek volna érvényben.
Budapest és az OBT által kezdeményezett jogorvoslati eljárások így folytatódhatnak. Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde volt, a határozathoz több alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
A szolidaritási hozzájárulás háttere
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik. Az ügy az Alkotmánybíróság előtt is folyamatban van. Április második felében az Államkincstár úgy határozott, hogy június közepéig mentesítette a fővárost a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, és mentességet kapott Szolnok is.
Az Alkotmánybíróság döntése fontos precedenst teremthet a jövőbeni kormányrendeletek alkotmányossági vizsgálata szempontjából. A testület hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség és az eljárási jogok védelme alapvető fontosságú a jogállamiság szempontjából.